A nyári szünet előtt dönthet a népszavazási indítványokról Ab

Fotó: MTI / Ujvári Sándor

-

A főtitkár szerint a nyári szünet előtt dönthet a kvótaügyi népszavazással összefüggő indítványokról a testület.


A kormány népszavazási kezdeményezésével kapcsolatos indítványokról várhatóan még a júliusban kezdődő ítélkezési szünet előtt dönteni fog az Alkotmánybíróság - mondta Bitskey Botond, az Ab főtitkára. A Kúria május 3-án döntött úgy, hogy népszavazás tartható a kormány által megfogalmazott kérdésről. Ezt támadta meg az Ab-n Fodor Gábor, Magyar Liberális Párt (MLP) elnöke.

A kormány népszavazási kérdése úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" Az Országgyűlés május 10-én elrendelte a népszavazást.

A kúriai döntést, illetve a népszavazást elrendelő országgyűlési határozatot egyaránt meg lehet támadni az Ab-n, ám a kétféle eljárás teljesen eltérő jellegű – mondta Bitskey.

A kúriai döntéssel szembeni alkotmányjogi panaszra vonatkozó általános szabályok szerint az ügyben érintett személy fordulhat az Ab-hez, ha a döntés az alaptörvényben biztosított jogát sérti. A panasz benyújtására a döntéstől számított 60 napjuk van az érintetteknek, ez a határidő július legelején jár le. A panasz befogadhatóságával összefüggő lényeges kérdés lehet, hogy kinél merül fel alapjogsértés a kúriai döntés miatt, kinél állapítható meg az érdemi elbíráláshoz szükséges érintettség – mondta az Ab főtitkára.

Annak eldöntésére, hogy egy indítvány alkalmas-e érdemi vizsgálatra, az ügyrend szerint 120 napja van a testületnek. Ha az Ab úgy dönt, hogy a panaszt érdemben is vizsgálja, további 180 napon belül kell elkészülnie az első határozattervezetnek. Az érdemi döntés meghozására nem szab határidőt az ügyrend.

A május 10-ei országgyűlési határozat ellen a közzétételétől számított 15 napon belül, május 25-éig lehet jogorvoslattal élni az Ab-nél. A testület 30 napon belül köteles érdemi döntést hozni. Ezt az indítványt bárki benyújthatja, de a kérelem nem irányulhat a népszavazási kérdés tartalmát érintő felülvizsgálatra.

Ebben a hatáskörében az Ab csak azt ellenőrizheti, hogy a Kúria hitelesítő döntése és a népszavazás Országgyűlés általi elrendelése között nem következett-e be olyan lényeges változás a körülményekben, ami alapján az Országgyűlés határozata alkotmány- vagy törvénysértő lenne. Ebben a hatáskörében az Ab még nem járt el – mondta Bitskey, és ilyen indítvány a mostani ügyben sem érkezett eddig.

A főtitkár szerint az Ab mindenképpen igyekszik megelőzni, hogy a döntés a népszavazást közvetlenül megelőző időszakban vagy akár utána szülessen meg.

Indítványában Fodor Gábor arra hivatkozik, hogy a kormány kérdése nem parlamenti, hanem uniós hatáskörbe tartozik, ezért nem lehet róla népszavazást tartani. A Kúria szerint a kormány kérdése a parlament hatáskörébe tartozik. Az MLP elnökének indítványa szerint a Kúria határozata sérti az indítványozónak azt az alaptörvényben biztosított jogát, hogy az alapvető jogokat biztosító államban éljen. Fodor szerint ha a "nem" szavazatok győznek, akkor az uniós szabályozással ellentétes helyzet alakulhat ki, ami kétségessé teheti Magyarország uniós tagságát.

A menekültkvóta ügyében más eljárások is folyamatban vannak. Magyarország az Európai Unió Bíróságán támadta meg tavaly decemberben az úgynevezett kötelező kvótadöntést. A luxembourgi testület általában egy-két év alatt hozza meg határozatát. Szintén tavaly decemberben fordult az Alkotmánybírósághoz Székely László ombudsman, alkotmányértelmezést kérve az uniós kvótarendszer, a menekültek tömeges áthelyezésének lehetősége miatt.