A nyomozó, akit mindig akkor hívnak, amikor kő kövön nem maradt

Fotó: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság / Jóri András

-

Fentor László az országos tűzvizsgáló. Ha munkába áll, az a legtöbbször azt jelenti, bűncselekmény történt. Egy igazi forró nyomos nyomozó, aki azt is figyeli, úgy oltottak-e a tűzoltók, ahogy az előírások megkövetelik.


Hogy lesz az emberből az ország első számú tűzvizsgálója? Fentor László 1987-ben családi indíttatásból jelentkezett tűzoltónak, több rokonának is ez volt a hivatása. Aztán a Hungexpo üzemi tűzoltó parancsnokságán dolgozott vonulós tűzoltóként, főleg a vásárközpont területén hívták őket, ha baj volt.

Létesítményi tűzoltóként az embernek több ideje van tanulni. Fentor László így tett tűzoltógépjármű-vezetői, szivattyúkezelői és különlegesszer-kezelői vizsgákat, majd elvégezte a tűzoltó szakmunkásképzőt, és 1991-ben – az üzemi tűzoltóságok megszűnésével – a kőbányai tűzoltóságra került, hogy a következő tíz évben részt vegyen rengeteg budapesti vonulásban.


Sok szép és megrázó dolgot láttam abban az időben. Sokat lehetett tanulni az esetekből.

Fentor László 1987 óta tűzoltó


Mint mondja, a tapasztalatszerzés hosszú ideig tart. Például egy igazi pincetűzre öt évet várt. Sok tűzoltó szerint ez egy igazi próbatétel. „Baromi félelmetes, amikor az ember nem lát, csak tapogatózik a sötétben, és próbálja memorizálni az utat visszafelé, miközben hatalmas a forróság, és fogy a levegő. Oda kell lelkierő.”

Nem csak a tűzesetekből tanult. Amikor épp nem volt szolgálatban, főiskolára járt, pedagógia szakon diplomázott, majd egy egyéves tiszti átképzéssel a felsőfokú tűzoltóképzettséget is megszerezte.

2002-ben már szerparancsnokként szolgált, amikor egy korábbi főnöke, Halasi Jenő hívta tűzvizsgálónak. Akkoriban alakult a Fővárosi Tűzoltóparancsnokságon a Tűzvizsgálati és Beavatkozáselemzési Főosztály, Fentor Lászlóról pedig tudták a parancsnokai, hogy mire embereivel lefeketíti (eloltja) a tüzet, gyakran azt is tudja, mitől és hogyan keletkezett.


Tűzvizsgáló az lehet, aki felsőfokú tűzoltói végzettséggel, többéves szakmai gyakorlattal, tűzvizsgálói alaptanfolyammal rendelkezik. A tűzvizsgálók továbbképzése Dunakeszin, az ORFK Rendőrségi Oktatási és Kiképzőközpontjában folytatódik, ahol megtanulnak helyszíni szemlét lefolytatni, azt dokumentálni és fotózni. A továbbképzés következő szintjén a kommunikációs képességeiket fejlesztik, ez a tanúk, érintettek meghallgatásakor kellhet.

Szükség is van a tűzvizsgálókra, mert az évi mintegy 24 ezer tűzesetből ezer-ezerkétszáz alkalommal mindenképp tudni kell, hogyan keletkezett a tűz.


Tűzvizsgálati eljárást akkor indítanak ha:

  • a tűz keletkezésével kapcsolatban bűncselekmény gyanúja merül fel,
  • a tűzesetben meghalt vagy életveszélyesen megsérült valaki,
  • a tűz oltásához hármas vagy magasabb fokozatot rendeletek el (öt kategória van, az egyes a legkisebb, az ötös a legnagyobb),
  • szakmai tapasztalatszerzés várható a tűzvizsgálattól (például pontosítani kell a tűzmegelőzés előírásait, új szabályozást kell alkotni, vagy a tűzoltói beavatkozás végrehajtásán kell módosítani, és nem utolsósorban a tűzoltók képzésében, a lakosság tájékoztatásában használhatók fel a tapasztalatok).

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a tűzvizsgálatok kétharmada bűncselekmény gyanúja vagy haláleset miatt, míg egyharmada a magasabb fokozat vagy szakmai ok miatt indul.


Munkájuk része az is, hogy bizonyos típusú tűzeseteket programszerűen is vizsgálnak. Mostanában végeztek a gázos autókban keletkezett tüzek vizsgálatával – kiderült, hogy nincs összefüggés a használt üzemanyag és az autótüzek között –, most pedig a napelemek gyulladását vizsgálják, ezek mellett ugyanis a tűzoltók is veszélybe kerülhetnek az oltásnál, mivel akár az égett napelemtábla is képes áramütést okozni.

Ha mód van rá, a tűzvizsgálók tényleg forró nyomon indulnak el. A beavatkozó tűzoltók már az oltás közben jelzik, hogy további vizsgálatra lesz szükség. Akár a rendőrök, a tűzvizsgálók is előbb a tanúkat – civileket és tűzoltókat – hallgatják meg először, aztán „szedik szét a helyszínt”. Ez utóbbi több napig is eltarthat – a Testnevelési Egyetem atlétikai csarnokát két hétig vizsgálták, mire megtalálták a tűz okát.


Az az egyik elsődleges feladatom, hogy akár egy teljesen kiégett helyszínen is rekonstruáljam, hogy nézett ki a helyiség a tűz előtt

– mondja a tűzoltó alezredes.

Pedig a feladat nem könnyű, hiszen a helyszín általában többszörösen is megváltozott. Elsőként a tűz rombol, majd az oltás során is változik a helyszín. Néha a bizonyíték is elég – az esetek negyedében hivatalosan ismeretlen marad a tűz oka, igaz, ebbe beletartoznak azok az esetek is, amikor felderítik az okot, csak bizonyíték nem marad rá a tűz után.

A tűzvizsgálói feladatok közé tartozik a tűzoltók beavatkozásának elemzése is. Megvizsgálják, hogy az előírt szabályok és beavatkozási fogások szerint oltották-e a tüzet, de azt is, hogy a szabályok megfelelők-e. Előfordul, hogy a gyakorlat mást mutat, mint az elmélet.


A tűzvizsgálók munkája nemcsak a tűzesetek után fontos, hanem a megelőzésnél is. A kétezres évek elején egymás után lángra kapó fővárosi buszok tüzei is azután szűntek meg, hogy a tűzvizsgálók két évig elemezték az eseteket és javaslatot tettek megelőzésükre. A közelmúltban egy gyufagyári tüzet vizsgáltak, ahol raklapról leboruló gyufásdobozok kaptak lángra. Kiderült, módosítani kell a gyufafej összetételét, hogy egy sima ütődéstől még ne gyulladjon meg.


Fentor László, tűzszakértő, katasztrófavédelem, interjú

Ha nem tekeri le a kábeldobról a vezetéket, könnyen lángra kaphat minden


Előfordult már, hogy a beavatkozók nem pontosan tartották be a rájuk vonatkozó munkavédelmi előírásokat, és ez vezetett balesethez. Fentor László egy 2011-es esetet említ, amikor a tűzoltókat egy gázszivárgáshoz hívták egy társasházhoz. Itt az egyik lakásban tolvajok leszerelték a nyomás alatt lévő gázórát, hogy a rézcsapot ellophassák, így az épület lépcsőháza megtelt a gyúlékony gázzal.

A felderítést végző kollégák közül ketten szabályosan használták a védőfelszereléseket, ám a harmadik tűzoltón nem volt a fej védelmét biztosító kámzsa, így a bekövetkezett gázrobbanás során égési sérülést szenvedett. Az esetet országszerte ismertették a tűzoltókkal, hangsúlyozva a védőruházatra vonatkozó szabályok betartását.

A beavatkozáselemzés mellett a tűzvizsgálat is eredményes volt, kiderült, hogy a lépcsőház egyik lámpájának az érintkezője indította el a robbanást.

Élete legmegrázóbb eseténél szó sem volt lazaságról, a 2006-os műegyetemi lőtértűz mégis három tűzoltó életét követelte. A tragédia okait vizsgáló bizottságnak Fentor László is tagja volt. Bár az áldozatokat személyesen nem ismerte, a beavatkozók és sérültek közül sokan voltak, akikkel korábban együtt szolgált.


Az a helyszínelés lelkileg nagyon nehéz volt.

Az alezredes a fővárosi tűzvizsgálóknál 2010 végéig szolgált, majd átkerült az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra. Ő lett az országos tűzvizsgáló. Feladatai közé tartozik a tűzvizsgálók szakmai segítése, a tűzvizsgálatok felügyelete, ellenőrzése, a tűzoltói beavatkozások elemzése, a tűzvizsgálók oktatása, továbbképzése.

Magyarországon a tűzvizsgálatot a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat kezdi meg. Megyénként nyolc tűzoltótiszt 24/48 órás váltásos munkarendben a tűzoltásvezetői feladatok mellett tűzvizsgálati helyszíni szemlét, az ügyfél- és tanúmeghallgatásokat is elvégzi.

Az eljárás további részét a hatósági osztályon dolgozó, tűzvizsgálói végzettségű kollégák folytatják le. Ők készítik el a tűzvizsgálat szakmai összefoglaló jelentését, illetve a hatósági döntést, amelyet például a bíróságnak be lehet mutatni.


Fentor László, tűzszakértő, katasztrófavédelem, interjú

Pár csapágygolyó hiányzik. Apróság, a megszoruló motor mégis leégetett egy hűtőkamiont


Fentor Lászlót 2014 januárjában egy gázrobbanás után hívták helyszíni szemléhez segítségül. „4-5 órát kutattam a helyszínt, majd megtaláltam a megoldást és hívtam a rendőröket. Rájöttem, hogy a gázvezetékből hiányzik körülbelül 7-8 méter rézcső, ám a csőbilincsek egy része ép volt. Ez csak úgy lehetett, hogy a cső nem a robbanástól szakadt le a helyéről, hanem a bilincsekből kihúzták, vagyis egyértelműen lopás miatt tűnt el a hiányzó csőszakasz. A felismerés után a rendőrök két órán belül megtalálták a tetteseket.”

A vizsgálati munka sikere néha egészen apró dolgokon is múlhat. Egy szilveszter éjszakai padlástűzhöz riasztották a tűzoltókat. Egy nyeregtetős ház tetejét kellett eloltani, de a tűzvizsgáló nem talált semmi észszerű okot a tűz keletkezésére. A ház környezetének vizsgálata során vette észre, hogy a szemben lévő ház előtti homokkupacban apró lyukak vannak. Innentől a környéken lakók kihallgatása is célirányosabban zajlott, és kiderült, hogy a szemközti ház tulajdonosa éjfélkor hatalmas tűzijátékba kezdett. A puha, homokos talaj azonban megdőlt, és az egyik rakéta nem az ég felé indult, hanem a szomszéd padlására repült be egy viszonylag kicsi ablakon keresztül.


tűzvizsgáló, katasztrófavédelem, lakástűz, tűzoltó

Versenyhelyszín


Ennél komolyabb munkára volt szükség, hogy egy csepeli sorozatgyújtogató nyomára jussanak. Az illető éjszaka portyázott a városban, és autókat gyújtott fel. Három-négy eset után figyeltek fel a tűzoltók a hasonló tűzkeletkezési körülményekre. Minden esetben a gépkocsi hátsó kerekétől indult a tűz, közvetlenül az autó benzintöltő nyílása alatt.

Kezdetben telefonkönyvek, papírkötegek szolgáltak gyújtósként, majd az elkövető finomította a technikáját, és egyre nagyobb károkat okozott a tüzeivel. „Egy idő után már pontosan tudta, milyen módon lehet a nagyobb kárt okozni, hogy teljesen kiégjen a kiszemelt autó.” Volt, hogy egyetlen éjszaka több kocsi is lángra kapott. A tűzvizsgálók rájöttek, hogy autót nem használ, de biciklivel vagy robogóval eljuthatott a tettes az egyik helyszínről a másikra.

Végül fél évvel az első gyújtogatás után egy rendőrségi akcióban gyűjtötték be az elkövetőt, aki a csepeli éjszakában biciklizett két benzines palackkal és rongyokkal felszerelkezve. Az elkövető magyarázatként azt hozta fel, hogy öt évvel korábban az ő háza is porig égett, így gondolta, visszaadja a világnak. Csak nem számolt a tűzvizsgálókkal.