A menedékkérők arcát és gyomrát ütötték a magyarok a jelentés szerint

Fotó: MTI / Krizsán Csaba - illusztráció

-

A Magyarországon fogva tartott külföldi állampolgárok többsége kielégítőnek találta a magyar hatóságok eljárását, mások ugyanakkor arról számoltak be, hogy a rendőrök és a büntetés-végrehajtási tisztségviselők nem megfelelő bánásmódot alkalmaztak velük szemben – áll az Európa Tanács kínzás elleni bizottsága jelentésében. A magyar hatóságok az állítólagos nem megfelelő bánásmódról szóló ajánlást nem tartják indokoltnak.


Közzétette a tavaly október végi magyarországi vizsgálódásáról szóló jelentését az Európa Tanács kínzás elleni bizottsága, a CPT. Az értékelés „különösen aggodalmat keltőnek” nevezte, hogy magukat kísérő nélküli kiskorúnak vallók is voltak azok között, akik rossz fizikai bánásmódról számoltak be. Többen azt állították, hogy a rendőrök vagy a fogvatartási létesítményekben dolgozó őrök nem megfelelő elbánásban részesítették őket. Arcot vagy gyomrot érő ütésekről, illetve gumibot használatáról, mások szóbeli bántalmazásról és tiszteletlen magatartásról panaszkodtak.

A kínzás elleni bizottság azt az ajánlást tette, hogy „hivatalos közleményben tegyék egyértelművé, hogy a menekültügyi és a bevándorlási fogvatartási létesítményekben dolgozó rendőrök és fegyveres őrök által tanúsított rossz bánásmód bármilyen formában elfogadhatatlan, amelynek esetén megfelelő büntetés kerül alkalmazásra”.

A CPT szerint fontos lenne emlékeztetni arra, hogy „az ellenállást tanúsító személyek elfogása, illetve az erőszakos és/vagy zaklatott egyének megfékezése során kényszerítő erő csak a szükséges mértékben alkalmazható, valamint az érintett személyek megfékezését követően semmiféle bántalmazás nem indokolt”.


Nem mentik fel

A CPT elismeri azokat a kihívásokat, amelyekkel a magyar hatóságoknak a külföldi állampolgárok tömeges beáramlása miatt kellett szembenézniük. „A körülmények azonban nem mentik fel a hatóságokat a szabadságuktól megfosztott külföldi állampolgárokkal való bánásmód tekintetében vállalt nemzetközi emberi jogi kötelezettségek alól.”

A jelentésben emlékeztettek, hogy 2015-ben korábban nem tapasztalt számban érkeztek menedékkérők Magyarországra, különösen a szerb határon keresztül. Október közepéig összesen 390 ezer ember érkezett, közülük 176 ezren nyújtottak be menedékkérelmet.

Az ET küldöttségének tagjai úgy találták, hogy „a hagyományos rendőrségi fogdákban


a tárgyi feltételek összességében kielégítőek voltak”,

azonban több ajánlást is megfogalmaztak a zárkák berendezéséről, az éjszakai tartózkodás céljából biztosítandó minimális területről és a szabadtéri mozgási lehetőségről. Hiányosságokat állapítottak meg például a szegedi határrendészeti kirendeltség fogdájában kialakított ideiglenes fogvatartási létesítményekben is.

A küldöttség „általában kedvező tapasztalatokat” szerzett a külföldi állampolgárok rendelkezésére álló egészségügyi létesítményekről és az általános egészségügyi ellátásról, valamint a bevándorlási és menekültügyi őrizet során biztosított külső kapcsolattartás lehetőségeiről.

A nemzetközi szakértői csoport tagjai a látogatás során számos, külföldiek fogva tartását szolgáló létesítményt felkerestek, s ezen látogatások során a hatóságok és az intézmények alkalmazottai részéről általában rendkívül jó együttműködést tapasztaltak.


Nem tartják indokoltnak

A megállapításokra és ajánlásokra a magyar hatóságok több mint 20 oldalon keresztül válaszoltak. Válaszukban az állítólagos nem megfelelő bánásmódról szóló ajánlást nem tartják indokoltnak, mivel


az a rendőrségről és a büntetés-végrehajtási szervezetről valótlan, negatív tartalmú képet festene.

„Ezenkívül indokolatlan a hivatalos közleményben kiemelni, hogy a rendőrségnek és az állományába tartozóknak, valamint a büntetés-végrehajtásban dolgozóknak be kell tartaniuk a tevékenységükre vonatkozó alapvető előírásokat, és azok esetleges megszegése szankciót von maga után, hiszen ez teljesen magától értetődik” – írták.

A kivizsgálások „jellemzően azt az eredményt hozzák, hogy a rendkívüli esemény kialakulásához a külföldi magatartása vezetett”, és „az ellenszegülés megakadályozása érdekében alkalmazott jogszerű, szakszerű és arányos kényszerítő eszköz alkalmazását élte meg az érintett bántalmazásként”.