A nap, amikor „Isten felfrissít”

-

A katolikus egyházfő szerint nem kilátástalanul sötét a történelem, az Evangélikus Egyház püspök-elnöke szerint Isten most akar beleszólni az életünkbe. A reformátusok vezetője arról beszélt, a világ tele van kényszerített feledéssel.


Minden baljós esemény ellenére nem kilátástalanul sötét a történelem - mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a pünkösdvasárnapi szentmisén, az esztergomi bazilikában.

A magyar katolikus egyházfő szerint a népek vándorlása, a háborúk és természeti katasztrófák, vagy a tudomány haladása és a jólét időszakai közben is a Szentlélek megtanít minket arra, hogy mit kíván tőlünk Krisztus.

„Hatalmas erő a Lélek, aki átöleli a világot, és a nyitott szívű, hívő emberek közösségét olyan meglátásokra, olyan cselekvésekre vezeti, amelyek messze felülmúlják a hétköznapi tervezés bölcsességét”

A bíboros rámutatott, az egyház újra és újra rákényszerül, hogy a Szentlélek vezetésével mélyebben átgondolja, és segítségével meg is értse Krisztus tanítását, „ahogyan az új és új történelmi helyzetek és tévedések bombázzák azt az egy és teljes igazságot, amit Jézus ránk hagyott”.


Isten itt és most akar beleszólni életünk megszokott rendjébe, pünkösdkor fordulatra, új kezdésre, újjászületésre, megtérésre hív minket - mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke Szarvason, az ótemplomban megtartott pünkösdvasárnapi istentiszteleten. „Pünkösd egy olyan lehetőség, amikor a legcsodálatosabb isteni rendszergazda, az egész világ teremtője kínálja fel, hogy szeretnélek téged felfrissíteni”.


A mai világ tele van kényszerített feledéssel, a Szentlélek azonban eszébe juttatja az embernek mindazt, amit Jézus tanított - mondta Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke pünkösdi igehirdetésében vasárnap Budapesten, a budahegyvidéki református templomban.

Bogárdi Szabó István arról beszélt, hogy népek, országok akarják feledni, mi történt 100 évvel ezelőtt az örményekkel, vagy mi történt 70 éve Magyarországon. Bábel történetéről is beszélt. Szerinte kétféle zavarodottság van: az egyik, amikor az emberek elkezdik nem érteni egymást, és ebből a zavarból csak baj, elkülönülés lesz, falak épülnek, népek és országok fordulnak szembe egymással. Létezik azonban "pünkösd zavara is", amikor az emberek arra csodálkoznak rá, hogy értik egymást.

„Míg régen az embereket a szó kötötte össze egymással, most már, pünkösd óta tudjuk, a lélek köti össze a szívet a szívvel” - hangsúlyozta.