„A nukleáris energia a szükséges rossz, nem a nélkülözhetetlen jó.”

VS.hu

Magyarországon nincs befektetési kényszer, semmi nem indokolja azt a sietséget ami most zajlik. Paksról 2020 körül kellene először dönteni, mondja Deák András, az Energiaklub elnökségi tagja, aki szerint az sem elképzelhetetlen, hogy végül mégsem épül meg Paks 2.


Az atomerőmű bővítésről szóló döntés nagyon pesszimista jövőképre épült, és semmi garancia nincs arra hogy valóban ez fog történni. Kapacitáshiánnyal növekvő fogyasztással számoltak a projekt tervezésekor, de amit 2011-ben kiszámoltak, az már most sem igaz. Nincs akkora energiafogyasztás, nincs akkora piac, vagyis az a környezet amire a paksi bővítést tervezték, nem látszik megvalósulni, noha ahhoz, hogy Paks megérje, a jelenlegihez képest nagyjából kétszeres áramárra lenne szükség.

Nem is lehet tervezni, pontosabban 3 évre még lehet, de már 5-re nem, mert ár és technológiai szinten is annyit változik a piac. Van egy nagyon gyorsan változó technológiai környezet és egy változó szabályozás, Paks 1 üzemben van a 30-as évek elejéig, vagyis lehetne várni, pénzt félrerakni, majd 2020 környékén megnézni milyen a környezet. Semmi nem indokolja azt a sietséget ami most zajlik.

Csakhogy van döntés és van egy szerződés.

Bár létezik érvényes szerződés, szerintem ennek ellenére elképzelhető hogy nem építik meg, mert több dolog is hiányzik hozzá, amelyek közül csak az egyik a politikai és a nemzetközi konszenzus.

A döntés rossz. Nem az iránya rossz, hanem kontár módon van összerakva és kérdéses, hogy a beruházást meg tudjuk-e valósítani.

Vannak kétségeim afelől, hogy sikerül-e, és nem egy félbehagyott erőmű lesz a vége. Ha belebukunk, és nem sikerül végigvinni, akkor ez egyenlő egy földgázdöntéssel, mert másodszor már nem lehet majd belevágni, és csak annyi idő marad, hogy gázerőmű kapacitásokat rendszerbe állítsunk, illetve energiát importáljunk. Szerintem ez sem feltétlenül rossz döntés, teljes értékű alternatívának tartom, csak nem így kellene hozzá eljutnunk.

Jobbnak mint a megújulókat?

Mivel ma még nem megoldott a tárolás, a megújulóknak nincs áruk.

Makroszinten egész más költséget jelent, ha a rendszerben 5 százalék megújuló van, mint ha 80, ezt tehát még modellezni is nagyon nehéz. Egy offshore szélerőmű jelenleg a kapacitása 16-25, egy naperőmű a 10 százalékának megfelelő mennyiségben termel.

Egy idő után, amikor a rendszer rugalmasságát feltöltötték a széllel és a nappal, plusz távvezetékekre lesz szükség, amelyeknek alacsony lesz a kihasználtsága, plusz nagyon nagy mennyiségben be kell tenni tartalék kapacitásokat is.

A fajlagos költségek tehát nőnek, ezért egyre komolyabb társadalmi felhatalmazás kell a beruházásokhoz, és hogy meddig lehet ebben elmenni, attól függ, hogy mit ér meg a klíma, vagyis mennyivel hajlandó többet fizetni a lakosság az áramért.

A német energetikai rendszer most itt tart, feltöltötték a rendszerben rejlő rugalmasságokat és lelassítottak, mert a társadalmi támogatás a költségek láttán megfogyatkozott. Magyarországon, ahol az energiaárak az alacsonyabb GDP miatt relatíve magasabbak, mint Németországban, lejjebb van a tűrésküszöb, még nehezebb napos-zöldes forradalmat csinálni.

És ha beválik, pontosabban fejlődik a tárolás, illetve elterjednek az elektromos járművek?

Ez megnyitná a piacot a megújulóknak, akkor a rendszer bármennyit fel tud majd venni. Ez azonban még nem történt meg. Itthon Paks 1 üzemben van a 30-as évek közepéig, vagyis 2020 körül kellene először dönteni a beruházásokról.

Én nem zárnám ki a nukleáris energiát, csak számomra az a nélkülözhetetlen rossz, nem pedig a szükséges jó. Szerintem a sorrend a jelenlegi döntéshez képest fordított: az első az energiahatékonyság, utána jön az import és gázerőművek, és legvégén az atomerőmű.


Fenntartható energia: mi váltsa a fosszilis tüzelőanyagokat?


Inkább atomerőművek
Inkább megújulók

SZAVAZAT UTÁN