A németeknek elegük lett, már a határellenőrzést fontolgatják

Fotó: AFP / TOBIAS SCHWARZ

-

Idén még talán megbirkóznak a 800 ezer menekülttel, de hosszabb távon már sok lesz nekik. Határellenőrzésről, jogszabály-módosításokról beszélnek, EU-s lépéseket sürgetnek a politikusok.


Még Németország sem tudja hosszabb távon elviselni a menekülthullám terhét, ha minden évben 800 ezres nagyságrendben érkeznek menedékkérők - figyelmeztetett egy csütörtöki interjúban Thomas de Maiziere német belügyminiszter.

A tárca szerdán 450 ezerről 800 ezerre módosította a menedékkérők számának alakulásáról szóló előrejelzését, amelyből egy új becslés szerint az következik, hogy a menekültügyi kiadások idén meghaladhatják a 10 milliárd eurót.


Thomas de Maiziere a két országos közszolgálati televízióban, az ARD-n és a ZDF-n sugárzott interjúban rámutatott, hogy Németország fogadja be az Európai Unióba érkező menedékkérők 40 százalékát.

"Ez hosszabb távon túl sok lesz" - mondta a miniszter. Németországnak meg kell birkóznia az idén várható 800 ezer menedékkérő elhelyezésével és ellátásával, és ez sikerül is majd, de ez a nagyságrend tartósan "túl magas egy olyan országnak, mint Németország" - mondta a miniszter.

A konzervatív CDU politikusa közvetve utalt arra, hogy Németország akár vissza is állíthatja a határellenőrzést a menekültválság miatt. Hangsúlyozta, hogy "elkötelezett híve" ugyan az európai eszmének és a nyitott határok elvének, "de ha más európai országok nem tartják be a jogszabályokat, akkor szükségünk lesz egy másik rendszerre, egy olyanra, amely működik".

"Nyitott határokról csak akkor lehet szó, ha kiegyensúlyozottan működik az övezet, amelyben nyitottak a határok, jelenleg pedig nem így áll a helyzet" - mondta Thomas de Maiziere.

Tavaly nagyjából 200 ezer menedékkérő érkezett az országba, és a menekültügyi ellátórendszerre a feladatért felelős tartományi kormányoknak és helyi önkormányzatoknak összesen mintegy 2,2 milliárd eurót kellett fordítaniuk. Az idén tavasszal a kormányzat még azzal számolt, hogy 450 ezerre emelkedik a menedékkérők száma, a költségek pedig 5-6 milliárd euróra. Az új előrejelzésben szereplő 800 ezres felső határ pedig már azt jelenti, hogy a menekültügy forrásigénye 9 és 10,5 milliárd euró között lehet - írta csütörtökön az online kiadásában a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap.

A becslés alapja, hogy a tartományi kormányok egy főre számolva éves szinten körülbelül 12 és 13 ezer euró közötti összegű költségtérítést fizetnek az önkormányzatoknak a menedékkérők ellátásáért, és ez több-kevésbé fedezi is a költségeket.

A menekülthullám fölerősödésével egyre többen sürgetik, hogy a szövetségi kormány vállaljon nagyobb részt a terhekből. Monika Heinold Schleswig-Holstein tartományi pénzügyminiszter egyenesen azt javasolja, hogy Berlin "a bevételi oldal javításával", vagyis új adó bevezetésével vagy adóemeléssel teremtsen pénzt a menekültügyre. A Zöldek politikusa szerint főleg a jómódúaktól kellene nagyobb áldozatvállalást kérni, és szerinte az örökösödési adó emelése lenne a leginkább megfelelő.

Külön teher a felnőtt kísérő nélkül érkező 18 évesnél fiatalabb menedékkérők ellátása, mert rájuk a gyermekvédelmi előírások vonatkoznak, így nem a menekültügyi ellátórendszerben, hanem a gyámügyi rendszerben kell gondoskodni róluk. Ez évente és fejenként átlagosan 40 ezer eurós kiadást jelent.

A legtöbb fiatalkorú Bajorországba érkezik, ahol eléri Németországot az úgynevezett balkáni migrációs útvonal és a Földközi-tenger felől észak felé tartó útvonal. A tartományban az idén már több mint 11 ezer 18 évesnél fiatalabb, felnőtt kísérő nélküli menedékkérőt regisztráltak. Legtöbbjüknek nincsenek papírjai, ezért életkorukat a hatóságok pszichológus és szociálpedagógus szakemberek bevonásával igyekeznek meghatározni.

A vizsgálatok szerint negyven százalékuk fiatalabbnak mondja magát, sokan azért, mert elterjedt a hír, hogy a 18 éven aluliak sokkal jobb ellátást kapnak, mint a felnőttek.


A bajor konzervatív CSU főtitkára is megszólalt az ügyben: az utóbbi hónapokban fölerősödött menekülthullám egy "újkori népvándorlás" megindulását jelzi, ezért az EU-nak sürgősen cselekednie kell - mondta Andreas Scheuer a Spiegel Online című német hírportálon idézett nyilatkozatában.

Kiemelte, hogy az EU-nak "elsőrendű fontosságú" ügyként kell kezelnie a menekültválságot, és az Európai Bizottságnak azonnal hozzá kell látnia a "menedékkérőket befogadó európai központok" kialakításához, az uniós tagországok állam- és kormányfői "már régen meghozott" döntésének megfelelően.

"Valamennyi politikai erő együttes fellépésével szembe kell szállni a menedékjoggal való visszaélés ellen, hogy továbbra is segíthessünk mindazoknak, akiket valóban ér üldöztetés" - mondta a CSU főtitkára, aki szerint a "méltányosság" alapján az EU összes tagországának hozzá kell járulnia a menekülthullám kezeléséhez.

A szövetségi kormány frissített, drasztikusan felfelé módosított előrejelzése nyomán szinte valamennyi nagy német párt új válságkezelési javaslatokkal állt elő, vagy sürgette már korábban ismertetett elképzelések megvalósítását.


A CSU parlamenti (Bundestag) csoportjának vezetője, Gerda Hasselfeldt a főtitkár követeléseit mintegy kiegészítve hangsúlyozta, hogy Albániát, Koszovót és Montenegrót is a biztonságos származási országok közé kell sorolni, tekintettel arra, hogy a nyugat-balkáni menedékkérők körében a nullához közelít az elfogadott kérelmek aránya. (A német törvényhozás tavaly minősítette biztonságos származási országnak a térség EU-n kívüli részének másik három államát, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Szerbiát, az intézkedés révén felgyorsul az ügyintézés, mert a menekültügyi hatóság különösebb vizsgálat nélkül, "ránézésre" elutasíthatja a kérelmeket.)

A CSU testvérpártja, a CDU részéről egyebek között azt emelték ki, hogy a tartományi kormányoknak sürgősen gondoskodniuk kell megfizethető lakásokról. Hosszabb távon több százezer ember elhelyezésére lesz szükség, "és nem szállásolhatjuk el őket örökre tornacsarnokokban és sátortáborokban" - mondta Thomas Strobl, a CDU alelnöke.


A CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) szerint javítani kell a menedékkérők és menekültek, oltalmazottak, befogadottak munkaerő-piaci helyzetén. Mindazoknak a menedékkérőknek, akiknek jó esélyük van arra, hogy Németországban maradhassanak "az első naptól kezdve engedélyezni kell a munkavállalást" - mondta a Die Welt című lapban csütörtökön megjelent interjúban Malu Dreyer, Rajna-vidék-Pfalz tartomány szociáldemokrata miniszterelnöke.

A legtöbb menedékkérő "föltétlenül dolgozni akar", és "árt az integrációnak és a munkaerőpiacnak, hogy erre nincs lehetőségük" - mondta az SPD politikusa.

Az ellenzéki Zöldek a menedékkérők legnagyobb csoportját, mintegy 40 százalékát kitevő nyugat-balkáni származású emberekkel kapcsolatban vezettek elő egy új javaslatot, ugyancsak a Die Weltben. Az elképzelés szerint tehermentesíteni lehet a menekültügyi ellátórendszert, ha az érintett nyugat-balkáni országok állampolgárai érvényes egészségügyi biztosítás mellett hat hónapra tartózkodási engedélyt kaphatnának, hogy ez idő alatt megpróbáljanak munkát szerezni.

Amennyiben pedig a fél éves határidőn belül sikerül munkaszerződést kötniük német munkaadóval, megkaphatják a munkavállalási vízumot - áll a Zöldek Bundestag-frakciójának javaslatában.

A javaslatokról várhatóan a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek szeptember 24-re tervezett úgynevezett menekültügyi csúcstalálkozóján döntenek majd.