A magyartanárok szerint is nehéz volt az érettségi

-

Emellett érdekesnek és igényesnek találták. Az összehasonlító verselemzést nem tartották nehéznek.


A középszintű magyarérettségin a diákok egy Seneca-idézettel kapcsolatban érvelhettek, egy Bodor Ádám-novellát elemezhettek, vagy Tóth Árpád és Jékely Zoltán egy-egy versét hasonlíthatták össze. Grendel Lajos művén keresztül bizonyíthatták be, értik a szöveget, amit olvastak. Részletesebb cikkünk itt, a lehetséges megoldások az Eduline.hu-n itt találhatók.

A Magyartanárok Egyesületének elnöke a szövegértési feladatnál a szövegválasztás kiváló volt, bár nem támadhatatlan. Arató László szerint „Grendel Lajos szlovákiai magyar regényíró modern magyar irodalomtörténetének bevezetője egyszerre lendületes, élvezetes olvasmány, ugyanakkor komoly odafigyelést igénylő tudományos írás.” Így ez nem volt álfeladat, bár az irodalomtudományban járatosabb diákok előnyben voltak. Szerinte szerencsésebb lett volna egy olyan szöveg, ami nem az irodalomról szól.

Arató szerint a kapcsolódó feladatok is sokfélék voltak, így többféle megértési részképességet mértek. Ugyanakkor szerinte a rendelkezésre álló 60 perc sokaknak nem volt elég minden feladat megoldására. Ehhez túl hosszú volt a szöveg. A legelső feladat ráadásul szerinte túl volt bonyolítva.

A szövegalkotási feladatokat is színvonalasnak, kellően nehéznek de megoldhatónak tartotta. A novellaelemzés ismét jóval nehezebb volt, mint az összehasonlító verselemzés, bár a diákok többnyire automatikusan a novellát választják.

„Az idő a miénk!” című feladat szerinte igen jó volt, mert szemben a korábbi évek feladataival, valóban lehetett érvelni a választott szöveg alapgondolatai mellett vagy ellen. Az viszont egy érettségizőnek nehéz, hogy az érvelését három irodalmi példával kell alátámasztania.