A menekültek legfájóbb sebeivel nem foglalkozik az állam

Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

-

Az otthon hátrahagyása, a kínzások, a családok szétszakítása nagyon sok menekültet traumatizál. És míg a törött lábukat kezelik, a lelküket alig. Egyetlen alapítvány dolgozik ezen, az is javarészt külföldi pénzből. A testet gyógyító egészségügyi ellátással viszont már nincs gond. Jó kezekben van a szívbeteg kisfiú is.


„Három héttel ezelőtt egy veseköves menekült fiú kezeléséért a kórház benyújtott egy 34 ezer forintos számlát. Egy másik helyen meg egy szír családtól kértek el 43 ezer forintot, és fizetés nélkül nem engedték ki a gyereket a kórházból” – a Migration Aid sajtófelelőse, Zsohár Zsuzsanna sorolja azokat az eseteket, amikor probléma adódott a menekültek magyarországi gyógyításával.

Hiába jár ugyanis a törvények szerint a menedéket kérőknek is számos egészségügyi ellátás, az OEP pár nappal ezelőtti állásfoglalásáig nem ment minden olajozottan. A veseköves fiú csekkjét egyébként nem fizették be, a szír család viszont odaadta a pénzt – mondta Zsohár. Pedig elvileg egyiknek sem kellett volna.


Szegeden – ahol szintén sok menekült várakozik a pályaudvaron – egy hónapja volt egy vitás eset: egy nőt bokaproblémákkal vittek kórházba, a röntgenért viszont pénzt akartak kérni tőle. A vizsgálatot egy alvállalkozó végezte, végül meggyőzték, hogy nem a betegnek kell kifizetnie – mondta Szalai Balázs, a migránssegítő csoport egyik szegedi főszervezője.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár aztán állásfoglalásában rögzítette, hogy


egyes járványügyi ellátások, mentés, sürgősségi ellátás mindenkinek jár, függetlenül attól, beadta-e már a menedékkérelmet, vagy sem.

Utólag viszont vizsgálni kell, hogy az ellátás költségeit be lehet-e hajtani, de többnyire ilyenkor sem a beteg fizet – mondja Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Ha a két állam között van megállapodás, onnan hajtják be a kezelés költségét; ha nincs, akkor a beteg felé benyújtható a számla, de ha ez nem eredményes, az Egészségbiztosítási Alapon keresztül a költségvetésből fedezik azt.

Ha a bevándorló már beadta a kérelmét – vagy már el is bírálták azt –, a sürgős esetben kapott ellátásokon kívül mehet ingyen háziorvoshoz is, vagy amíg nem stabilizálódik az állapota, járhat gyógykezelésre és a szükséges vizsgálatokra, jogosult gyógyászati segédeszközre (például művégtagra) és a legolcsóbb fogászati kezelésre is. A gyerekek és például a fogyatékkal élők többféle ellátást kapnak. Az ő számlájukat a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal fizeti ki.



A harmadik „szint”, amikor már társadalombiztosítása is van egy menekültnek. Ilyenkor ugyanaz az ellátás jár neki, mint egy szintén tb-járulékot fizető magyarnak.


Ez az állásfoglalás jól jött, voltak értelmezési problémák

– mondta Velkey György. A kezdeti bizonytalankodások ellenére arról nem tud, hogy bárhol megtagadták volna egy beteg ellátását. Ilyen – ha volt egyáltalán – legfeljebb félreértés miatt fordulhatott elő. A nem életveszélyes krónikus betegeket is ellátják, ha romlik az állapotuk. Például ha egy cukorbetegnél nincs inzulin, és sürgős beavatkozást igényel. Ha viszont már beadta a menedékkérelmet a migráns, akkor ennél is szélesebb ellátásra jogosult – mondja Velkey.



Do you speak...?

A héten 50 menekültet vittek kórházba hasmenést okozó fertőzés gyanújával, egy felnőttet és egy csecsemőt kellett kórházban tartani. Az egész nagyon flottul ment – mondta Zsohár Zsuzsanna. Végül a leletek negatívak lettek, vagyis nem fertőzésről volt szó.

Általánosnak mondható probléma viszont, hogy az egészségügyi intézmények a külföldi betegekre nincsenek felkészülve, ezért sokkal több hatósági tolmácsra van szükség – mondja Zsohár. Az angoltudás sem mindig elég.

A Helsinki Bizottság szerint a legtöbb egészségügyi ellátásra szoruló menekülő vészesen kimerült, kiszáradt vagy alultáplált, a minőségi orvosi segítséghez nehezen férnek hozzá. Zsohár Zsuzsanna szerint a határőrizeti állomásokon komoly egészségügyi problémákkal küzdenek az emberek, sokan a higiéniás körülmények miatt betegszenek meg.

Szegeden jól működik az egészségügyi ellátás, a szemklinikával, a sürgősségi betegellátóval és a gyermekklinikával vannak kapcsolatban – számol be Szalai Balázs szegedi főszervező.


Most, hogy már-már tudják, mit hogyan kell lepapírozni, nincs különösebb baj. Segítőkészek

– mondja. A klinikák a Szegedi Tudományegyetemhez tartoznak, ott pedig felajánlották, hogy a menekültek által használt takarókat a klinikai mosoda egy nap alatt kitisztítja. Szalai ugyanakkor azt tapasztalja, hogy kevesen mennek orvoshoz, egyszerűen mindenki tovább akar menni, nem akarnak az ellátásra várni.


menekültek a Keleti pályaudvaron, razzia


Van, ahol terhes a bejárkálás

A menekültek ellátása nem jelent nagy terhelést a kórházaknak – mondja Velkey György, a Kórházszövetség elnöke. Kicsit több beteg van az utóbbi időben, mint szokott lenni, de a „szokásos ellátási teher mellett elenyésző a számuk”. Extra panaszokkal nem találkoztak. Olyan van, ami nagyobb populációkban előfordul, például a már említett hasmenés, ami nyáron természetesnek mondható.

A Péterfy Sándor utcai kórház orvos igazgatója kicsit árnyalja a képet: Szokoly Miklós a Hír TV-nek pár napja azt mondta, nem a menekültek ellátása, hanem a „kordában tartása” jelenti a legnagyobb problémát. A bevándorlók a kórházak kórtermeibe járnak mosakodni, a dolgukat elvégezni, amire az intézmények nincsenek felkészülve: „Ha ez ilyen mértékben fokozódik, akkor valószínűleg kell kérnünk a karhatalomtól vagy a Belügyminisztériumtól segítséget, hogy megfelelő mederbe tereljük ezeket a problémákat, de hozzáteszem, hogy a jelenlegi portaszolgálatnak sem jogi lehetősége nincs, sem egyéb fizikális eszköze nincs arra, hogy a migránsokat ilyen mértékben távol tartsa” – nyilatkozta Szokoly.

A hírekben szerepelt még egy ötéves, szívproblémával küzdő kisfiú, akinek a családja Németországba szeretett volna jutni, de nem mertek felszállni a vonatra, mert attól féltek, leszedik őket. „Ő már jó helyen van” – mondta Zsohár Zsuzsanna, de a részletekről nem beszélt. Szerinte Németországban már leszervezték a műtétet, azért akartak oda eljutni.

Velkey György szerint a kisfiút itt is meg tudták volna műteni, nálunk a gyermekszívsebészet kiemelkedően jó. A szívsebészeti beavatkozások egyébként ritkán sürgős esetek, ha ilyenre várt, fix időpontja lehetett odakint.


menekült; egészségügyi ellátás; egészségügy; járvány


A humánum segíthetne

A Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője, Gyulai Gábor szerint ilyen esetekben az adott országnak humanitárius okokból, a magyar állam kérésére engedélyeznie kellene a beutazást. „A humánum sok mindenen át tudja segíteni a jogalkalmazót, de ez sok esetben hiányzik.”

Eltűnt egy vak lány is – akiről egyes híradásokban kislányként számoltak be, de kiderült, hogy 19-20 év körüli kurd nőről van szó – , aki két nap alatt előkerült. „A hatóságot nem zavarta, hogy egy vakot engednek útnak bármerre, ez sokat elárul arról, hogy milyen jól működik a különleges bánásmódra szoruló menedékkérők kiszűrése és megfelelő ellátása” – ironizál Gyulai Gábor.

Sok menedékkérőnek komoly pszichoterápiára lenne szüksége, hiszen sokan háborús övezetből menekülnek, otthon pedig súlyos traumákat, kínzást is el kellett szenvedniük. Alapvető orvosi segítséget kapnak, de a hatóság nem szűri ki a poszttraumás stressztől szenvedőket, holott ezt is meg kellene tenniük – teszi hozzá a programvezető.


„Akibe belebotlanak, azt küldik”

Menekültek pszichoterápiát itthon csak a Cordelia Alapítványtól kapnak. A pszichológusok és pszichiáterek Bicskén, Debrecenben és más befogadóintézményekben, valamint Budapesten is dolgoznak, a táborokba hetente járnak le. „Évente ezer pácienst tudunk kezelni. Nem tudjuk, hányan nem jutnak el hozzánk” – mondja Barna Mária, az alapítvány munkatársa.

A befogadóállomásokon sokan mennek oda hozzájuk maguktól, de van, hogy honfitárs, szobatárs küldi őket. Szociális munkás és egészségügyi dolgozó is irányít hozzájuk pácienst, de óriási az embertömeg, és nincs bevett szűrőmechanizmus – mondja Barna Mária. „Akibe belebotlanak, akin észreveszik, azt küldik.”

Bár erőforrásaik végesek, nem utasítanak el senkit, aki segítséget kér. „A gyökértelenség önmagában is sérülékennyé tesz, nehéz így bárkit elküldeni” – teszi hozzá Barna Mária.

„Van, akit máshova irányítunk: akár egy felekezethez vagy más jellegű szervezethez, akik tudnak neki segíteni. Előfordul, hogy orvosi szakvéleményt állítunk ki, amivel a menekültügyi eljárásban is tudja bizonyítani, min ment keresztül. Ezeknek az embereknek a nagy része több hónap után nálunk részesül először emberi bánásmódban.”


Menekültek Budapesten, Déli Pályaudvar, menekült


Pácienseik egyharmada valamilyen kínzást élt túl. Nem is akármilyet: a saját hazája hatóságai bántalmazták őket szisztematikusan, például információszerzés céljából. Sokan menekülnek a háború elől, de volt, akit életveszélyesen megfenyegettek, megölték a családját. Útközben is előfordul bántalmazás, így az emberek közül sokan súlyosan traumatizáltak.

Sokan depresszióval, szorongással, alvás- vagy viselkedészavarral kerülnek az alapítvány munkatársaihoz, de a pszichiátriai betegeket is ellátják. Van, aki pusztán a helyzete miatt sérülékeny: ilyen lehet egy kisgyerekes anyuka vagy egy terhes nő. Borzalmas helyzetben van az is, aki a családját hátrahagyva menekült, és nem tud róluk semmit. Egy fiatal szír férfinek például három gyereke maradt otthon – meséli Barna Mária.

„Van, aki újra traumatizálódik, amikor megérkezik az Európai Unióba. A hosszú procedúra, a bizonytalan végkifejlet és a befogadási körülmények mind súlyosan érintik őket.”

A menedékkérők 70-80 százaléka fiatal férfi, a család jellemzően őket indítja útnak, mert ők túlélhetik a menekülést, de egyedülálló nők és családosok is vannak. A pácienseknél is hasonló az arány – mondja Barna Mária.

Az alapítvány pályázati pénzből működik, 80-90 százalékban külföldi – uniós, ENSZ-, Norvég Civil Alap- – támogatásból tartják fenn magukat. Noha állami feladatot látnak el, magyar költségvetési pénzhez direktben nem is jutnak, csak az uniós támogatáshoz kötődően. „Az anyagi helyzetünk változó, vannak ínséges idők” – mondja Barna Mária.

„Hiába van menekültügyi krízis, hiába vannak sokkal többen, mint korábban, a pénzhiány miatt megfeszülünk. Több támogatással intenzívebben lehetne dolgozni. Van még pár mozgósítható kollégánk” – teszi hozzá.