A polgármester saját önkormányzatától bérel lakást

Fotó: Vs.hu / Zsidai Péter

-

Az I. kerületi önkormányzat nyilvános pályázatán jutott 71 négyzetméteres bérlakáshoz egy várbeli műemlék házban Nagy Gábor Tamás. A polgármester ajánlotta a legmagasabb bérleti díjat. Korábban egy 158 négyzetmétere lakást bérelt a Várban, miközben van saját lakása is a XI. kerületben.


Nagy Gábor Tamás (Fidesz) a budai Várban lévő Táncsics Mihály utca 23.-ban 71 négyzetméteres önkormányzati lakást bérel – írta meg a Magyar Nemzet. A polgármester neve a kaputelefonon is olvasható.

A bérleti jogot 2013 júliusában nyerte el az általa vezetett önkormányzat nyilvános pályázatán – mondta a VS.hu megkeresésére a budavári önkormányzat jegyzője. (Kérdéseinkre a polgármestertől kértünk válaszokat, helyette a jegyző reagált.) Nagy Teodórától megtudtuk, a polgármester a piaci lakbérnek megfelelő összeget, 81 ezer forintot fizet a lakásért havonta, az ingatlant 5 évre bérli.

Az I. kerületi polgármester ajánlotta a legmagasabb díjat, ezért nyerte el a műemlék épületben található lakás bérleti jogát. Határidőn belül meg tudta kötni a bérleti szerződést. Ehhez 3 havi bérleti díjat kellett óvadékként letétbe helyeznie – tudtuk meg a jegyzőtől –, ahogy minden más bérlőnek is ennyit kell.

Az önkormányzat által alkalmazott piaci lakbér nem azonos a piaci lakbérrel – ezzel az önkormányzatok a legfelső sávú bérleti díjat jelölik –, 81 ezer forintért nem lehet az I. kerületben ekkora lakást bérelni. A közelben, a Váralján 200-250 ezer forintért kínálnak lakásokat, például a Logodi utcában, amely még nem is a Vár belső részéhez tartozik. Az I. kerületben 71 négyzetméteres lakás legolcsóbb bérletét 140 ezer forintért kínálják az ingatlan.com adatbázisában, de jóval távolabb onnan, a Gellérthegy utcában.


Nagy Gábor Tamás


Táncsics Mihály u. 23.

A 842 négyzetméter alapterületű műemlék lakóház teljes egészében az I. kerületi önkormányzat tulajdona, ahogyan a szomszédos Táncsics utca 21. is. 1995-ben került az államtól az önkormányzathoz, egy helyrajzi számon található, a benne lévő lakások nincsenek albetétesítve. A lakóház udvari része a Babits sétányra nyílik, pompás pesti panorámával.

1964-ben, a Vár felújításakor a régészek a ház sétány felé néző oldalán gótikus pillérekre bukkantak, lábazatán bevésett héber betűs fölírásra. A kőfaragványokból és a vésett szövegekből azt állapították meg, hogy Mendel Jakab zsinagógájának romjaira bukkantak. Ő a XV. század második felének dúsgazdag zsidó főura volt.

A kertkapcsolatos bérlemény a pesti Duna-partra néző Babits sétányról is elérhető


2015-ben még megvolt

A polgármester 2014-es vagyonnyilatkozata nem tartalmazta a 71 négyzetméteres, Táncsis Mihály utca 23. alatti önkormányzati lakás bérleti viszonyát. Viszont egy másik, szintén I. kerületi műemlék lakóházban lévő 158 négyzetméteres lakás bérletét feltüntette. 2014-es vagyonnyilatkozata szerint ehhez cserével jutott 2007-ben, és bérlőtársként lakta.

Ez a bérelt lakás 2015-ös vagyonnyilatkozatában is megtalálható még, a 2016-os már nem tartalmazza. Nagy Gábor Tamás e bérleményéről is kérdeztük a jegyzőt, aki nem tudott segíteni információkkal. „A műemlék bérlakás nem önkormányzati tulajdonban van, így a bérleti szerződés részleteiről – az ingatlan pontos címe, a bérleti jogviszony létrejöttének és megszűnésének körülményei – nincs tudomásunk.”

Az I. kerületi jegyző válasza alapján tehát Nagy Gábor Tamásnak 2013–2014–2015-ben két bérleménye volt a Várban: az egyik önkormányzati, a másik magántulajdonú volt. Ez azonban nem fedi le a polgármester teljes fővárosi lakásportfólióját. E két bérleménytől függetlenül ugyanis Nagy a XI. kerületben egy 69 négyzetméteres lakás tulajdonosa volt, ezt még 1995-ben vásárolta. Ezenkívül még Leányfalun van egy 3495 négyzetméteres üdülőingatlana.


Az épület bejárata a Táncsics Mihály utca felől


Nincs ilyen adat

Nagy 2016-os vagyonnyilatkozatából már eltűnt a 158 négyzetmézteres vári bérlakás. Kíváncsiak voltunk ennek okára, de nem kaptunk rá magyarázatot a jegyzőtől. Mindenesetre 2015-ről 2016-ra a 158 négyzetméteres budavári lakás bérleti joga megszűnt, ezzel párhuzamosan a polgármester megtakarításai 10 millió forinttal nőttek.

A budavári jegyzőt arról is kérdeztük, mi motiválta a polgármestert, hogy az általa vezetett önkormányzattól béreljen lakást, miközben egy időben volt saját tulajdonú budapesti lakása és még egy másik bérleménye is a Várban. A jegyző a következőt válaszolta:


Ilyen adat nem áll rendelkezésre.

Összefér

A budavári önkormányzat vagyonrendelete nem tiltja polgármesterének, hogy az önkormányzattól lakást béreljen, azt nyilvános pályázaton elnyerje. Még akkor se, ha részt vesz a pályázat kiírásában vagy értékelésében. A még Katona Tamás (MDF) polgármestersége idején, 1995-ben alkotott rendelet, amelyhez az atlatszo.hu 20 évvel később közérdekű adatigényléssel jutott hozzá, nem tartalmaz ilyen korlátozást.

A vagyonrendelet értelmében nyilvános pályázatok kiírásáról a képviselő-testület, a vagyon hasznosításában illetékes bizottság vagy maga a polgármester dönt, amennyiben ez az ő jogköre.

Összeférhetetlenség három esetben áll fenn. Ha a pályázat bírálója:
  • a pályázó rokona, hozzátartozója,
  • munkaviszony alapján közvetlen beosztottja vagy felettese a pályázónak,
  • szerződéses munkaviszonyban áll a pályázóval.