A nap még sosem sütött éjszaka – kinek mit üzen Csernobil?

Fotó: AFP / ATTILA KISBENEDEK

-

Személyes visszaemlékezésekkel indult a csernobili reaktorbaleset harmincadik évfordulójára az Ökopolisz Alapítvány által rendezett konferencia, de a résztvevők hamar áttértek az aktualitásokra. Széll Bernadett a paksi dokumentumok nyilvánosságra hozataláról és az atomenergia valós, élethosszig tartó költségeiről próbálta kérdezni Aszódi Attilát, a paksi bővítésért felelős kormánybiztost. Aszódi viszont az általa mellébeszélésnek vélt kérdéseket próbálta kikerülni, illetve tisztázta, hogy mikor süt a nap.


Talán két mondatig tartott a visszaemlékezés a "Csernobil a feledés útján? Az atomenergia újjászületése Európában és Magyarországon" kerekasztal-beszélgetésben. Széll Bernadett még felidézte, hogy a baleset után azt mondták, hogy erősen süt a nap, ne engedjék a gyerekeket az udvarra, utána azonban az atomenergiáról általában kezdett beszélni. Csernobil szerinte "olyan momentum volt az emberiség életében, amikor észbe kellett volna kapni, mert az atomenergia olyan energiaforrás, amit nem lehet biztonságosan üzemeltetni." Majd pedig felolvasott egy 2003-as paksi incidensről szóló jelentésből, amely szerint "(...)az atomerőmű tájékoztatási kötelezettségét megszegte, hiszen a vonatkozó jogszabályok értelmében 30 km-es körzeten és 24 órán belül a lakosságot, és nem a polgármestereket (főleg nem SMS-ben), illetve nem a médiát kell tájékoztatni."


Érthetetlen, hogy miközben az ország számos pontján mértek a normál értéktől eltérő háttérsugárzási értéket, addig Pakson csak 1 darab detektor jelzett kilengést.

- áll a Széll által idézett jelentésben.


Aszódi Attilában Csernobil teljesen más érzéseket keltett, szerinte a harminc éve bekövetkező katasztrófa a csernobili típusú reaktorok súlyos tervezési hibái - és a tervektől való eltérések -, üzemeltetői hibák és fegyelmezetlenség miatt következett be. Atomenergia nélkül azonban nem képzelhető el stabil villamosenergia-ellátás, Aszódi szerint.

Az ellátásbiztonság a kerekasztal központi elemévé vált. Széll a moderátor egy későbbi kérdésére kifejtette, hogy Magyarországon a megújuló energiahordozók elfojtása helyett a geotermikus, a nap és a szélenergiával kellene számolni. Ezeknek a technológiáknak a költségét pedig úgy szabad csak összehasonlítani az atomenergiával, ha a teljes költséget vizsgáljuk, azaz beleszámolják a kimerült fűtőelemek tárolásának árát is.

A megújulók felemlegetése Aszódinak a szovjet rendszert juttatta eszébe. "Ne folytassuk a mellébeszélést, harminc éve is ez volt a probléma. A szovjetek mellébeszéltek, így nem jutottunk információhoz" - szólította fel Széllt a kormánybiztos. Aszódi szerint az energetikai terület nagy problémája, hogy összekeverednek a dolgok. "Azt próbálják megetetni az emberekkel, hogy a lakások hőszigetelése alternatívája a paksi bővítésnek, ez mellébeszélés." Sőt, ez a kormánybiztos szerint


pont olyan vétkes politikai mellébeszélés, mint amit a szovjetek 30 éve elkövettek.

A teljes életciklusra vonatkozó elemzés rendelkezésünkre áll, a fűtőelemek tárolására pedig folyamatosan különítünk el pénzt. Az atomenergia ráadásul olyan technológia, amely nem jár szén-dioxid-kibocsátással.”

Aszódi hozzászólásának legmókásabb eleme az volt, amikor közölte


A nap még soha sem sütött éjszaka. Én látom, hogy önök ezt nem értik. Lehet, hogy önök soha nem szoktak este kimenni az utcára.

Percek kellettek hozzá, hogy kiderüljön, a szovjetekkel való példálózással mellélőtt a paksi bővítésért felelős kormánybiztos. Széll Bernadett azzal nyitotta válaszát, hogy "az akkoriban eltitkolt információk és a most titkosított bővítési információk közt kellene párhuzamot vonni." Majd azt is számon kérte Aszódin, hogy ha tudósként még túl gyorsnak tartotta a paksi bővítés tervét, akkor kormánybiztosként miért gondolja most máshogy.


Nosztalgia: 2014-ben már volt szó a napsütésről


Versenyképes-e az atom

Érdekes része volt a kerekasztalnak, amikor Kerekes Lajos, a Budapesti Műszaki Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutatója elmondta, hogy a mai nyomott energiaárak mellett a régebbi építésű atomerőművek sem feltétlenül versenyképesek. Svédországban már állítottak le erőműveket, mert az állami támogatással felépített megújuló erőművek sokkal kedvezőbb áron tudnak villamosenergiát termelni. A hőtárolós rendszerek fejlődésével pedig a naperőművek már képesek olyan időszakokban is működni, amikor a nap nem süt. Még nem számítanak tökéletesen szabályozhatónak, de megnyúlt az az időtartam, amikor működőképesek.

Széll szerint döntés kérdése, hogy milyen technológiákat támogatunk, miket akarunk fejleszteni. "Ha az atomenergiában látjuk a jövőt, akkor oda leszünk láncolva ötven évre Putyinhoz."

Aszódi azzal zárta a vitát, hogy a fejlett országokban - még az olcsó szélenergiát termelő Németországban is - vannak atomerőművek. Az ellátásbiztonság pedig, azaz, hogy napszaktól és időjárástól függetlenül van áram, lényegi kérdés. A kormánybiztos szerint az egyre integráltabb európai villamosenergia-rendszerben is szükség van alaperőművekre, mert Magyarországon ez a legolcsóbb elérhető technológia.