A Nürburgring máris kibújna a sebességkorlátozás alól

-

Kérdőívben mérte fel a Nürburgring – nyilván nem véletlenül –, mit gondolnak a versenypálya használói a betiltott körrekordvadászatról. Most értékeli a 12 ezer választ. Előzőleg egy márciusi halálos baleset után rendeltek el sebességkorlátozást a pálya fenntartói. Ezzel azonban sokat veszthetnek, hiszen a Nürburgring a sportkocsik gyártóinak referenciapályája volt: amelyik autó ezen a pályán nem teljesített szuperül, arról el se hitték, hogy jó. A sebességkorlátozással most éppen Koenigsegg One:1 került pácba, épp azt tervezte, hogy megdönti a körrekordot.


A jól értesültek már pedzegették, hogy a pályafenntartó mintha megbánta volna a sebességkorlátozásról hozott döntését. Ezt sugallja az a teszt is, amelyet nemrég a sebesség megszállottjaival töltetett ki. A felmérés értékeléséhez a cég türelmet kér, mert a 12 ezer visszaküldött teszt meglepően sok, ráadásul 1500 válaszadó nemcsak az igeneket és nemeket ikszelte, hanem szövegtengert írt arról, mit is gondol.


° #Umfrage zu Sicherheitsmaßnahmen beendet – Überwältigende Teilnahme °° #Survey about safety measures closed -...

Posted by Nürburgring on 2015. július 14.

Ha a kérdőív alapján nem lágyítja meg szívét a fenntartó, akkor 6 perc 57 másodperc maradhat az örökös körrekord a legendás, csaknem 23 kilométer hosszú Nürburgring Nordschleifén – a csúcs a Porsche 918 nevéhez fűződik. Amely ezzel jelenleg minden idők leggyorsabb sorozatgyártású autója a Nürburgringen.


Az eddigi leggyorsabb kör


Aligha valószínű, hogy ennél gyorsabb autót senkinek nem sikerül majd kifejleszteni a jövőben, csakhogy ha fennmarad az autók végsebességének korlátozása a Nordshleife egyes szakaszain, akkor lehetetlenné válik a körrekord megdöntése. A drasztikus rendelkezést azért hozták, hogy ne ismétlődhessen meg a márciusi tragédiához hasonló eset, amikor a VLN-sorozat versenyén vezető Jann Mardenborough Nissan GTR-je egy bukkanó tetején elvesztette a tapadását, felemelkedve átfordult, és a pálya mellé kirepülve kioltotta egy néző életét.



A hasonló esetek elkerülése érdekében korlátozott sebességű szakaszokat jelöltek ki a pályán, illetve ideiglenesen versenyautó-kategóriákat is kitiltottak, és egy átfogó, minden kategóriára vonatkozó sebességkorlátozást ígértek a pálya egyes szakaszain. A Nürburgring menedzsmentjének döntését az a három dolog határozta meg, amelyről híres a pálya: anyagi problémák, halálesetek és persze a körrekordok. A második kiiktatása kedvéért pillanatnyilag beáldozták a harmadikat.



Pedig kisebb őrület és annál nagyobb verseny alakult ki a szériaautók körideje körül az autóiparban az elmúlt bő egy évtizedben. Mivel a Nürburgring mindenki előtt nyitva áll, az autógyártók állandóan tesztelnek rajta. A körrekordmánia nagyjából az előző évtized derekán kezdett csúcsra járni, köszönhetően a közösségi médiának – azon belül is különösen a videomegosztó oldalaknak –, na meg a Top Gearnek és az ahhoz hasonló műsoroknak.


Mivel saját, hivatalos időmérőrendszere nincs a pályának, az egyetlen módja a kör hitelesítésének a vágatlan fedélzeti videó, amely hamar megtalálta útját a YouTube-ra – tüzelve az autórajongókat és a online sajtót egyaránt. Odáig fajult a helyzet, hogy ha egy autógyártó egy picit is sportosabb modellt akart piacra dobni, ahhoz szinte kötelező jelleggel posztolnia kellett a nürburgringi köridőt is, vagy legalább mindenki szeme láttára körbe kellett zavarnia a nem felismerhetetlenségig elmaszkírozott prototípust.



Hogy a Nordschleife mennyire alkalmas arra, hogy segítsen közúti autók fejlesztésében és beállításainak belövésében, örök vita tárgya. Annyi biztos, hogy nem ez lebegett megépítőinek szeme előtt. A számtalan balesetről – melyek átlagban évi több alkalommal végződnek halállal – is elhíresült, gigaméretű versenypályáról ma már nehéz elképzelni, hogy pont azért építették, mert biztonságosabbá akarták tenni a versenyzést.

A német autóklub által 1922-ben életre hívott Eifelrennen verseny eleinte a környék közútjain zajlott, ám az esős természetéről ismert Eifel-hegységben zajló futam különösen veszélyesnek bizonyult, hiszen az utak nem voltak burkoltak, a sáron csúszkálva pedig rengetegen találták magukat a fák között vagy egy völgyben – még egy lelátó is összeomlott egyszer. Hogy az ilyen jellegű súlyos baleseteket elkerüljék, az autóklub inkább egy állandó versenypálya felépítésébe fogott 1925-ben. A két év múlva átadott hatalmas komplexum igazából két, összeköthető versenypályát kínált, háromféle konfigurációval.



A leghíresebb ma is használt szakasz a Nordschleife a maga 22,8 kilométeres hosszával. Tőle délnyugatra helyezkedett el a jóval rövidebb, leginkább motorkerékpár- és kisebb autóversenyekre használt Südschleife 7,747 kilométeres hosszal. A két pályát a 2,281 kilométeres Zielschelife (vagy Betonschleife) kötötte össze, így hozva létre a 28,265 kilométeres Gesamtstrecke kört.

Nem sokkal a megnyitása után már a Német Nagydíjat is a Nordschleifén tartották, kitermelve a Grand Prix-versenyzés hőskorának olyan ringmastereit, mint Caracciola, Rosemeyer, Nuvolari. A névsor a későbbi, Forma–1-es korszakban olyan nevekkel bővült mint Ickx, Stewart, Moss, Fangio, Surtees stb. Jackie Stewart nevezte el a pályát „zöld pokolnak” veszélyes természete és a mindenütt jelen lévő erdők miatt.

Szintén Stewart volt, aki a sebesség növekedésével egyre inkább veszélyes pályán változtatásokat harcolt ki: védőkorlát került az aszfalt szélére teljes hosszában, kiegyenesítettek néhány szakaszt, bukkanókat szüntettek meg. Az aerodinamika rohamos fejlődésével tarthatatlan lett a pálya állapota, elkerülhetetlen volt a változtatás. A Forma–1-ben a leggyorsabb kört Niki Lauda tette meg a Ferrarival 1975-ben: 6 perc 58,6 másodperc alatt ért körbe. Messze nem ez a valaha futott leggyorsabb kör, a később tragikus körülmények között elhunyt Stefan Bellof 6 perc 11 másodpercet is ment a Porsche 956-tal 1983-ban. 2007-ben a Sauber-BMW Forma–1-es istálló néhány demonstrációs kör és pár szakasz élesben történő teljesítésével úgy kalkulálta, egy modern Forma–1-es autó 5 perc 15 másodperc alatt is körbe tudna érni.



1984-re megépült a GP-Strecke, a Forma–1-nek is helyet adó, szabványos pálya, amelyet Mercedes-Benz 190-esekkel avattak fel aktív és múltbeli Forma–1-es versenyzők. A GP-Strecke megépülése a Südschleife és a Zielschleife végét is jelentette, a Nordschleifét pedig már csak kisebb versenyeknek tartották fenn. Legközelebb épp idén, 32 év kihagyást követően rendeztek rajta újra világbajnoki futamot, ezúttal túraautókkal.


2015 WTCC Nürburgring - Germany