A nyolcmillió miniszterelnök országa

Fotó: VS.hu / Kósa András

-

Izraelbe nem csak azért érdemes szezonon kívül utazni, mert akkor nem taposnak állandóan a sarkunkra Jeruzsálem óvárosában. Az idő ilyenkor is késő tavaszias, a tenger Tel-Avivnál kellemesen meleg. Jó borokra pedig ott bukkanhatunk, ahol nem is számítanánk rá.


Valószínűleg a lelke mélyén minden népben lakozik némi önirónia: ahogy mi magyarok szeretünk a tízmillió szövetségi kapitány országáról beszélni, úgy emlegetik időről időre egy-egy asztali beszélgetés során Izraelben, hogy ők a nyolcmillió miniszterelnök országában élnek. Ezzel ugyanarra utalnak, mint mi is: ahogy nálunk a fociról van mindenkinek roppant karakteres és szakértő véleménye, úgy Izraelben a politikával kapcsolatban létezik ugyanez.

Így persze a magyar újságíró csak irigykedik, amikor azt hallja, hogy a 8 milliós Izraelben a nagyobb politikai lapok naponta akár 400 ezer példányban is elkelhetnek, egy-egy népszerűbb politikai vitaműsor nézettsége milliós is lehet, és a legtöbb politikus komolyan tart a médiától, mert tudja, hogy a kétes ügyei előbb-utóbb úgyis felszínre kerülnek, és akkor nemcsak a karrierje megy tönkre, hanem még börtönbe is kerülhet.


Mint ahogy persze a mai magyar közállapotokhoz képest az is szokatlan, hogy egy vezető izraeli kormánytisztviselő milyen kedélyesen poénkodik el egy csapat újságíró előtt azzal, hogy mára annyi politikus ül rács mögött az országban, hogy abból egy egész jó kis árnyékkabinetet is össze lehetne hozni. Izrael egyébként valószínűleg az egy főre jutó ügyvédek számában is világelső, több mint hatezren vannak, és a 70 százalékuk nő. A legfelsőbb bíróság bíróinak fele is nő.


A Siratófal természetesen kihagyhatatlan, legyen bármilyen is az idő


Egy Jeruzsálemben élő magyar idegenvezető szerint valószínűleg a fenti jelenségnek is köszönhető, hogy még egy mobil-átjátszóállomásból is helyre kis vita kerekedett nemrég. Igaz, azt nem máshol, mint a város Héber Egyetemének toronyépületén helyezték el, ez pedig az óváros fellegvárának Dávid király tornyából nézve éppen szembeötlik, ha a muzulmánok egyik legszentebb helyének tartott Szikla mecsetet nézzük. És az átjátszót sikerült olyan szépen megkonstruálni, hogy az említett bástyáról nézve kereszt alakja van. Több magyarázatot nem is igényel a helyzet.

Persze – bármilyen érdekes története is van – a látnivalók szempontjából valószínűleg éppen ez az átjátszó a legérdektelenebb objektum Jeruzsálemben, melynek csak a városfallal körülvett negyedeit (az óvárost, a zsidó, a keresztény, a muzulmán és az örmény negyedet) napokba telne végigsétálni, ha minden templomot, kegyhelyet, sírt meg szeretnénk látogatni, nem is beszélve a hangulatos piacokról, melyekből több is van, és a nyugati turista úgysem állja meg, hogy el ne időzzön egy-egy pult előtt.


Tel-Aviv belvárosa a világörökség része


Az óváros keresztény negyedében található a Szent Sír-bazilika – ez azt a dombot foglalja magába, ahol Jézust a hagyomány szerint keresztre feszítették, és a sír helyét, ahová eltemették. Igaz, a régészeti kutatások már régóta cáfolják mindkettőt, ez azonban a híveket természetesen nem térítheti el. Napjainkban a jelek szerint különösen az oroszokat nem, akik valóban tömegesen látogatnak Izraelbe.

A bő egymilliónyi kivándorolt mellett óriási a részük az idegenforgalomból is, még a téli hónapokban, szezonon kívül is tele vannak orosz turistával a főbb látnivalók, mint a Szent Sír-bazilika, ahol szigorú szerzetesek ügyelnek arra, hogy egyszerre csak egy ember imádkozzon az oltár előtt – és az se tartson túl sokáig, hogy ne nagyon torlódjon fel a sor.

A zsidó negyed fölé érdekes építmény magasodik, ráadásul már a falakon kívülről: egy máig működő szélmalom. A malmot Sir Moses Montefiore brit filantróp építtette 1860-ban, akkor, amikor Jeruzsálem városfalakon kívüli részei még beduin rablóbandák szabad prédáját jelentették. A kissé naiv Montefiori több telket is megvásárolt a malom körül, és abban bízott, hogy egy gabona- és szőlőtermesztéssel foglalkozó kis zsidó közösséget hoz létre. A célközönség azonban köszönte szépen, inkább maradt a romos sikátorokban, de a falak biztonságában.


Piaczárás után: a maradék gyümölcs is elfogy


Egy súlyos tífuszjárványra is „szükség volt”, hogy néhány család ösztönzést kapjon a költözésre, tisztább, tágasabb házak építésére a falakon kívül. Így Montefiori álma valóra vált, búzát ugyan már nem őrölnek a malomban, de a család nevét viselő pincészet azóta is Izrael egyik legjobb borait készíti, a palackok címkéjén a szélmalommal. A malom körül elterülő városnegyed mára kifejezetten felkapottá vált, galériákkal, első osztályú éttermekkel.


Volt persze egy ennél sokkal nagyobb szabású költözés és településalapítás Izrael modern történetében, ennek köszönheti a létét az állam nemzetközileg elismert fővárosa, Tel-Aviv. A várost 1880-ban alapították Jaffából kiköltöző családok, akiket szintén az vezérelt, hogy új, tágas, kényelmes és mindenekelőtt elérhető árú otthonokat teremtsenek maguknak. Az első családok a megvásárolandó telkekre összedobták a pénzt, majd sorsolással döntötték el, hogy ki melyik parcellán építkezhet.

A végeredmény Izrael legmodernebb városa lett, amely mára az első számú kulturális központtá is vált, és lassan idegenforgalmi népszerűsége is vetekszik Jeruzsálemével, hála homokos strandjainak és népszerű bulihelyeinek, na meg a jeruzsáleminél sokkal nyitottabb életszemléletnek, ami a helyieket jellemzi. A tenger még tél végén is nagyon kellemes egy olyan „északi” turista számára, mint egy magyar – igaz, a vízbe csak egyedül merészkedtem.


Izrael, riport

Modern borászat a Golán-fennsíkon


Azért persze, ha az óváros szűkebb utcái között sétálunk este, a piacok zárásakor, és látjuk, amint fiatalok, öregek, magányosak és gyerekes anyukák nézik át a standok előtt hagyott, már nem egészen friss zöldséget és gyümölcsöt, szembesülhetünk a modern Izrael egyik legégetőbb problémájával is (már persze a biztonsági helyzeten kívül), a szegénységgel. Az utóbbi években elképesztően drága lett az ország, ezzel nagyon sokan nem tudtak lépést tartani. A szociális elégedetlenség néhány éve több száz ezres tömegtüntetésekbe torkollt, valódi megoldás azonban azóta sem született.

Persze a „tipikus” turista-úticélokon túl érdemes még egy sor helyet felkeresni Izraelben, mint például a korábbi konfliktusok miatt nem feltétlenül pozitív hangzású Golán-fennsíkot. Egyrészt a természeti környezet nagyon szép, másrészt egy sor remek borászatot találunk itt igazán különleges fajtákkal: terem ugyanis szőlő 1000 méteres tengerszint feletti magasságban és félsivatagi körülmények között, így egy viszonylag kis területen az igazán száraz, testes vörösboroktól az édes, fehér desszertborokig mindenféle fajtából kóstolhatunk.

(Az utazás a WizzAir Budapest–Tel-Aviv járatának támogatásával valósult meg.)