"A magyar jog ilyet nem ismer" - Kemény bírálatot kapott az V. kerület

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Az adatvédelmi hatóság ízekre szedte az V. kerület álláspontját arról, miért nem adnak ki bizonyos adatokat lapunknak. A Belváros a hivatalos hatósági felszólítás ellenére sem árulja el, mennyit fizettek a kerület ügyeit intéző ügyvédnek.


Kritizálja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) az V. kerületi önkormányzatot abban a vizsgálati anyagában, amelyet lapunk kezdeményezésére készített. Munkatársunk azután fordult az adatvédelmi hatósághoz, hogy a fideszes vezetésű önkormányzat márciusi közadatkérésünket válaszra sem méltatta.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a Dr. Sándor Ügyvédi Irodának a Belváros az elmúlt években milyen feltételek mellett mekkora összegeket fizetett ki. A jogi iroda hosszú évek óta áll szerződéses kapcsolatban az önkormányzattal, ők készítik elő a kerületben a privatizációs ügyeket, bonyolítják le a különböző közbeszerzéseket. Több olyan ügyben is segédkeztek a Belvárosnak, amelyek miatt nyomozások folynak, ilyenek például a kerületi ingatlaneladások. (Erről itt olvashat részletesen.)


Zavaros védekezés

Az adatvédelmi hatóság még májusban felszólította az önkormányzatot, hogy 15 napon belül bocsássa rendelkezésünkre a kért adatokat. A hatóság ötoldalas állásfoglalásában emlékeztette az önkormányzatot, hogy az Alaptörvény rendelkezései és az Alkotmánybíróság korábbi határozatai értelmében mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez, márpedig a VS.hu által kért információk a NAIH szerint közérdekűek.

Az V. kerületi önkormányzat figyelmen kívül hagyta a Péterfalvi Attila vezette hatóság felszólítását. “A NAIH álláspontját tanulmányoztuk és több szakértő véleményét bekérve arra a végső jogi következtetésre jutottunk, hogy a kért szerződések nem közérdekből nyilvános adatok, így nem áll módunkban a szerződéseket kiadni vagy azokról tájékoztatást adni - írta Sélley Zoltán, az önkormányzat jegyzője.

Péterfalvi a július 31-i keltezésű állásfoglalásában ízekre szedte Sélley válaszát. Nehezményezi, hogy a jegyző nem nevezte meg a szakértő nevét, beosztását, szakterületét, ráadásul nem küldte el a szakértő által kiadott vélemény másolatát sem. Péterfalvi megjegyzi azt is: a magyar jog nem ismeri a “jogi szakértő fogalmát”, a jogszabályok nem tartalmazzák ezt a kifejezést. Emiatt “a Hatóság nem tudta érdemben figyelembe venni az önkormányzat válaszlevelében kifejtett álláspontját.”

Péterfalvi szerint az önkormányzat által megbízott ügyvédi iroda tevékenységére vonatkozó adatok nyilvánosak. A Belvárosnak így ki kell adnia munkatársunk számára, hogy az önkormányzat mióta, milyen feltételek mellett, mekkora összeget fizetett ki az ügyvédi iroda részére - írta a hatóság elnöke. Hozzátették, az ügyről jelentést készítenek, amelyet közölnek a honlapjukon.


Péterfalvi beszólt Lázárnak is

Az adatvédelmi hatóság néhány héttel ezelőtt a Miniszterelnökséget is elmeszelte, amiért megtagadta közadatkérésünk teljesítését. A NAIH állásfoglalásában úgy fogalmazott: “a hatóság a vizsgálatai során azt tapasztalja, a Miniszterelnökség elzárkózik az adatigénylések teljesítésétől”. Kitértek arra is, hogy egy minisztérium nem hivatkozhat kényelmi okokra, ha túl nagy terjedelmű az adatigényléssel kért dokumentum.

A hatóság állásfoglalásai azután születtek, hogy az Országgyűlés a korábbinál is szélesebb körűen fizetőssé tette a közadatigénylést. Már nemcsak a szkennelésért, fénymásolásért kérhet pénzt az állam, hanem például az ezen dolgozó köztisztviselők munkáját is kifizettetheti az adatigénylővel. Ráadásul több eszközt is ad a hivatalok kezébe, hogy megtagadják a közadatkérés teljesítését.

Ezt a törvénymódosítást néhány héttel azután nyújtotta be a kormány, hogy a bíróság munkatársunk, Joó Hajnalka javára döntött a Századvég-perben. A jogerős bírósági döntés szerint a kormánynak ki kell adnia azokat a tanulmányokat, amelyeket a Századvég többmilliárdos tanácsadói szerződés keretében készített. A perben a jogi képviseletet a TASZ látta el.