A német közszolgálati rádió Orbán EU-s kirúgásáról elmélkedett

-

Mit keres egy ilyen ország az EU-ban? – tette fel a kérdést a rádió. A közszolgálati tévé nem volt ilyen szigorú.


Németországban a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádió és az ARD országos közszolgálati televízió a magyar kormány menekültügyi politikájával foglalkozott.

A Deutschlandfunk honlapján Mit keres egy ilyen ország az EU-ban? címmel megjelent kommentárban a szerző, Rainer Burchardt kiemelte: „nem megy, hogy a kelet-európai EU-tagállamok, amelyek oly szívesen profitálnak Brüsszel gazdasági juttatásaiból, így keresztbe tesznek a menekültkérdésben”.

Hozzátette, hogy „szolidaritásnak és közösségi elköteleződésnek nyoma sincsen”. Szerinte még a magyar kormány „oly nagyvonalúnak tűnő” akciója a menekültek buszokkal való szállítására is csupán a bizonyítéka annak, hogy Orbán jobboldali konzervatív kormánya „a legszívesebben olyan gyorsan megszabadulna a migránsoktól, ahogy csak lehet”.

A budapesti Keleti pályaudvaron történtekkel kapcsolatban hozzátette, hogy a napokig tartó „játszadozás” a menekültekkel „gúnyt űzött” az emberi méltóságból, hiszen „jogfosztott és védtelen embereket cinikus módon egy politikai manőver” eszközeként használtak. Mindez tömegek ellen elkövetett „kínzás, sőt erőszak” volt – írta a szerző, aki szerint fel kell tenni a kérdést, vajon mit keres egy ilyen ország az EU-ban. Ugyanakkor ezt a kérdést más keleti uniós tagállamokkal, Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovákiával és még a balti államokkal kapcsolatban is fel kell tenni – tette hozzá Rainer Burchardt, kiemelve, hogy mindezen tagállamok magatartása „szomorú jele annak, hogy milyen messze vagyunk még a politikai uniótól”.


Az ARD tagesschau.de című hírportálján Hangulat Magyarországon – Miként látják a menekültpolitikát Orbán Magyarországán címmel közölték Ralf Borchard összeállítását, amely szerint kívülről ugyan „könyörtelenül keménynek és ellentmondásosnak” tűnhet Orbán menekültpolitikája, belföldön viszont „sikerként könyvelheti el” azt. Az osztrák televíziónak adott legutóbbi interjúja is „alaposan ki van találva” – tette hozzá, kifejtve, hogy a miniszterelnök az interjúban „azzal próbálkozik, hogy eltolja magától a felelősséget, és rákenje mindenekelőtt Angela Merkelre”.

Orbán magyarázata szerint „nem az a baj, ahogyan Magyarországon bánnak a menekültekkel, hanem az, hogy Németország hajlandó befogadni őket” – írta az ARD szerzője, egyebek között hozzátéve, hogy a legutóbbi felmérés szerint megállt a Fidesz népszerűségének hónapokkal ezelőtt kezdődött csökkenése.


A Der Standard című osztrák lap szerint Ausztria és Németország menekültbefogadása új kérdéseket vet fel. A cikkíró úgy véli, hogy Európában nem fog alábbhagyni a menekültáradat, hanem tovább dagad majd. Elfogadhatatlannak nevezi a magyar hatóságok cinikus bánásmódját a menekültekkel szemben, azonban úgy véli, egy ponton Orbán Viktornak igaza van: a német kormány hozzájárult a szíriaiak vonulásához Nyugat-Európába, hiszen világossá tette, hogy kész befogadásukra. A szerző szerint a legfrissebb történések még több családot késztetnek majd arra, hogy vállalják a veszélyes utat Németországba.

A menekültválság miatt Budapest és Bécs közötti amúgy is feszült viszony annyira romlik, amilyenre régóta nem volt példa – olvasható a Die Presse című osztrák lap hétfői számában. A két ország eltávolodásában több van annál, mint a szociáldemokrata osztrák kancellár és a jobboldali konzervatív Orbán Viktor közötti ellentét – írja a szerző, aki szerint a Nyugat- és Kelet-Európa közötti politikai-ideológiai különbségek mutatkoznak most meg. Úgy véli, hogy a magyar miniszterelnök megszemélyesíti az új politikai árkot. Magyarország dilemmája, hogy elméletben a kormány a menekültek regisztrációját és felvételét a schengeni egyezmény szerint akarja elvégezni, azonban a gyakorlatban teljes káosz alakult ki a befogadótáborokban és a pályaudvarokon – olvasható a cikkben. Orbán Viktor az autokratikus vonásai miatt az unió bizonyos államaiban bűnbakká vált – írja a szerző, aki szerint Orbán számára a belpolitikai számítás fontosabb, mint országának imázsa.