A mezőgazdaságtól veszi el a pénzt a földárverés

VS.hu


A kormány 2015 augusztusában döntött az állami tulajdonú földrészletek értékesítéséről a földműves gazdálkodók részére. A kormányzati elképzelés, a megjelent és tervezett jogszabályok éles politikai és társadalmi vitát váltottak ki

A kormány a földértékesítések céljakén a valamikori földművesektől államosított földrészletek tulajdonjogának földművesek részére történő minél nagyobb arányú visszaszolgáltatását is megjelölte. Látni kell ugyanakkor, hogy a magyar államiság történetében a király, a korona, a kincstár, az egyház vagy az állam mindig is birtokolt földeket, szó sincs tehát arról, hogy jelenleg a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek mindegyikét valamikor a földművesektől államosították.

A tervezett program legfőbb deklarált célja a jelenleg életképes mezőgazdasági birtokok versenyképes méretűvé fejlesztése úgy, hogy a versenyképes üzemméret saját tulajdonú földekre alapuljon. Ebben fellelhető az az ellentmondás, hogy miközben a kicsiből a közepes felé kíván építkezni az agrárpolitika, egyéb rendelkezéseivel – a földhasználati felső korlát mértékével, a terület alapú uniós támogatások átcsoportosításával – éppen az önmagában versenyképes gazdaságokat jogilag bontja kisgazdaságokra. Ez a folyamat már korábban megkezdődött. A cégtulajdonosok saját tulajdonú földjeiket kivonják cégeikből és papíron művelik, vagy újonnan alapított cégeikbe viszik be annak használati jogát.

Az állami földek értékesítésének valóságos indítékai sokkal inkább a következőkben határozhatók meg:

  • az EU két kötelezettségszegési eljárást indított földügyben Magyarország ellen, aminek kimenetele bizonytalan és a kormány olyan kész helyzetet akar teremteni, hogy a jelenlegi korlátozó rendelkezések – ha de jure nem is – de facto fennmaradhassanak;
  • biztosítani azt, hogy a jelenlegi szabályozási rendszer mellett kialakult birtokpolitikai prioritások kormányzati ciklusokon átívelő időtartamon keresztül fennmaradhassanak;
  • az állami bevételek növelése.

Az ellenzéki pártok „pergőtűz” alá vették a tervezetet és a megjelent jogszabályokat, de földprivatizációval kapcsolatos megállapításaik csak kisebb hányadukban szakmaiak, többségében politikai jellegűek. Nem kidolgozottak, több elemükben cáfolhatók (így például az, hogy jelentős élelmiszer-áremelkedést okoz a bérleti díjak változása), illetve nem építenek be olyan elemeket (például egyházi vagy kincstári földek gazdák részére történő „visszajuttatása”), amelyek joggal vethetők fel a programmal kapcsolatban. Az ellenzők csak abban értenek egyet, hogy támadják a program végrehajtását, azonban az ellenérvek nem alkotnak egységes rendszert.

Ugyanakkor kétségtelen, hogy a földek felvásárlására felhasznált források csökkentik a gazdálkodás fejlesztésének finanszírozási lehetőségeit. A program által hátrányosan érintett gazdaságok esetében az általuk használt állami tulajdonú földek arányában reálisan számolni kell a gazdálkodási kockázatok növekedésével.

A gazdálkodási kockázat növekedése egyrészt a vagyon értékének a csökkenésével járhat, ami viszont alapját képezheti egy részben új tulajdonosi szerkezet kialakulásának. A föltulajdonnal kapcsolatban – immár több éve – a gazdálkodói körben meglévő bizonytalanság gátolja a beruházási, fejlesztési aktivitást. Az ágazat nem használja ki azt a potenciális lehetőséget, ami a relatíve magas áraknak és támogatásoknak köszönhetően rendelkezésre áll.

Összességében megállapíthatjuk, hogy amennyiben a program végrehajtása a kormány által elvártak szerint alakul, annak hatása mindenképpen kormányzati ciklusokon átnyúló lesz, hiszen az állam a jövőben már csak olyan földek tulajdonosa lenne, amelyek esetében az értékesítés lehetősége lényegében kizárt (erdő, védett természeti terület). Ezzel jelentősen gyengül az államnak az a lehetősége, hogy agrárpolitikai célkitűzéseit a jövőben birtokpolitikai eszközökkel támogassa, de még az Országgyűlés által elfogadott birtokpolitikai célok megvalósításának sem tud érvényt szerezni.


Földárverések: átgondolt gazdaságpolitika vagy a haverok kifizetése?


Átgondolt politika
Haverok kifizetése

SZAVAZAT UTÁN