A magyarok harmada rosszul tudja, mekkora az áfa

Fotó: MTI Zrt. Fotószerkesztőség / Soós Lajos

-

A magyarok kétharmada tisztában van vele, hogy mekkora a forgalmi adó kulcsa Magyarországon, és tízből heten azt mondják, az túl magas. Nem csoda: Európában a magyar áfa a csúcstartó, bár Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ígérete szerint a ciklus vége felé csökkenhet a kulcsa.


Pár napja Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter felvetette, hogy a tervek szerint még ebben a kormányzati ciklusban az egy számjegyű szja mellett az általános forgalmi adó (áfa) 27 százalékos kulcsa is csökkenhet. Egy európai uniós kutatásból kiderül, a magyarok nagy többsége tudja, hogy az áfa egy fontos költségvetési forrás, és az áfa csökkentésének jelentősége van az államkassza szempontjából is. Körülbelül kétharmaduk helyesen meg is tudja nevezni az áfa mértékét, tízből hét magyar viszont úgy érzi, hogy erre az adóra többet fizet az EU többi országaihoz képest.

Az áfa minden uniós tagállamban fontos bevételi forrás, mértékét az országok kormányai határozzák meg, így az tagállamonként eltérő, általában 18-tól 22 százalékig terjed. A skála egyik végén Luxemburg van az EU legalacsonyabb áfájával (15%), a másikon pedig Magyarország (27%). Utánunk jön Dánia (25%), Horvátország (25%) és Svédország (25%). A normál, általános áfakulcs mellett a tagállamok bizonyos termékekre és szolgáltatásokra egy kedvezményes, csökkentett adórátát is meghatározhatnak, amelyek szintén különbözőek EU-szerte, 5 és 18 százalék között mozognak.

Egy márciusban publikált Eurobarometer-kutatás azt vizsgálta, hogy a magyar és az európai polgároknak milyen ismereteik vannak az áfa mértékéről és szerepéről.


Az eredményekből úgy tűnik, a magyarok tájékozottsága átlagos: az emberek körülbelül kétharmada (64%) tudta, hogy 27 százalékos a kulcs, az EU-ban máshol is ennyien vannak képben (65%). Magyarországon tízből heten (72%) érzik úgy, hogy az áfakulcs magasabb, mint máshol Európában.

A felmérésből az is kiderült, hogy nemcsak a magyarok (88%), hanem az európaiak nagy többsége (77%) sem vásárol semmit, amikor más országokba utazik, leszámítva az utazási, szállás-, étkezési költségeket és a szabadidős tevékenységeket. Ha mégis a határokon túl vásárolnak, ennek az egyik oka a kedvezőbb ár (a magyarok 40%-a mondta ezt), illetve a magyar válaszadók relatív többsége szerint a jobb minőség (48%).