A norvégok győztek, de a Fidesz nem adja fel

Fotó: Getty Images/iStockphoto / Getty Images/iStockphoto

-

Több mint másfél évig harcolt az Orbán-kormány a norvég alapokkal, közben még az amerikai elnök is beszólt a magyar rendőrség házkutató akciói miatt. A kormány végül nem járt sikerrel, de a kormánykritikus civil szervezetek nem lélegezhetnek fel, továbbra is a célkeresztben maradnak.


Hiába zárult le a múlt héten a norvég alapok körüli konfliktus, a Fidesz véleménye valószínűleg a továbbiakban sem változik a civil szervezetekről. Legalábbis erre utal Lázár Jánosnak a Fidesz vasárnapi kongresszusán elmondott beszéde. A miniszterelnökségi miniszter felszólalásában zsoldosoknak nevezte a civilek egy részét, akiknek szerinte „a megbízójuk mondja meg, mi éppen a soros ügy”.

Múlt szerdán Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára egy korrupcióról szóló konferencián jelentette be, hogy megállapodtak a norvég alappal. A részletek a norvég nagykövetség másnap kiadott közleményéből derültek ki. Eszerint a magyar kormány belement abba, hogy nem vizsgálják a civil pénzek felhasználását.

A megállapodásnak ez a lényeges, a magyar kormány számára vereséggel felérő része meglehetősen szárazan szerepel a szövegben. „A felek egyetértenek abban, hogy tiszteletben tartják az elfogadott jogi kereteket a civil társadalom program végrehajtása során” – olvasható a norvég nagykövetség honlapján.

A kormánypárti politikusok ennek ellenére nem érzik úgy, hogy feleslegesen álltak volna bele a konfliktusba. Lázár János múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: nincs oka bocsánatot kérni. Szerinte az Ökotárs Alapítvány alkalmatlan volt a pénzek kezelésére, visszaélt a norvégok bizalmával. Ragaszkodnak hozzá, hogy az alapítvány a jövőben se vegyen részt a pénzek elosztásban – mondta.


Lázár János indította a háborút

A pénzeket, amelyek körül a huzakodás elkezdődött, főként Norvégia, Izland és Liechtenstein fizeti. Ezek nem uniós tagok, de pénzt folyósítanak azért cserébe, hogy az EU-val kötött megállapodások értelmében gazdasági kedvezményekben részesülnek.

A pénzügyi alapok Magyarországon 12 különálló programból állnak. Közülük kilenc esetében a magyar állam felügyeli a források szétosztását, három esetében pedig civil szervezetek, ez az úgynevezett Norvég Civil Támogatási Alap. A magyar kormány utóbbiak elosztását kifogásolta, az előbbiekkel foglalkozó hivatalt pedig átszervezte, a norvég kormány válaszul ezeknek a kifizetéseit függesztette fel a múlt hétig. Ekkor csaknem 30 milliárd forint volt az alapokban.

A szövevényes történet néhány nappal a 2014-es választások előtt kezdődött, amikor Lázár János – még a Miniszterelnökséget vezető államtitkárként – levelet írt a norvég kormánynak. Azt kifogásolta, hogy a Norvég Civil Támogatási Alap forrásait egy olyan szervezet kezeli, amely több szállal is kötődik egy politikai párthoz, nevezetesen az LMP-hez. Ezt a vonalat Csepreghy Nándor helyettes államtitkár vitte egészen odáig, hogy „pártfüggő, szélhámos gittegyletnek” nevezte a pályázati rendszer működtetőit.

Válaszul erre, illetve a magyar hivatali átszervezésre a norvég fél felfüggesztette a civil támogatások kivételével a norvég alap összes támogatásának folyósítását. A kormány pedig elrendelte, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), majd annak nyomán az adóhivatal és a rendőrség vizsgálja ki a feltételezett visszaéléseket. Hosszú vita folyt a két kormány közt már arról is, hogy ehhez van-e egyáltalán joga a magyar félnek.

A norvégokkal folytatott vita nehezen volt érthető. Az LMP-s összefonódás régebbi, már nem élő kapcsolatokra hivatkozott, miközben 2010 óta több körben is nagy változások történtek az ellenzéki pártban, ma már sokan nincsenek ott, akik akkor még esetleg képviselőjelöltek voltak. És még ha igaz is lenne az összefonódás, a legkisebb ellenzéki párt semmilyen módon nem veszélyeztette a Fidesz pozícióit.

Ráadásul a norvég alapok nagyobb részét nem az Ökotárs által vezetett konzorcium kezelte, azoknak a kifizetését a kormányzati átszervezésre hivatkozva – de nyilvánvalóan az Ökotárs elleni kampány miatt is – állították le 2014 májusában a norvégok. A konzorciumhoz tartozó Norvég Civil Támogatási Alapban rendelkezésre bocsátott pénz (12,6 millió euró, mai árfolyamon nem egészen négymilliárd forint a teljes, 2009–2014 közti időszakra) ahhoz képest sem sok, hogy magyar állami Nemzeti Együttműködési Alap évente nagyságrendileg hasonló összeget, hárommilliárd forintot oszt el a civil szervezetek között. Az alap tanácsát Csizmadia László vezeti, aki a kormány mellett kiálló békemeneteket szervező Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány elnöke is.


Obama is beszólt

A konfliktus a világpolitika legmagasabb csúcsaira is elért: tavaly szeptember 23-án Barack Obama amerikai elnök a Clinton Globális Kezdeményezés éves, New York-i összejövetelén úgy fogalmazott:


Magyarországtól Egyiptomig mindinkább véget nem érő szabályozások és nyílt megfélemlítések veszik célba a civil társadalmat.

Obama két héttel azután szólalt meg, hogy a Készenléti Rendőrség nagyszabású akció keretében házkutatást tartott a Norvég Civil Támogatási Alap forrásait kezelő Ökotárs Alapítványnál és a konzorcium más tagjainál. Mint utóbb kiderült, törvénytelenül, hiszen nem állt fenn bűncselekmény gyanúja. Azóta minden eljárást megszüntettek a hatóságok, így a múlt héten létrejöhetett a megállapodás mintegy 30 milliárd forint fejlesztési forrás lehívásáról.


A problémás szervezetek

Tavaly júliusban, Orbán Viktor tusnádfürdői beszédével vált egyértelművé, hogy nem Lázár János magánakciójáról van szó, hanem a legmagasabb politikai szintről származott az utasítás. A miniszterelnök a híres „illiberális” beszédben a norvég alapra utalva azt mondta: a magyarországi civil világ szereplői „külföldiek által fizetett politikai aktivisták”. Az ellenzéki pártok gyengeségét látva a Fideszben valószínűleg úgy gondolták, a választások után, politikai értelemben megerősödve, eljött az idő, hogy a civil ellenzékkel foglalkozzanak: olyan szervezetekkel, amelyek egy ideje már sok borsot törtek az orruk alá.

Lázár egy interjúban elárulta, hogy 2011 óta gyűjtötték azoknak a programoknak a listáját, amelyekkel szerintük „probléma lehet”. A 444.hu által közölt lista nem okozott meglepetést, hiszen szerepelt rajta a Krétakör, a K-Monitor, a Transparency International Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért, az Átlátszót működtető Asimov Alapítvány vagy a Liberális Fiatalok Egyesülete. Ezek a szervezetek több ügyben is élesen kritizálták a kormányt, így aztán besorolták őket a „külföldiek által fizetett politikai aktivisták” kategóriájába.

A norvég alap ügye ugyan látszólag lezárult, de a kormánypártok nem hagytak fel a civil szervezetekkel szembeni kritikával. Jelenleg Soros Györgyöt bírálják, azt állítva, hogy az üzletember, illetve az általa támogatott „álcivilek” bevándorlókkal akarják elárasztani Európát.