A magyar hegedűvirtuóz megint nagyot alkotott

Fotó: Müpa / Marco Borggreve

-

Mozart hegedűversenyei a zenetörténet nagy rejtélyei közé tartoznak. Baráti Kristóf olyat hozott ki belőlük, amit más nem tud.


Mostanában jelent meg a holland Brilliant Classics kiadásában Baráti Kristóf dupla lemeze. A Magyar Kamarazenekar élén Mozart hegedűversenyeit rögzítette két korongon.


A zenetörténet egyik nagy rejtélye

A zenetörténet egyik rejtélyeként kezelik azt a tényt, hogy Mozart 1775-ben, 19 évesen alig egy év, sőt inkább pár hónap leforgása alatt megírt öt pipec hegedűversenyt, de a műfajjal sem előtte, sem utána nem foglalkozott. A kutatók főleg azért ráncolják értetlenkedve a homlokukat, mert a zongora mellett a hegedű volt Mozart második hangszere. Arról nem is beszélve, hogy apja, Leopold Mozart írta meg minden idők legjobb és máig jól használható hegedűiskoláját.



Vidám játék a formával

Baráti Mozart-játékát egy német rádió honlapján is dicsérték. A kritikus még azt a szóviccet is eldurrantotta, hogy a Brilliant Classics-nál megjelent lemez - nomen est omen - briliáns. Aztán merész képet fest Baráti játékáról: “hegedűs hajtűkanyar az Olümposzon”.

Végül is érthető a lelkesedése. Azok után, hogy a historikus zenekarok szinte privilégiumként tekintenek minden Mozart-hangjegyre, mintha kizárólag ők tudnák autentikusan eljátszani, Baráti és a Magyar Kamarazenekar mindenféle címke nélkül tökéleteset alkotott.

Hajtűkanyarnak azért nem neveznénk, mert ezek a darabok alapvetően nem a virtuozitásra épülnek. Viszont van bennük játékosság, lendület, életvidámság, finomság, báj, érzékenység, lenyűgöző technikai tudás és formai zsenialitás.

Ahogy Albert von Hermann osztrák zenetörténész feljegyezte: “A hegedűversenyek egészen különleges helyet foglalnak el Mozart életművében. Öntudatos, olykor túláradó ifjúi erő hozta létre őket, amely hol gyengéd rajongásban, hol szertelen jókedvben leli kedvét, és vidám játékot űz a formával.”



Van kulcsuk hozzá

Pazar, milyen meleg hangzást tudott elérni az együttessel Baráti, akinek 1703-as Stradivarija minden egyes szólónál felfénylik. A Lady Harmsworth néven ismert hegedű derűs, áttetsző hangjában mindig van egy leheletnyi búgó melankólia. Baráti játéka anyagszerűvé teszi a hangokat: ízük, színük, szaguk, illatuk, felületük, kiterjedésük lesz.

Alapból nincsenek tragikus mélységek és nagy drámák ezekben a hegedűversenyekben. Sokkal inkább a kor szórakoztató zenéjét jellemző szerenád-hangvétel jellemzi őket. Barátiék interpretációja azért egyedülálló, mert a graciőz könnyedséget, a táncos-dallamos rokokó bulihangot, a balzsamos mélabút, a tomboló lelkesedést a psziché széles skáláján elmélyíti, további alkotóelemeire bontja.

Barátiék nemcsak mértékadó Mozart-hangzást teremtenek, hanem képesek valódi, kortárs életérzéssé formálni Mozart zenéjét. Felszámolják a történelmi-időbeli távolságot a zeneszerző kora és köztünk. Bár élő felvételről van szó, nemcsak koncertélményt kapunk, hanem valóban meg vagyunk szólítva. Elfelejtett érzelmeket és élményeket hívnak elő belőlünk. Nem egy renovált rokokó kastélyba visznek el, hanem saját belső várkastélyunk szobáit nyitják meg. Úgy tűnik, van kulcsuk hozzá.


Baráti Kristóf

Játéka szenvedélyes, mély és megrázó, egyszerre intellektuális és álmodozó. Allűrök nélkül, szinte mozdulatlanul formálja meg a legtisztább hangokat, melyek születésük pillanatában anyagszerűen tapinthatóvá válnak. Öt éves kora óta hegedül, számos versenyt megnyert, megkapta a Kossuth-díjat is, de egyáltalán nincs elszállva magától.

A Magyar Kamarazenekar 2011. októberében alakult Bánfalvi Béla Liszt-díjas hegedűművész vezetésével. A tizenhat tagú együttes otthonosan mozog a különböző zenei korszakokban a barokktól a kortárs művekig. A zenekar állandó szólistája Baráti Kristóf.