A NAV-ot nem nagyon hozta lázba, hogy épp adóügyi világbotrány zajlik

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

-

Bankszámlákra akarják irányítani azokat a pénzeinket is, amelyeket a tranzakciós illeték miatt otthon parkoltatunk. Erről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt. Ahhoz viszont majdnem egy hétnek kellett eltelnie, hogy a Vargához tartozó adóhivatal felfedezze az offshore-botrányt. Ezek voltak a hét gazdasági hírei.


Titkosított e-mail-fiókon keresztül akár azonnal felvehető a kapcsolat az egyik olyan amerikai céggel, a Prestige Global Trading Inc.-vel, amely panamai cégalapítást hirdet potom 1790 euróért, vagyis alig több, mint félmillió forintért. Ezért azt ígérik, hogy egy fillér adófizetés nélkül működhet vállalkozásunk, aminek egyetlen feltétele van: a cég nem tevékenykedhet Panamában. Ehhez pedig Budapestről ki sem kell tenni a lábunkat, elég a megbeszélt időpontban a Budafoki útra elsétálni.

A Prestige Global Trading nem ismeretlen Magyarországon. Még 2009-ben terjedt el az a sajtóban, hogy a már akkor is offshore cégalapítással foglalkozó vállalkozás különösen jó kapcsolatokkal rendelkezhet a hazai banki világban, miután a bedőlt devizahitelesek otthonai közül a legjobbak landoltak a Prestige-nél, hogy azután a haszon nála csapódjon le.

Ennek ellenére az amerikai cég - úgy tűnik - gond nélkül tevékenykedik Magyarországon, és közreműködik az offshore cégalapításokban. Ezek közül is a magyar költségvetés szempontjából a legkellemetlenebb fajtában, amikor az offshore cégnek nyoma sincs a magyar gazdaságban. Legalábbis papíron.

És bár elképzelhető, hogy a vállalatnak csak külföldön van eredménytermelő tevékenysége, az azonban már valószínűtlen, hogy a magyar tulajdonosa sosem vesz ki hasznot ebből. Utóbbi esetben ugyanis éppúgy meg kellene fizetni az osztalék után a 15 százalékos adókulcsot, mint a hazai bejegyzésű cégek esetében, plusz a 27 százalék egészségügyi hozzájárulást.

Ha pedig bizonyítható, hogy a külföldön bejegyzett társaságot Magyarországról irányították, akkor bukik a cég elméleti adómentessége is. Innentől kezdve pedig már adócsalásról lehet beszélni, ami büntetendő.


Tanácstalanság?

Éppen ezért furcsa, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal napokon át tétovázott, ahelyett, hogy kapva kapott volna az alkalmon, amikor a Süddeutsche Zeitungnak köszönhetően egy héttel ezelőtt napvilágot látott több mint 200 ezer offshore cég adata. Ezek között eddig két volt magyar parlamenti képviselőről, a fideszes Horváth Zsoltról és a szocialista Boldvai Lászlóról derült ki, hogy olyan érdekeltségeik vannak, amelyekről nem adtak számot vagyonnyilatkozataikban.


A Nemzeti Adó- és Vámhivatal háttérvizsgálatokat végez, és ha szükséges, lépéseket tesz

- ennyivel intézte el a botrányt a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért felelős államtitkára, amikor négy nappal az ügy kirobbanása után először kérdezték a véleményét. Másnap azután már látványosan a kormányfő vette kezébe az irányítást, és "utasította" Varga Mihályt, hogy azonnal és egyenként kezdjék meg a dokumentumokban érintett magyarok vizsgálatát.


Ilyen kincsesbányához ritkán jut az adóhivatal. Arra ugyanis lenne lehetőség, hogy azokat a magyarországi bejegyzésű cégeket ellenőrizzék, amelyek tulajdonosai hivatalosan valamelyik adóparadicsomban működnek. Nincs is ebből olyan sok: panamaiból például mindössze 700.

Ám ezeket sem ellenőrzik, sőt. Az offshore lovagok elleni ádáz küzdelemben az Orbán-kormány meg sem említi például a filmügyi kormánybiztosnak, Andy Vajnának azokat az adóparadicsomi cégeit, amelyek a kaszinók mellett immár a TV2 csatornának és egy most induló rádiónak is a tulajdonosai. Egyedül Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitkár fogalmazott meg egy óvatos kritikát, amikor megkérdezték tőle, miért fér bele a kormánynak Andy Vajna offshore-ozása.


Ha az én véleményemet kérdezi, nem fér bele

- hangzott a válasz.


(A panamai aktákról szóló cikkeinket itt olvashatja el.)


Van, akire lecsapnak

Nem mindenkivel szemben ilyen végtelen a kormány türelme. Varga Mihály pénteken az InfoRádióban beszélt arról, hogy a most készülő, jövő évi költségvetésben már lépéseket tesznek a készpénzállomány és ezáltal a feketegazdaság arányának csökkentésére.


Az NGM számításai szerint a "készpénz népszerűségében" nemcsak a tranzakciós illeték játszik szerepet, hanem az is, hogy kevés helyen fogadják el a bankkártyát, és drága a leolvasó terminálok fenntartása.


Ezeken a költségeken próbálunk csökkenteni, és szeretnénk azokat a technikai akadályokat elhárítani, amelyek a terminálok kiépítése előtt állnak.

A kormány a pénztárgépekkel is újabb támadásba lendült a feketegazdasággal szemben. 30 milliárd forint bevételre számít abból, hogy újabb szolgáltatókra, köztük az autószervizekre és a plasztikai sebészekre terjeszti ki az adóhivatal online megfigyelését.


Más kérdés, hogy az érintettek ezzel nem értenek egyet. Az egyik autós cég vezetője például úgy vélekedett, hogy a hatóságnak inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy a mintegy 50-60 ezer autójavítással foglalkozó vállalkozásból miért csak 10-12 ezer működik legálisan. Szerinte nem a törvényesen működőknek kellene egy újabb terhet rakni a nyakába.

Örök vita, hogy az állam - szigorú ellenőrzéssel párosulva - alacsonyabb vagy magasabb adókulcsokkal jut-e elegendő bevételhez. Most az első verzióra érkezett egy újabb érv: Romániában nagyon bejött az áfacsökkentés.

A magyar kormány azonban egyelőre hajthatatlannak tűnik. A tejtermelőknek még a tehenes felvonulással sem sikerült engedményt kicsikarniuk, csupán annyit értek el, hogy a földművelésügyi minisztérium elrendelte a tejtermelők országos ellenőrzését, elsősorban azt, hogy van-e olyan , aki a termelői ár alatt értékesít.


Ki hogyan gyarapodik?

Júliusban indul az állam új programja, amellyel a családi házak energiahatékonyságát növelnék. Akár 2,5 millió forintot is kaphatunk, amit később sem kell visszafizetni, ám ehhez kell, hogy legyen csaknem ennyi saját forrásunk is.


Ez az összeg azonban nem mindenkinek tétel. Felcsút polgármestere, Mészáros Lőrinc ennek a sokszorosát tudhatja magáénak, akkor is, ha csak a legfrissebb szerzeményeit vesszük figyelembe. Részben a földtulajdonát, részben pedig legújabb üzletágát, az autókereskedelmet.

A hitelezés azonban még mindig döcög. Ezért a a Magyar Nemzeti Bank a Magyar Bankszövetség kérésére megvizsgálja, hogy felemeljék-e a növekedési hitelprogram idei keretét 100 milliárd forinttal. Ez továbbra is azt jelentené, hogy a bankok nemcsak a saját jövedelműeket fektetnék be, hanem az MNB a saját tartalékaiból újabb adag pénzhez juttatná a gazdaságot.

A bankoknál egyébként folytatódik a fura tulajdonosi átrendeződés. Az állam először több pénzintézetbe is bevásárolt, most pedig eladogatja a részesedéseit. Rövid időn belül megválik az MKB Bankban szerzett részesedésétől, miközben vélhetően az új MKB-s tulajdonosi kör terjeszkedik a Gránit Bankban is. Érdekeltséget szerzett benne az MKB Nyugdíjpénztár is, amivel a Pannónia Nyugdíjpénztár tulajdonosi körének nőtt a befolyása.

Időközben ugyanis az MKB Bankot három befektető vásárolta ki az államtól, egy-egy ismeretlen hátterű magyar és luxembourgi alap, valamint a CIG-cégcsoporthoz tartozó Pannónia Nyugdíjpénztár. (A CIG alapításánál az egyik legfontosabb ember Járai Zsigmond volt, aki az első Orbán-kormány pénzügyminisztere volt, majd a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztját töltötte be.)