A majom éve nem lehet unalmas

Fotó: NASA / HO

-

A tavalyi sem volt izgalommentes év politikai szempontból, de 2016-ban tényleg nem fogunk unatkozni. Például új elnöke lesz az Egyesült Államoknak, választások lesznek a szomszédban, politikai vetülete lehet az olimpiának, és kiderülhet az is, egyben maradhat-e az Európai Unió.


A kínai zodiákus szerint 2016 nagyobb része (február 8-tól) a majom éve lesz, amely a távol-keleti bölcsek szerint nagy változásokat hozhat, különösen, hogy az öt elem közül a tűz társul hozzá – ilyen év utoljára 1956-ban volt. Persze ebben nem kell feltétlenül hinni, de valóban lesz jó néhány esemény a világpolitikában, amelyre érdemes lesz figyelni.


Lehet-e béke Szíriában?

2015-ben is Szíriára figyelt leginkább a világ, és valószínűleg nem lesz másként 2016-ban sem. Idén már hat éve lesz, hogy kitört a polgárháború, ami eddig szerény becslések szerint is több mint 200 ezer áldozatot követelt, és több mint hétmillió ember volt kénytelen elhagyni az otthonát. A szinte átláthatatlanul bonyolult konfliktus több módon is befolyásolja a világpolitikát: egyrészt az elmúlt évben soha nem látott mértékű menekülthullám indult el miatta Európa felé, másrészt itt csúcsosodik ki az a konfliktushalmaz, amelyet sokan már új hidegháborúnak neveznek: annyifélék a nagyhatalmi érdekek, hogy szinte lehetetlen közös nevezőre jutni, hiába tárgyalnak Bécsben a rendezésről.

Halvány reményre ad okot, hogy közvetlen tárgyalások kezdődhetnek az orosz és iráni támogatást élvező Bassár el-Aszad elnök által vezetett rezsim, illetve az ellene harcoló egyes lázadó csoportok közt. Ez persze nem érinti az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet, hiszen ők nem állnak szóba senkivel, de talán egyszer majd elvezethet valamiféle megoldáshoz, ha az orosz és nyugati légicsapások, a kurd, iraki és szíriai kormánycsapatok együtt legyőzik a dzsihadistákat.



Ki lesz a világ leghatalmasabb embere?

2016. február 1-jén Iowa államban hivatalosan is kezdetét veszi a világ legnagyobb és legköltségesebb politikai cirkusza, az amerikai elnökválasztás. Illetve először még csak az előválasztás, amelyen a két nagy párt önjelöltjei méretik meg magukat azért, hogy november 8-án aztán az ő nevük szerepeljen a szavazólapon. Az előválasztások sora elvileg júniusig is eltarthat, de közben az esélytelenebb vagy kevesebb pénzzel rendelkező jelöltek sorra dobják be a törülközőt, így lehet, hogy már tavasszal biztossá válik, kik indulhatnak el tényleg a Fehér Házért. Az új elnök aztán 2017 januárjában lép hivatalba.

Iowa ugyan egy nem túl jelentős, hárommillió lakosú agrárállam, de mivel itt tartják az első előválasztást, néhány napig mindenki figyelni fog rá. Korábban is okoztak már meglepetést az itteniek, például 2008-ban egy viszonylag ismeretlen illinois-i szenátor, Barack Obama nyerte a demokrata előválasztást, megelőzve az esélyesebbnek tartott Hillary Clintont. Utóbbi most is esélyes, az iowai felmérések szerint nagy előnye van Bernie Sanders előtt. A republikánusoknál – szintén csak Iowában – Ted Cruz texasi szenátor épphogy megelőzi az előkampány botrányhősét, Donald Trump üzletembert.


Obama jövőre karácsonyozik utoljára az ovális irodában


Választás a szomszédban

Sokkal kisebb a világpolitikai jelentősége, de bennünket, magyarokat közvetlenül is érint, hogy 2016. március 5-én, szombaton rendezik a parlamenti választásokat Szlovákiában. Ez nem csak ezért lehet érdekes, mert szomszédos országról van szó, ahol jelentős magyar kisebbség él, de azért is, mert a most is esélyesként induló Robert Fico kormányfő és pártja, a Smer – minden nyilvánvaló különbség ellenére – sokban hasonlít Orbán Viktor magyar miniszterelnökre és a Fideszre, főleg, hogy újabban erősen bevándorlásellenes politikát folytatnak. A Smer a felmérésekben toronymagasan vezet, lényegében csak az a kérdés, hogy képes lesz-e önállóan kormányt alakítani.

Legkésőbb 2016 őszén Romániában is parlamenti választásokat rendeznek, ami szintén érdekes lesz magyar szempontból is. A román politika az elmúlt egy-két évben fenekestül felfordult, a korrupcióellenes ügyészség szinte hetente vitt el bilincsben vezető politikusokat, a rossz nyelvek szerint amerikai nyomásra. A korábban erős embernek tartott Victor Ponta kormányfő novemberben belebukott a 48 halálos áldozatot követelő bukaresti diszkótragédiát követő tüntetésekbe, azóta pedig egyre erősebb az elitellenes hangulat. Még nem látszik, hogy kik léphetnek a lejáratódott pártok helyére, mindenesetre az új listás választási rendszer megadja a lehetőséget a váltásra.



Kiállítják Merkel bizonyítványát

Március 13-án egyszerre három tartományban tartanak választást Németországban: Baden-Württembergben, Rajna-Pfalzban és Szász-Anhaltban is. Ennek rendes körülmények közt nem lenne túl nagy jelentősége, de a migrációs válság tetőzése óta ez az első alkalom, hogy a német szavazók egy jelentős része véleményt nyilváníthat Angela Merkel kancellár befogadó politikájáról. A szövetségi szinten kormányzó konzervatív párt, a CDU a felmérések szerint mindhárom tartományban vezet, de sehol nem valószínű, hogy önállóan kormányt tudna alakítani. Külön érdekes lesz figyelni, hogy a Bundestagon kívüli, euroszkeptikus és bevándorlásellenes AfD (Alternatíva Németországnak) nevű szervezet milyen eredményt ér el. A felmérések mindhárom tartományban befutó helyre teszik, de Szász-Anhaltban a legutolsó kutatás szerint akár 13 százalékot is kaphat – ha így lesz, az felér majd egy kisebb földrengéssel a hagyományosan stabil német politikában.


Karlsruhe, CDU kongresszus, Angela Merkel


Alapvetően nem politikai esemény lesz augusztus 5. és 21. között a riói nyári olimpia, de érdemes rá ezzel a szemmel is nézni. Először is a terrorfenyegetés miatt: jövő augusztusban rengeteg ember érkezik majd a városba, az olimpián 206 ország 10 500 sportolója vesz részt, plusz több százezer néző lesz, ami tökéletes célpont lehet egy-egy merénylethez, ezért óriási kihívás elé állítja a brazil hatóságokat. A másik kényes kérdés, hogy a világpolitikában olyan feszültség uralkodik, amit már új hidegháborúként is emlegetnek. Ezért aztán komoly politikai üggyé válhat például az orosz atléták doppingügye, amely a gyanú szerint államilag menedzselt csalássorozat, és még oda is vezethet, hogy nem engedik indulni az orosz sportolókat. Ez akár egy olyan bojkotthullámot is beindíthat, amilyen az 1980-as években történt a moszkvai, majd a Los Angeles-i olimpia esetében.


Brazília, olimpia, biztonsági intézkedés


Mi lesz veled, EU?

Az elmúlt évben az Európai Unió két olyan krízist is túlélt, amely már a közösség felbomlásával fenyegetett, de egyik sem oldódott meg igazán, csak a közvetlen veszély hárult el egy időre. A görög gazdasági válság az eurózóna, a menekültkrízis pedig a schengeni övezet létét sodorta veszélybe, de az egész mögött mélyebb okok húzódnak meg: az EU intézményi válsága. A közösség mára szinte követhetetlenül bonyolult intézményhalmazzá vált, de még mindig nincs semmiféle olyan központi hatalom, amely demokratikus legitimációval bírna, és képes lenne közös európai érdeket megfogalmazni és képviselni.

Az EU jövőjéről alapvetően kétféleképpen gondolkodnak: a soros holland elnökség az integráció mélyítését, a „több Európát” tűzte ki célul, még David Cameron brit és Orbán Viktor magyar kormányfő ennek az ellenkezőjét szeretné, hatásköröket vonnának vissza Brüsszeltől a tagállamok javára. Ez a vita várhatóan alapvetően határozza meg idén az európai politikát, különösen, hogy a britek egyes tervek szerint már októberben megtartanák a népszavazást az EU-tagságról. Cameron állítólag szeretne maradni, de ennek az lenne a feltétele, hogy a többiek teljesítsék a követeléseit, amelyek közül több is a közösség alapelveit érinti.


David Cameron

Cameron nehéz döntés előtt áll.