A pápa menekült családok befogadására utasítja az európai plébániákat

Fotó: AFP / ALBERTO PIZZOLI

-

Ferenc pápa arra szólított fel vasárnap minden európai plébániát, vallási közösséget, rendházat, hogy fogadjon be egy menekült családot, és bejelentette, hogy ebben példát fog mutatni a két vatikáni plébánia, amelyek már a következő napokban megteszik a lépést.


Az egyházfő a római Szent Péter téren elmondott beszédében azt mondta, hogy ez legyen egy konkrét gesztus, amelyet a decemberben kezdődő szentév, az irgalmasság éve előkészítésének jegyében tegyenek meg a vallási közösségek. A pápa egy héttel ezelőtt hatékony nemzetközi együttműködést sürgetett a migránsok védelmében, és az osztrák autópályán holtan talált 71 menekültért imádkozott.


Annak a több tízezer menedékkérőnek a tragédiájával kapcsolatban, aki a halál elől menekül, háború és éhínség áldozata, vagy úton van egy reménybeli szebb élet felé, az evangélium arra tanít bennünket, hogy legyünk felebarátai a legkisebbeknek és a leginkább magukra hagyottaknak, adjunk nekik kézzelfogható reményt" – hangsúlyozta.


„Nem elég, ha csak bátorságra, türelemre biztatjuk őket, harcolni kell a remény beteljesítéséért.” Utalva arra az evangéliumi tanításra, amelyben Jézus meggyógyít egy süketnémát, a pápa kijelentette: „Megtörtént a csoda: meggyógyultunk az önzés süketségéből és az önmagunkba fordulás némaságából.”


Vajon mit reagál Erdő Péter?

Erdő Péter bíboros eddig nem egészen így gondolkodott, csütörtökön azt mondta: Magyarországon senkinek nincs joga ahhoz, hogy helyet adjon a saját házában a menekülteknek, mert előtte egy hivatalos állami eljárást kell lefolytatni. „Ez tilos: ha így tennének, akkor embercsempészek lennének".


A bíboros szavait az Indexnek igyekezett tisztázni. Azt mondta, hogy ezeket az állításokat kiragadták mondandója nagyobb összefüggéséből a püspöki kari konferencia utáni sajtótájékoztatón. Ugyanis ő arról beszélt, hogy sok jogi akadálya van a menekültekkel való munkának, ennek ellenére a püspöki kar két ingatlant már kijelölt, és amennyiben lehetőség nyílik a fogadásukra, akkor a katolikus egyház is igyekszik ebből is kivenni a részét.

„Voltak olyan barátok, ismerősök, akik személyesen felajánlották a házukat. Én magam jártam közben egy húsz lakásos háznak az ügyében. Számos adminisztratív problémával kellett szembenéznünk, amelyek nem tették lehetővé, hogy az épületeket azonnal használni lehessen.” – mondta.


Inkognitóban voltak a Karitász emberei a pályaudvaron

Erdő Péter szerint attól, mert még nem fogattak be az ingatlanokba menekülteket, számos karitatív tevékenységgel próbálták segíteni a migránsokat. „A tevékenységek között van az élelmiszer-segélyezés, az egészségügyi, sőt a kiskorúaknál a pszichológiai segítségnyújtás, sok mindent ajánlunk. Technikai eszközöket ajánlottunk fel a Karitászon keresztül a kiskorúakkal foglalkozó egészségi szervezeteknek.” Azt mondta, hogy az egyházban már gondolkodnak a Magyarországon tartósan letelepedő menekültek „esetleges ellátásáról”.


Arra a kérdésre, hogy a Keletinél a számos segítő civil között miért nem lehetett látni egyházi fellépést, azt válaszolta, hogy a Karitásznak nem stílusa a magamutogatás, és egyébként is voltak olyan ételosztások, ahol a kereszt miatt elutasították az adományukat, ezért az egyház emberei inkognitóban voltak jelen a pályaudvarnál.

„A Karitász egyébként korábban írásban is megkereste a kormányzatot, és érdeklődött, hogy hol tud segíteni. Erre nem érkezett válasz” – tette hozzá.