A Rajnában van a legtöbb műanyagrészecske

-

A Rajna a világ műanyagrészecskékkel leginkább fertőzött vizeinek egyike svájci tudósok tanulmánya szerint.


Különösen sok mikrorészecske található a folyó Ruhr-vidéki szakaszán. A világ vizeiben itt mérték a mikroméretű műanyag koncentrációjának legmagasabb értékét. A bázeli Rajna-kanyarban a fertőzöttség szintje még a Genfi-tó értéke alatt van, a Ruhr-vidéken azonban már tízszer nagyobb annál - emelte ki Patricia Holm, a Bázeli Egyetem szakértője a Scientific Reports című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője.


A világ szinte minden vizében megtalálhatóak a 0,3-5 milliméter közötti részecskék, a világtengerekben pedig a műanyag szemét alkotta óriási úszó szigetek okoznak problémát.

Az apró részecskék a műanyag-előállítás melléktermékeként, a tisztító és egyéb szerekben granulátumként jelennek meg, illetve a nagyobb műanyagdarabok felaprózódásával kerülnek a környezetbe. A vízen lebegő szemétszigetek sem nyújtanak szép látványt, de a kutatókat jobban aggasztják az apró részecskék, hiszen azok minél kisebbek, annál könnyebben veszik fel őket az élőlények - írja a Die Welt.

A férgekben, csigákban, kagylókban, vízibolhákban és kagylórákokban már kimutatható az általuk felvett műanyag. A fizikai hatás mellett a műanyag veszélye, hogy a részecskék káros anyagokat tartalmaznak, amelyek koncentrálódhatnak. Az elemzések szerint a műanyagrészecskékben a károsanyag-koncentráció százezerszer nagyobb lehet, mint a környezetükben.

A Rajna az első nagy folyam, amelyet ebből a szempontból vizsgáltak, eddig csak óceánokat, tengereket és kisebb folyókat kutattak. A szakértők a folyó torkolatáig tizenegy helyszínen összesen 31 mintát vettek a Rajna vízének felszínéről.

A mikroméretű műanyagrészecskék átlagos koncentrációja négyzetkilométerenként 892 777 részecske volt. Bázel és Mainz között 202 900 részecskét, a Rajna-Ruhr városrégió területén pedig 2,3 millió részecskét mértek négyzetkilométerenként. A legmagasabb értéket - négyzetkilométerenként 3,9 millió részecske - Reesben, 15 kilométerre a holland határtól mérték.

Becslések szerint a Rajna naponta 191 millió részecskét szállít az Atlanti-óceánba, ami évente tíz tonnát tesz ki. A szakértők nem tértek ki arra, honnan származik a műanyag. Ilyen kis méret esetében különösen nehéz megállapítani az eredetét - mondta Thomas Mani, a tanulmány társszerzője.

Mivel egyetlen vállalat sem ismerné be önként, hogy tőle származik a szemét, a szakértőkre detektívmunka is vár. A környezetvédelmi hatóságok már jelezték, hogy felkeltette érdeklődésüket a tanulmány. Az világos, hogy a vizek szennyezését elsősorban a forrásnál lehet megállítani. A későbbi szűrés költséges és a nagy mértékre való tekintettel alig kivitelezhető lenne - véli Thomas Mani.

A Rajna valós értékei ugyanakkor jóval a most mértek felett lehetnek, hiszen a mélyebb rétegeket és az üledéket nem vizsgálták. Az apró részecskék többnyire olyan műanyagokból állnak, mint a PVC, a polisztirol, a poliuretán, ezek gyakran vegyszerekkel, például fehérítővel vagy lángmentesítő anyagokkal egészülnek ki. Finom műanyagrészecskéket használnak például kozmetikai termékek, például bőrradírok, tusfürdők és fogkrémek készítéséhez. Szintetikus ruhák tisztításakor pedig egy-egy mosással több száz rostszál kerülhet a szennyvízbe, így a természetes vizekbe is.