A mélyszegénység után itt a dolgozói szegénység

Fotó: MTI/Bugány János / MTI/Bugány János

-

Az új jelenségről a KSH elnökhelyettese, Németh Zsolt beszélt azon a sajtótájékoztatón, ahol bemutatták, milyen volt a magyarok életszínvonala 2014-ben. A panaszkultúra társadalma itt is megmutatkozott.


Összességében javult a magyar háztartások jövedelmi helyzete 2014-ben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) háztartások életszínvonaláról szóló kiadványából. Mind az egy főre jutó éves nettó és bruttó jövedelem, mind a reáljövedelem emelkedett 2013-hoz képest – ismertette az adatokat Kincses Áron, a KSH főosztályvezető-helyettese.

Idén áprilisban csaknem 8 ezer háztartásban 15 ezernél is több embert kérdeztek meg a jövedelmi helyzetéről és a fogyasztásáról. Kiderült, hogy a 2014-es, évi 0,2 százalékos fogyasztóiár-csökkenést figyelembe véve fejenként átlagosan 5 százalékkal nőtt a reáljövedelem Magyarországon. A legjobban, 6 százalék körül a középső tizedekben ugrottak meg a jövedelmek, a legszegényebbek esetében átlag körüli, míg a leggazdagabbaknál az átlagtól elmaradva, 3,2 százalékos volt a jövedelembővülés.


-


Az sem mindegy, hogy ki hová születik vagy hol él, az ország egyes régiói között ugyanis tavaly is jelentős volt a különbség: míg Közép-Magyarországon 1 millió 254 ezer forint volt az egy főre jutó éves átlagos jövedelem, addig az Észak-Alföldön 910 ezer forintból éltek az emberek évente.


De Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön élők fizetése is elmaradt az országos átlagtól. A szegények és a gazdagok közti különbség abban is megmutatkozott, hogy utóbbiak szerint 2,3-szor annyi, havi nettó 325 ezer forint kell a nagyon jó megélhetéshez, míg a szegényeknek 97 ezer forint jelenti a luxust. Az átlagot tekintve a magyar háztartások úgy nyilatkoztak, hogy fejenként havonta nettó 114 ezer forintra van szükségük a megélhetéshez.



Új jelenség a dolgozói szegénység, ezzel is foglalkozni kell

– mondta Németh Zsolt, a hivatal elnökhelyettese utalva ezzel arra, hogy a közmunka elterjedésével 2010 óta folyamatosan csökken a munkaszegénység és növekszik a munkajövedelem, a közmunkások fizetése azonban messze elmarad a piaci jövedelmektől. „Ezek az emberek kikerültek ugyan a mélyszegénységből, de a közmunkával megszerezhető jövedelem nem éri el az átlagjövedelmet” – hangsúlyozta Németh. Hozzátette: ezzel együtt valami javulás érzékelhető a szegénységi mutatókban.


Hiábavaló rezsicsökkentés

Kincses Áron tájékoztatása szerint 2014-ben Magyarországon 2 millió 738 ezer ember, a teljes lakosság 28,2 százaléka volt szegény. Egy évvel korábban még 359 ezerrel többen voltak. Abban azonban nincs változás, hogy többségük fiatalkorú, egyszülős családban él, munkanélküli vagy roma származású. 2014-ben csaknem 1,5 millióan éltek a szegénységi küszöb alatt, 1 millió 880 ezren pedig nélkülöztek. A legveszélyeztetettebbek a gyermekeiket egyedül nevelők, a fiatalok és a képzetlenek, mert ők tartósan a szegénységi küszöb alatt ragadhatnak – olvasható a KSH kiadványában.

Érdekes, hogy a rezsicsökkentés alig volt hatással arra, hogy az emberek mennyit költöttek tavaly háztartási energiára. A dokumentumban az olvasható, hogy „a 2014-es átlagos 209 ezer forint összegű kiadás folyó áron 1,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi”. Németh Zsolt ezt azzal indokolta, hogy hiába lett olcsóbb a háztartási energia, az emberek ebben az esetben is úgy viselkedtek, mint az üzemanyagok vásárlásánál, „minél olcsóbb lett, annál többet vettek belőle, és nem 20, hanem 24 fokra fűtötték fel a lakásukat”.



Ez, a lakásfenntartás és a háztartási energia volt tavaly a második olyan tétel, amelyre a legtöbbet, fejenként, átlagosan 209 ezer forintot költöttek az emberek. Ennél több pénz, egy főre vetítve, átlagosan 210 ezer, élelmiszerre és alkoholmentes italokra ment el. Míg a gazdagok kiadásának 40,8 százalékát tette ki az az összeg, amelyet élelmiszerre és háztartási energiára költöttek, addig a szegényeknél ez az arány 55 százalék volt. Vagyis minél szegényebb valaki, annál többet költ élelmiszerre és lakásfenntartásra.

Ehhez képest érdekes, hogy élelmiszerre a legszegényebbeknek kevesebb jutott 2014-ben, mint egy évvel ezelőtt: átlagosan 130 ezer forintot költöttek erre a célra, míg a leggazdagabbak a duplájánál is többet, 300 ezret. Az sem mindegy, hogy van-e a háztartásban gyermek, vagy sem: a gyermekesekkel szemben ugyanis a gyermektelen párok az átlagosnál magasabb életszínvonalon éltek tavaly, 63 ezer forinttal többet tudtak költeni például lakásuk fenntartására és 50 ezerrel többet élelmiszerre, de egészségügyre és közlekedésre is bőven jutott nekik.


KSH, háztartások életszínvonala 2014.


A KSH tájékoztatása szerint a nyugdíjasok fogyasztási kiadásai évről évre meghaladják az országos átlagot, 2014-ben 16 százalékos volt a különbség. A statisztikusok szerint ez egyrészt a nyugdíj értékállóságával függött össze, másrészt azzal, hogy az idősebbek gyakrabban látják vendégül gyermekeiket, mint fordítva, és ez az ő háztartásukban jelenik meg kiadásként.

Kiderült még az is, hogy 2014-ben a megkérdezettek közül

  • 3,2 százalék nem engedhette meg magának, hogy két pár cipője legyen,
  • 25,9 százalék nem tudott új ruhákat venni,
  • 22,8 százalék nem tudott magára költeni egy kisebb összeget sem hetente,
  • 33,5 százalék anyagi okokból nem tudta meghívni magához barátait, nem jutott el vendéglőbe, cukrászdába,
  • 29,2 százalék zsebében nem volt pénz szabadidős tevékenységre,
  • 45,3 százalék nem tudta lecserélni elhasználódott bútorait,
  • 70 százalék számára gondot okozott a váratlan kiadások fedezése,
  • 23 százalék kétnaponta sem tudott húst enni,
  • 50 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy neki és családjának gondot okozott, hogy egy hétre elmenjenek nyaralni.

Németh Zsolt az adatokat azzal magyarázta, hogy önbevalláson alapulnak, továbbá


mi a panaszkultúra társadalma vagyunk, és ez itt is megmutatkozik.