A parlament többsége is akarja a budapesti olimpiát

Fotó: MTI / Illyés Tibor

-

Csak egy kormánypárti képviselőnek, Bencsik Jánosnak volt volt különvéleménye. Az MSZP nemmel szavazott, de itt is volt egy külön utat járó képviselő a fővárosi Kunhalmi Ágnes személyében. Fodor Gábornak és Kész Zoltánnak viszont tetszik az olimpia ötlete.


Hétfőn kora délután az Országgyűlés 151 igen szavazattal, 33 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta azt a határozatot, amellyel támogatja a kezdeményezést, hogy Budapest megpályázza a 2024-es olimpiát, illetve paralimpiát (az eredeti határozati javaslatban elírták a dátumot, a tavalyi, 2014-es olimpiát akarták támogatni, de ezt a hibát egy módosítóval kijavították).

Igennel szavaztak a kormánypártok mellett a Jobbik képviselői. A Fidesz soraiból egyedül Bencsik János tartózkodott, aki már korábban is több ügyben hangot adott különvéleményének. Orbán Viktor miniszterelnök nem vett részt a szavazáson, a parlamenti honlap szerint igazoltan volt távol. Jelen volt, de nem szavazott Papcsák Ferenc korábbi zuglói polgármester, illetve Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője.

Nemmel szavazott az LMP, illetve az MSZP-frakció döntő többsége, kivéve Kunhalmi Ágnest, aki tartózkodott. Korábban a fővárosi MSZP támogatta az olimpiai pályázatot, Kunhalmi pedig a szocialisták budapesti szervezetének elnöke. A szocialisták közül jelen volt, de nem szavazott Hiller István és Varga László.

A függetlenek közül igennel szavazott Fodor Gábor és Kész Zoltán. A nem gombot nyomták meg a DK-s képviselők, illetve Szelényi Zsuzsa (Együtt) és Szabó Tímea (PM). Tartózkodott Kónya Péter és Szabó Szabolcs.


Kell egy bizottság

A hétfőn elfogadott határozat többször is hivatkozik a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) úgynevezett Agenda 2020 programjára, amely az olcsóbb, fenntarthatóbb játékokat tűzte ki célul. Ez az Országgyűlés szerint „történelmi lehetőség”, hiszen így Budapestnek is van esélye pályázni. A határozat azt is állítja, hogy „hazánk megvalósult, illetve tervezett fejlődési pályája az olimpiai jelentkezéstől függetlenül is biztosítja az Agenda 2020 reformhoz illeszkedő olimpia megrendezéséhez szükséges infrastruktúra jelentős részét”.

A határozat értelmében létrejön egy 24 tagú Olimpiai Pályázati Bizottság, amely „Magyarországon elismert és közmegbecsülésnek örvendő személyekből” áll majd. Eredetileg ez választott testület lett volna, de végül úgy változtattak a szövegen, hogy a házelnök kéri fel a tagokat, egyeztetve a főpolgármesterrel, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökével, a kormány kijelölt felelősével és a parlamenti frakciókkal. A testület leginkább reprezentatív lesz, véleményez, tanácsot ad és népszerűsít majd.

A határozat felkéri a kormányt, hogy nyújtson külön támogatást a fővárosnak és a MOB-nak a pályázati dokumentáció elkészítésére. A parlament arra is felkéri a kabinetet, hogy dolgozzon ki egy programot, amellyel egy esetleges győztes pályázat után elkerülhető, hogy elszálljanak a költségek, és átlátható legyen minden költés. Külön kérik a pályázókat, hogy a döntésig ne kezdjenek bele kizárólag az olimpiát szolgáló fejlesztésekbe. Gondolatban már a játékok hasznát is elkölti az Országgyűlés: a határozat szerint a többletbevételeket „elsősorban és döntően az egészségügy fejlesztésére” kellene fordítani.