A nukleáris hulladék tárolására spórolt pénzből csökkentenék a rezsit

Fotó: MTI / Kiss G. Péter

-

Az Index birtokába került egy miniszterelnökségi vitaanyag, amely szerint meg kellene csapolni azt a pénzt, amelyet a paksi erőmű és az állam félre tesz, hogy ha majd lejár az erőmű üzemideje, legyen miből leszerelni és elvinni a nukleáris hulladékot. A dokumentum szerint felmerült az ötlet, hogy ennek a pénznek egy részét inkább az állami közműholding megerősítésére, esetleg a 2017-es rezsicsökkentésre fordítsák.


1998-ban abból a célból hozták létre a nukleáris pénzügyi alapot (KNPA), hogy a radioaktív hulladékok tárolásának, végleges elhelyezésének, illetve az egész erőmű leszerelésének költségeire gyűjtsék össze fokozatosan a pénzt. A paksi erőmű ebbe az alapba minden évben befizet egy bizonyos összeget – ez tavaly 21 milliárd forint volt –, amit az állam szintén évente told meg 10 milliárddal az adófizetők pénzéből.


Paks 17 év alatt összesen 324 milliárdot fizetett be, és bár ennek az összegnek egy részét a radioaktív hulladékokat kezelő állami szervezet (RHK Kft.) az év közben felmerülő feladatokra el is költi, még így is jelenleg 243 milliárd áll rendelkezésre a jövőbeni feladatok ellátására. Az Index úgy tudja, hogy még további 540 milliárd forintnak kellene befolynia az alapba.


Elképzelhető azonban, hogy ez az összeg mégsem fog a KNPA kasszájába jutni. A lap birtokába került belső dokumentumok szerint ugyanis ennek a jövőben felhalmozandó vagyonnak a megcsapolásával juthatna pénz az állami közműholding megerősítésére, esetleg még egy rezsicsökkentésre is 2017-ben.


Mégpedig úgy, hogy azt az évi húsz milliárd forintot nem kellene a továbbiakban Paksnak félre tennie, így 1,43 forinttal olcsóbban adhatná az áramot. Mivel még kétféle díjtól, a Magyar Villamos Művek kereskedőcége, az MVMP felé eddig felszámított eredmény- és menedzsmentszolgáltatási díjtól is megszabadítanák az atomerőművet, így 11,42 Ft/kWh-ról 9,56 Ft/kWh-ra csökkenne a paksi áram előállítási ára. Ezzel nemcsak a lakosság, de az MVMP is jól járna, mivel az áramot ők is önköltségi áron kapnák, és ebből évente nagyjából 8,3 TWh-t pedig eladhatnának a szabadpiacon. Az Index szerint így az állami kereskedőcégnek évi több mint egymilliárd profitja származna.


Arról egyébként, hogy 2017-ben a kormány folytatja-e a rezsicsökkentést, még nem esett szó a hivatalos kormányzati kommunikációban, de tény, hogy a választások előtt ismét jó kampányfogás lehet a „még olcsóbb áram”, demonstrálva az állami közműholding működőképességét.


A lap megkérdezte a Miniszterelnökséget, hogy valóban tervezi-e a paksi befizetések leállítását, felfüggesztését. A válaszokat a cikk közléséig nem kapta meg.