A mianmari választási kampány a sokáig tiltott Facebookon dübörög

Fotó: AFP / NICOLAS ASFOURI

-

Legalábbis Aung Szan Szú Kjí, a mianmari ellenzék vezetője ezt a felületet is fontosnak tartja a szerinte mérföldkövet jelentő november 8-i parlamenti választások megnyerése érdekében.


A Nobel-békedíjas Szú Kjít öt évvel ezelőtt még házi őrizetben tartotta a katonai junta, de már akkor azt mondta: reméli, lesz egyszer Twitter-fiókja, és azon keresztül „cseveghet” a külvilággal. Az, hogy pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) Facebook-profilt indíthatott, az egyik jele annak, hogy pár év alatt milyen messzire jutott az ázsiai ország a demokratizálódás folyamatában, és hogy világszerte ismert ellenzéki politikusa mennyivel több szabadságot élvez. Ez lesz az első parlamenti választás azóta, hogy a katonai hatalom 2011-ben felállított egy névleg civil kormányt, de gyakorlatilag megtartotta a vétójogát a politikai rendszerben.

„Népünknek évtizedek óta először lesz esélye arra, hogy valódi változást hozzon. Reméljük, az egész világ érti, hogy milyen fontosak nekünk a szabad és igazságos választások. De még a választásoknál is fontosabb lesz az azokat követő átmeneti időszak” – mondja a politikus a videón.


Campaign Launch Message

Daw Aung San Suu Kyi's message for the launch of election campaigns (in English)

Posted by Aung San Suu Kyi on 2015. szeptember 7.

Minthogy a hadsereg még most is szilárdan a kezében tartja a politikai folyamatokat, sokan megkérdőjelezik az országban, hogy a választások valóban szabadok és igazságosak lesznek.

A mianmari pártok több mint 90 százaléka indul a választásokon. A Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja (USDP) nevű kormánypártnak fő riválisa az NLD, amely valószínűleg a legtöbb szavazatot kapja majd a Reuters brit hírügynökség szerint. Szú Kjí esélyes lenne az elnökválasztás megnyerésére, de az alkotmány értelmében nem töltheti be az államfői tisztséget, mert gyerekei brit állampolgárok, és néhai férje is az volt. A mianmari alaptörvény szerint nem lehet elnök az, akinek külföldi állampolgárságú hozzátartozója van.

Ám Szú Kjí pártjában sem látnak szívesen akárkit. A BBC éppen most foglalkozik nagy cikkben azzal, vajon miért nem lehetnek jelöltek a korábban a demokrácia ikonjaként tisztelt politikus szervezetében az ország lakosságának 5-10 százalékát adó muszlimok.