A magyarok másodrendű állampolgárok a környező országokban

-

Sérül a nyelvhasználathoz és oktatáshoz való joguk.


A számszerű kisebbségben élő, őshonos magyar nemzeti közösségek a környező országokban másodrendű állampolgárokként élnek, és védtelenek a szórványosodással és az asszimilációval szemben. A Kárpát-medencei Autonómia Tanács (KMAT) felmérését Budapesten ismertették. A kétnapos ülés után Tőkés László, a szervezet újraválasztott elnöke azt mondta, hogy a tanács idén felmérte a Kárpát-medencei magyar közösségek helyzetét, és ennek eredményét tárgyalták meg az ülésen.

A legnagyobb problémát az okozza a kisebbségben élőknek, hogy a közszolgálatban szinte egyáltalán nem foglalkoztatják őket, és sérül a nyelvhasználathoz és az oktatáshoz való joguk – mondta Bedő Árpád, a KMAT főtitkára.


Teljes szívvel

A tanácsnak a népszavazásról is van véleménye. Tőkés a részvételre és a nemmel való szavazásra buzdított. A KMAT állásfoglalást fogadott el a kényszerbetelepítés elleni népszavazásról, és egyetértenek Orbán Viktor miniszterelnökkel, hogy a problémákat helyben kell megoldani, ezért nem az elvándorlás jogát, hanem az otthonmaradás jogát támogatják.

A helyben maradás a környező országokban élő magyar kisebbségeknek olyan európai érték, amelyhez ragaszkodniuk kell – hangsúlyozta. „Mi nem vagyunk kivándorlók, mi otthon szeretnénk megoldani a problémáinkat” – mondta Tőkés. Szerinte ezért teljes szívvel tudnak csatlakozni a népszavazás ügyéhez, és egyértelműen nemmel felelnek a feltett kérdésre.