A miniszterelnök úr belefullad egy tál levesbe – őszi könyvajánló

Forrás: Libri

-

Napjaink Magyarországán játszódó krimisorozatba kezd Kondor Vilmos, megjelenik Dragomán György első novelláskötete, Thomas Pynchon pedig a World Trade Centert ért terrorcsapásból bontja ki Amerika-vízióját. Ezeket és még hét, az ősszel megjelenő könyvet ajánlunk.


Kondor Vilmos: A bűntől keletre

Nagyon bírtuk a Budapest Noir-sorozatot, főleg az első két részt, mert szórakoztató, tökös hard-boiled krimik voltak, amelyekből egy csomó izgalmas apróságot meg lehetett tudni a harmincas-negyvenes évek Budapestjéről. Aztán ez a recept önismétlővé és kicsit unalmassá is vált, érezhetően a szerző sem tudta ügyesen variálni az alapfelállást.



A bűntől keletre viszont új fejezetet jelent a Kondor Vilmos álnév mögé bújt író számára: ez az első kortárs közegben játszódó krimije, amely rögtön a magyar miniszterelnök halálával kezdődik – a politikus belefullad egy tál minestrone levesbe. Később szélsőjobboldali terrorszervezetek és tehetetlen rendőrök is színre lépnek. A napi politikára reflektáló, eleve bestsellernek szánt ponyvák általában elég kínosan szoktak sikerülni (gondoljunk Frei Tamás regényeire), de Kondor remélhetőleg tud mértéket tartani, és kisebb léptékű, valóságszagú történetet hoz ki a bombasztikus alaphelyzetből. (Libri, szeptember)


Dan Simmons: Ílion

Simmons a kortárs sci-fi sztárja, Hyperion-sorozatát sokan a műfaj legkomolyabb, legalaposabban kitalált könyvei közé sorolják. Már azokba is előszeretettel épített bele referenciákat a világirodalom klasszikusaira, a Homérosz Íliászát átértelmező Ílionban pedig továbbmegy ezen az úton. A messzi jövőben feltámasztanak egy huszadik században élt Homérosz-kutatót, hogy szakavatottan hasonlítsa össze az eposzban megénekelt trójai háború eseményeit azok újrajátszott, jövőbeli változatával. Görög és trójai harcosok, ókori istenségek és robotok is szerepelnek a történetben. Az Ílion bizonyára hatalmas, nehezen érthető és fenséges regény, amelyen remélhetőleg megéri majd átküzdeni magunkat. (Agave, szeptember)



Térey János: A Legkisebb Jégkorszak

Egyik legeredetibb kortárs költőnk folytatja a Protokollban megismert Mátrai Ágoston történetét, és a forma is változatlan, Térey ismét verses regényt írt. 2019-ben járunk, Európát az izlandi vulkánok aktivitása miatt globális lehűlés fenyegeti, a reykjavíki konzulként dolgozó Mátrait pedig hazahívják Budapestre. Itthon befagy a Duna, és megnyílik a síparadicsom a Svábhegyen, ami még az új jégkorszak kellemesebb része, a váratlan katasztrófahelyzet miatt viszont felbolydul az ország.



Térey kíméletlenül, egy tudós alaposságával szokta vizsgálni nemzetünk és emberfajunk gusztustalanságait. Gyanítjuk, hogy A Legkisebb Jégkorszaktól sem fogjuk jobban érezni magunkat, bár azzal talán vigasztalódhatunk, hogy kis magyar apokalipszisünk legalább egy kicsit vicces lesz. (Jelenkor, szeptember)


Thomas Pynchon: Kísérleti fázis

Az amerikai posztmodern rejtőzködő sztáríróját szép lassan itthon is egyre többen kezdik megismerni. Legutolsó, két éve megjelent regényében a 2001. szeptember 11-i eseményeket járja körbe, az amerikai társadalmon elhatalmasodó hétköznapi őrület nyomait kutatva. Mindezt azzal kapcsolja össze, hogyan változtatta meg az életünket az internet, és állítólag olyan merész ötleteket is behozott az alapvetően valóságközeli történetbe, hogy többen cyberpunk regényként hivatkoznak a Kísérleti fázisra (eredeti címén Bleeding Edge). A külföldi kritikusok nagyrészt dicsérték a könyvet, amit az agyas párbeszédek és a nehezen felfejthető összefüggések miatt sokan a szerző Beépített hiba című művéhez hasonlítottak. (Magvető, ősz)


pynchon kísérleti fázis


Réz Pál – Parti Nagy Lajos: Bokáig pezsgőben

Imádjuk azokat a könyveket, amelyekben az irodalmi élet fontos alakjai sztorizgatnak a pályatársakról. Ennek a kategóriának a hazai csúcsa valószínűleg Vas István csodálatos memoárregény-sorozata, a Nehéz szerelem, de Réz Pál és Parti Nagy beszélgetőkönyvétől is sokat várunk.


Parti Nagy Lajos és Réz Pál

Parti Nagy Lajos és Réz Pál


A kötet egy huszonhárom évvel ezelőtt készített rádióinterjú szerkesztett és kibővített-aktualizált változatát tartalmazza. Ebben a tavaly megszűnt, legendás Holmi immár visszavonult főszerkesztője mesél Déry Tiborról, Petri Györgyről, Weöres Sándorról – mindenkiről, aki a magyar irodalom utóbbi fél évszázadát alakította. De Réz nemcsak neves kortársairól, hanem saját életéről és pályafutásáról is beszél Parti Nagy Lajosnak, a szöveget pedig fényképek és könyvdedikációk illusztrálják. (Magvető, szeptember)


Ryan Gattis: All Involved

Gattis tavasszal megjelent gengszterregényét előszeretettel hasonlítgatják a Dróthoz, mert ebben is több különböző figura nézőpontján keresztül rajzolódik ki egy város bűnügyi hálózata. További párhuzam, hogy a végleges magyar címet még nem kapott All Involvedból is tévésorozatot készít az HBO. A történet 1992-ben, a Rodney King meggyilkolása után kitört Los Angeles-i zavargások idején játszódik, vagyis bőven van aktualitása: a fekete férfi lelövése után felmentett rendőrök ügye ugyanúgy utcára vitte a felháborodott tömegeket, mint tavaly a hasonló fergusoni eset. A szerző állítólag folyamatosan konzultált a helyi bandák tagjaival arról, hogyan zajlottak az egykori események – mellébeszélés nélküli, komoly tényanyagra támaszkodó bűndrámát várunk. (Fumax, október-november)


all involved gattis

Az All Involved eredeti borítója


Bódis Kriszta: Zéró és Ruben

Bódis Kriszta ifjúsági regénye egy magának való kamaszlányról szól, akinek se barátai, se fiúja nincsen, ráadásul a nyarat kénytelen rendező anyja filmforgatásán tölteni. Ez önmagában izgalmas is lehetne, a téma viszont meglehetősen nyomasztja Zérót: a film saját nagymamája történetét dolgozza fel, akit Auschwitzba deportáltak a második világháború alatt, egy cigány lánnyal együtt – kettejük múltbeli történetét ismeri meg a könyv hősnője.


Bódis Kriszta

Bódis Kriszta


Itthon is egyre több olyan gyerekkönyvet adnak ki, amelyek toleranciára, a vallási, etnikai különbségek elfogadására tanítanak, ezek sorába illeszkedik a Zéró és Ruben is. Bódis már több könyvet írt, a Hétes-telep vezetőjeként pedig folyamatosan foglalkozik roma gyerekek nevelésével, vagyis minden esély megvan rá, hogy hozzáértő és érzékeny regényt olvashassanak a tizenévesek. (Tilos az Á Könyvek, október vége)


Dragomán György: Oroszlánkórus

Dragomán A fehér király átütő sikere után évekre háttérbe vonult, tavaly viszont a Máglyával ismét az irodalmi élet középpontjába került. Regényei rendre képesek megszólítani olyanokat is, akik ritkán olvasnak szépirodalmat – kérdés, hogy a hagyományosan kevesebb olvasót érdeklő novellaműfajban mivel áll elő. Az Oroszlánkórus rövid történeteit a zene motívuma köti össze, heavy metal, keringő és koreai csajpop is lesz a novellákban. Nagyon kíváncsiak vagyunk, Dragomán hogyan teremt néhány oldalon különböző világokat, de a korábbi műveire jellemző éleslátó megfigyelések és a valóságtól finoman elrugaszkodó részletek bizonyára a rövidebb írásokat is élővé teszik. (Magvető, október)


Dragomán György

Dragomán György


Brian Michael Bendis és mások: Daredevil – Az évszázad pere

Aki még nem olvasott piszkosul izgalmas tárgyalótermi drámát képregényben, az idén ősztől megteheti, folytatódik ugyanis a tavaly indult Daredevil-sorozat. Ahogy a tavalyi év legjobb képregényeit bemutató listánkban is írtuk, a magyar kiadás a vak szuperhős legjobb korszakából válogat – de csak egy-két rész marad ki, mert szinte az összes szuper. Bendis képregénye nem jelmezes ugrándozás, hanem sötét, küzdelmes noir. Ebben a sztoriban a Fehér Tigris nevű, C kategóriás szuperhőst akarják elítélni gyilkosság vádjával, de Matt Murdock elvállalja az ügyét (mert, ugye, civilben ügyvéd). Annyit előre elárulunk, hogy nem a védő diadalmas-katartikus győzelmével végződik majd a per, ennél ez a sorozat sokkal földhözragadtabb. (Kingpin, október)


daredevil 39

A Daredevil 39. számának eredeti borítója


Fehér Béla – Szécsi Noémi: Hamisgulyás

Nagyon örülünk a gasztroforradalom vívmányainak, de nem szabad elfelejtenünk, hogy az igazán undorító, primitív és olcsó kajálásnak is igen komoly hagyományai vannak Magyarországon. Valószínűleg a katonák étkeztetése kerülne a gasztropokol legmélyebb bugyraiba, a Hamisgulyásban ennek a részleteit tárják fel a szerzők. Fehér Béla és Szécsi Noémi a 20. századi magyar hadikonyha történetét, a pótélelmiszerek, ingyenkonyhák, gulyáságyúk és főzőládák világát dolgozták fel az első világháborútól és a Tanácsköztársaság hónapjaitól kezdve a második világháborúig, egészen Budapest ostromának idejéig. A kötetben sok korabeli recept is lesz, amelyeket elkészíthetnek majd a mazochisták vagy az egyetemisták. (Helikon, ősz)


fehér szécsi hamisgulyás


Kövesd a VS.hu kultúrarovatát a Facebookon!