A párizsi merénylet nyomozásában is segítene, mégsem kell az EU-nak

Fotó: AFP / ARIS MESSINIS

-

Törökország biometrikus adatbázissal rendelkezik a területére érkezett menekültekről, ami az Európai Uniónak is jól jönne. Az Európai Bizottság érdeklődésünkre mégis azt közölte, nem is tárgyalnak arról, hogy hozzájussanak az adatokhoz.


Jelenleg erről nincs konzultáció, és a jövőben sem terveznek ilyet

– ezt válaszolta az Európai Bizottság arra a kérdésünkre, hogy elkérik-e Törökországtól a menekültek adatbázisát.

A kérdés az után merült fel, hogy a Török Migrációs Hivatal vezetője Ankarában arról beszélt, ők megfelelően regisztrálnak minden, területükre érkezett menekültet, akiknek a biometrikus adatait – például a fényképüket és az ujjlenyomatukat – is rögzítik. A török kormánytisztviselő akkor érdeklődésünkre azt mondta, nem folyik semmilyen párbeszéd arról az EU-val, hogy hozzáférhetővé tegyék az adatokat az unió hatóságai számára.

Ezt erősítette most meg az EU. Pedig hivatalosan is tudomást szereztek az adatbázis létéről, derül ki a válaszból: .„Az EU–Törökország vízumliberalizációs megbeszélések keretében a török kormány arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy GOCNET néven olyan adatbázist hozott létre, amely minden külföldi állampolgár, köztük a menedékkérők és a menedékben részesültek adatait is tartalmazza.”


Miért nem kell?

Az adatbázis hasznos lenne, hiszen a menekültek elégtelen regisztrációjának ügye az elmúlt hónapokban folyamatosan éles politikai vitákat keltett. A párizsi merényletek elkövetőinek holtteste mellett is találtak olyan szír útlevelet, amelynek a tulajdonosa a menekültekkel együtt érkezett Európába.

A magyar és több más uniós kormány is folyamatosan kritizálja Görögországot, hogy Athén még csak kísérletet sem tesz az Égei-tengeren hozzájuk érkezők regisztrálására, hanem egyszerűen továbbutaztatják őket. Macedónia, Szerbia sem regisztrál, és bár a magyar hatóságok kezdetben kísérletet tettek erre, később ugyancsak mindenféle regisztráció nélkül, különvonatokkal vitte őket tovább Ausztriába. Egy idő után pedig az osztrák hatóságok is feltették a kezüket, és regisztráció nélkül utaztattak.

A menekültek így tízezres nagyságrendben érkezhettek Németországba.


Elvileg egyszer már regisztrálták őket


Horváth Dániel, a Migrációkutató Intézet munkatársa korábban lapunknak azt mondta, amennyiben az adatbázis tényleg tartalmaz biometrikus adatokat, és a török kormány valóban olyan precíz nyilvántartással rendelkezik az országon áthaladó migránsokról, akkor – igaz, rendkívül szigorú adatvédelmi feltételek mellett, és éppen ezért vélhetően hosszas egyeztetéseket követően – olyan információkat is átadhatnának az EU-nak, hogy például melyik menekült került már összeütközésbe a török hatóságokkal, volt-e valaki fizikai atrocitás elkövetője egy menekülttáborban, vagy egyéb módon sértett-e már törvényt az országban. Az említettek, különösen a közelmúlt tragikus párizsi történéseinek fényében, igencsak értékes adatkört jelenthetnének az érintett tagállami hatóságok számára.