A politikusokat noszogatják a jegybankárok

-

Politikai akarat nélkül nem fog előrébb jutni a gazdasági együttműködés sem az EU-ban - figyelmeztettek a Magyar Nemzeti Bank által szervezett Lámfalussy-konferencia résztvevői.


A politikusoknak kell lépéseket tenniük annak érdekében, hogy működőképes gazdasági unióvá váljon az EU – mondta Benoît Coeuré, az Európai Központi Bank igazgatóságának tagja a Lámfalussy-konferencián. A Magyar Nemzeti Bank szervezésében idén harmadik alkalommal megrendezett eseményen a francia jegybankár kiemelte: jelenleg olyan globális válságok, mint a menekültáradat vagy a terroristaveszély a háttérbe szorítják a gazdasági együttműködést, ám éppen most nem ártana, ha az uniós tagországok meg tudnák mutatni a világnak – és természetesen a világ piacainak –, hogy van olyan terület, ahol legalább képesek az előrelépésre.

Coeuré szavai túlzott optimizmust sugallhatnak. Tény azonban, miközben több területen – például a schengeni határőrizeti rendszer esetében – már nyíltan beszélnek a szétesésről, de legalábbis egyes tagok kilépéséről, a gazdasági téren nem a szétesés fenyeget, inkább az jelent gondot, hogy túlságosan lassan halad előre a közös rendszer kialakítása.

A politikai vitákat elnézve ez persze luxusnak tűnik, ám nagyon is valós problémáról van szó. Az uniós vezetők – így az euróövezetet irányító Európai Központi Bank – ugyanis tisztában vannak azzal, hogy például a görög adósságválság is azért tudott olyan nagy hullámokat verni, mert a valutaunió országai közötti súlyos egyenlőtlenségeket nem tudta kezelni az EU.



Ezt idézte fel a konferencián Edmond Alphandéry volt francia gazdasági miniszter, az Euro50 Group elnöke is. Emlékeztetett: az euróövezet első éveiben a szegényebb államok iránt érzett bizalom erős volt a befektetők körében. És ebben komoly szerepet játszott az az egyszerű tény, hogy tagjai a valutauniónak. Ám amint beütött a válság, szinte menekülni kezdtek ezekből a magas deficittel küzdő országokból a pénzügyi befektetők. Ez pedig végzetes spirált idézett elő: az eleve túl magas adósság finanszírozása a nagyobb kockázatok miatt még drágábbá – a görögök esetében gyakorlatilag fenntarthatatlanná – vált.

A szorosabb koordináció hogyan tudta volna ezt megelőzni? Cinikusan azt mondhatnánk, úgy, ha eleve nem veszik fel ezeket az országokat. A válság óta azonban a cél nem ez, hanem az ilyen kockázatok elkerülése. Ennek a legfontosabb eszköze lenne a gazdaságpolitikák együttműködését megvalósító gazdasági unió, amely ma még inkább nevében létezik a monetáris unió mellett. Egyszerűbben: az unió országai közül 18-an ugyanazt a pénzt használják ugyan, ám gazdaságpolitikájukat továbbra is önállóan irányítják, az EU legfeljebb bizonyos mutatók mentén azt figyeli, hogy az elvárt költségvetési vagy reálgazdasági egyensúly megvalósul-e. (Például nem túl magas a hiány, az államadósság, stb.)


Lámfalussy Sándor

Az euró atyja

A magyar származású Lámfalussy Sándort (1929-2015) az euró atyjaként tartják számon. Banki elemzői és egyetemi tanári karrierje után a monetáris politika kérdései felé fordult. 1976-tól a monetáris együttműködés legfőbb szervezeteként számon tartott, a jegybankok együttműködését koordináló Nemzetközi Fizetések Bankjánál kezdett dolgozni, 1985-1993 között a szervezet vezérigazgatói székét foglalta el. Ebben az időben a Jacques Delors vezette testület tagjaként részt vett az európai monetáris unió tervének a kidolgozásában.

1994-től az Európai Monetáris Intézetet vezette, ez készítette elő az euróövezeti központi bank, az Európai Központi Bank, illetve az euróövezeti valutaunió indulását. 2000-2001-ben az európai értékpapírpiacok szabályozását dolgozta ki a Bölcsek Tanácsa élén.

A kockázatokat felismerő Lámfalussy Sándor 2001 elején fogalmazta meg azokat az alapelveket, amelyek fontosak egy biztonságos fizetési rendszer működtetéséhez – idézte fel Benoît Coeuré. - Akkor azonban a cél az új megoldások kialakítása volt, amely a szabályozók feladata, most viszont a továbblépés politikai kérdés, hiszen politikai szándékra és stratégiára van szükség ahhoz, hogy a gazdasági unió működőképes legyen – tette hozzá a jegybankár.

Azt is kiemelte, hogy az euróövezet központi bankjaként az EKB kivette a részét a stabilitás erősítéséből. Elsősorban arra a programra utalt, amelynek a keretében a bank havonta 60 milliárd euró értékben vásárol értékpapírokat. Az EKB egyébként nem csak a gazdasági unió előmozdítását várja el, de támogatja a tőkepiaci unióra vonatkozó, tavaly ősszel publikált bizottsági terveket is. Erről Ewald Nowotny, az osztrák jegybank elnöke – az Európai Bizottsághoz hasonlóan – azzal is magyarázta, hogy az európai cégek túlságosan (75-80 százalékban) a bankokra támaszkodnak a hitelezésben, egy egységes szabályozás pedig elősegítené az alternatív források bevonását is – akárcsak az Egyesült Államokban (ahol nagyjából ennyi pénzt szereznek a cégek a tőkepiacokról, és ezzel gyorsítaná a jelenleg gyenge gazdasági növekedést.

A tőkepiaci uniónak is komoly ellenfelei vannak az EU-ban. Több ország leginkább attól tart, hogy a közös felügyelet miatt sérülhet az önállóságuk.

A politikusokat sem lehet persze azzal vádolni, hogy a válság kezdete óta semmit nem tettek volna. Olyan reformok, mint például a bankunió és ennek részeként a bankmentési mechanizmus a nemzetközi pénzintézetek kitettségét csökkenti sokkok esetén. A betétbiztosítási rendszer pedig az egész EU-ban kötelezővé tette azt az alapot, amely 100 ezer euróig védi a betétesek vagyonát. (Az alap létrehozását egyébként a 2004-től csatlakozott országoknak, így Magyarország számára is kötelezővé tették, míg az euróövezetben csak két éve fogadták el az erre vonatkozó szabályozást.)



A BIS kapta a Lámfalussy-díjat

Az idei Lámfalussy-konferenciát a tavaly elhunyt közgazdászprofesszor emlékének szentelik – mondta az eseményt megnyitó Matolcsy György. A Magyar Nemzeti Bank elnöke bejelentette: idén a bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja kapta a jegybank által alapított Lámfalussy-díjat. Az MNB első elnökéről elnevezett Popovics-díjat pedig Balog Ádámnak, az MKB Bank elnök-vezérigazgatójának, a jegybank korábbi alelnökének ítélték oda.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke 2013-ban alapította meg a Lámfalussy-díjat, amelynek célja, hogy elismerje azokat a nemzetközileg is kiemelkedő szakmai teljesítményeket, amelyek befolyással vannak a nemzetközi monetáris politikára, míg a Popovics-díjjal a közgazdaság és a pénzügyek területén végzett kiemelkedő szakmai munkát díjazza a jegybank.

A Lámfalussy-díjat első alkalommal, 2014-ben Ewald Nowotny, az osztrák jegybank elnöke, az EKB kormányzótanácsának tagja, 2015-ben pedig Benoît Coeuré, az Európai Központi Bank Igazgatóságának tagja kapta. A mostani konferencián mindketten felszólaltak.

Matolcsy György a monetáris politikával foglalkozó fórum megnyitójában kiemelte: a jól működő gazdaság alapja a pénzügyi stabilitás. Hozzátette: Lámfalussy munkássága azt mutatja, létezik egyfajta bűvös háromszög a gazdasági életben. Ennek három csúcsa a pénzügyi stabilitás, amely elengedhetetlen a strukturális reformok megkezdéséhez, a reformok pedig megalapozzák a gazdasági növekedést, ezzel a munkahelyteremtést.