A magyar kormány tizedmagával kiakadt az orosz-német gázüzlet miatt

Fotó: Getty Images / Sean Gallup – Képünk illusztráció

-

Csúcsszintű vitát akarnak az Északi Áramlat gázvezeték kapacitásának bővítéséről. Ukrajna stabilitása miatt aggódnak. Meg azért, mert így végképp lekerülhet a napirendről a tervezett Török Áramlat ügye, amely amúgy – az orosz vadászgép lelövésétől függetlenül is – ezer sebből vérzik.


Az Európai Bizottságnak címzett közös levélben – a Reuters hírügynökség ismertetése szerint – Magyarország, Bulgária, Csehország, Görögország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és a három balti köztársaság kormány úgy fogalmazott, hogy nem szolgálja az Európai Unió érdekeit, és Ukrajna további destabilizálódásához vezethet az Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítése. A tíz aláíró ország szerint a projektet a legszigorúbb felügyeleti ellenőrzés alá kell vonni, és az Európai Tanács decemberi ülésén külön vitát kell lefolytatni róla.

Az Északi Áramlat-2 projekt részvényesi megállapodását szeptember elején írták alá a hat érintett cég vezetői. A Gazprom orosz gázipari vállalat, a holland-brit Shell, a német E.ON és a BASF/Wintershall, az osztrák OMV és a francia Engie (korábbi nevén a GDF Suez) azt tervezi, hogy két új, a már meglévő vezetékpárral azonos, évi 55 milliárd köbméteres szállítási kapacitású vezetékkel bővíti a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja Viborg és egészen a németországi Greifswaldig tart.

Az Európai Bizottsághoz forduló tíz ország levelében hangsúlyozta, hogy az Északi Áramlat kapacitásának megduplázásának súlyos következményei lehetnek Ukrajna és az uniós országok számára is. "Az Ukrajnán keresztül húzódó szállítási útvonal megőrzése az egész Európai Uniónak stratégiai érdeke, nemcsak energiabiztonsági szempontból, hanem a kelet-európai régió stabilitásának megerősítése révén" - írták az aláírók.

Oroszország elégíti ki az Európai Unió energiaszükségletének egyharmadát, és az Európai Bizottság csökkenteni akarja ezt a függőséget. A bizottság már jelezte, hogy szoros figyelemmel követi majd az Északi Áramlat-2 projektet, és ellenőrzi, hogy tiszteletben tartják-e a közösségi szabályozást, különösen a harmadik energiacsomagot, de a környezetvédelmi és a pályáztatási előírásokat is.

Az új vezetékpár kiépítésével Oroszország gyakorlatilag kiiktatná Ukrajnát, mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.