A New York Times a bársonyöklű diktátorok között említi Orbánt

Fotó: MTI / Illyés Tibor

-


A diktatúráról az emberek általában azt gondolják, hogy erőszakkal tartja fenn a kormány. De újabban egy új típusú, tekintélyelvű kormányzás van kialakulóban, ami jobban illeszkedik a globális média, gazdasági függelmi rendszerek és az információs technológia mostani helyzetéhez - ezzel kezdi a New York Times véleményrovatában megjelent cikkét a két szerző, Sergei Guriev Párizsban tanító közgazdászprofesszor és Daniel Treisman, a Kalifornai Egyetem politológus professzora.

A puha diktatúrák központosítják a hatalmat, elfojtják az ellenzéket és kiiktatják a fékek és ellensúlyok rendszerét, miközben nem nyúlnak az erőszak eszközéhez, írják az Új diktátorok bársonyököllel uralkodnak című cikkben.

Az így működő "illiberális vezetők" között a cikk felsorolja Putyint, Erdogant, Chavezt, a volt maláj miniszterelnököt, a perui elnököt, valamint Orbán Viktort. Ők azok, akik a világrendet a maguk kedvük szerint alakítják át, a szabadság és jog eszményét cinizmusra és korrupcióra cserélve, áll az írásban.

Miközben maradnak véres diktatúrák is a világban - Szíria és Észak-Korea például -, a hangsúlyok áttevődnek. 1982-ben a nemdemokráciák 27 százalékában volt tömeges gyilkosság. 2012-ben már csak 6 százalékban, a nem választott hatalom által vezetett nemdemokráciák aránya 31-ről 15 százalékra esett, közli az elemzés.


A cikk több vezetőről és országról is ír egy-egy bekezdést, Orbán Viktorról a következőt jegyzik meg:

Az új autokraták a propagandát, cenzúrát és egyéb információalapú trükköt vetnek be, hogy a támogatásukat felpumpálják és meggyőzzék a polgárokat arról, mennyivel jobb őket választani, mint a többiek.et Nyugatellenes szólamokkal házalnak: Orbán bírálja Európa politikai korrektségét és hanyatló versenyképességét, miközben fejlesztési pénzeket kér az EU-tól.

A cikk ezután hosszan taglalja a "bársonyöklű diktátorok" által használt módszereket:
  • Médiatulajdonosokat fizetnek le hirdetésekkel
  • Rágalmazási perekkel fenyegetnek
  • Baráti befektetőket bátorítanak, hogy vásárolják meg a kritikus lapokat
  • Trollokat fizetnek a netes kommentekért
  • Hackerekkel rongálják az ellenzéki website-okat
  • Meghagynak mutatóba egy kis ellenzéket, a versengés látszatát keltve
  • Az ellenzőket jogi ügyekkel, perekkel lehetetlenítik el
  • Nyugati PR-osokat és politikusokat vásárolnak meg tanácsadónak, támogatónak
  • Nem nyúlnak az erőszak eszközéhez, vagy legalábbis tagadják


A cikk végén arról ír, hogy a Nyugatnak is át kell gondolnia, mit tesz az autokratákért - a szerzők szerint például értük lobbizni az üzleti etika súlyos megsértése kellene legyen, emellett elfogulatlan, anyanyelven sugárzó médiát kellene létrehoznia a nyugati demokráciáknak ezekben az országokban.