A magyar cégek egyharmada is eltűnhet

Fotó: FIVOSZ / Besenyei Gergely

-

Ön gondolt már arra, hogy elege van a főnöke állandó noszogatásából, vagy éppen a munkanélküliségből és inkább a saját lábára állva vállalkozó lesz? Ha nem, akkor nincs egyedül, a magyarok csaknem kétharmada ugyanis úgy gondolja, ahogy ön. A közelgő Fiatal Vállalkozók Hete kapcsán a vállalkozóvá válás nehézségeiről, kihívásairól Kovács Patrikkal, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (Fivosz) vezetőjével beszélgettünk.


Hogy a fiatalok nem nagyon akarnak vállalkozni, nem magyar probléma: az európai statisztikák szerint az ifjaknak csak a harmada gondolkodik saját cégben, miközben ez az arány például Ázsiában kétharmad. Itthon azért az uniós átlagnál valamivel jobb a helyzet, hiszen a legutóbbi mérések szerint 40 százalék indítana vállalkozást – mondta Kovács Patrik, aki szerint a legnagyobb visszatartó erő a félelem a kudarctól.

„A bukás kultúrája nagyon erősen megjelenik, sokan rettegnek attól, hogy a társadalom negatívan ítéli meg őket, ha bebukik a vállalkozásuk, miközben például az Egyesült Államokban ez természetesen folyamat, ott benne van a pakliban, hogy valakinek akár csak a negyedik-ötödik ötletéből lesz valóban siker. Nem segít az sem, hogy az emberekben van egyfajta negatív kép a vállalkozókról, miszerint ezek rendszerint ügyeskedő emberek.”


Kovács Patrik


Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a 2008-as gazdasági válság óta sokkal kiszámíthatatlanabbak az életpályák. „Akkor még könnyen mondhatták a szülők, hogy tanulj rendesen gyermekem és szinte biztosan jó állásod lesz. Manapság viszont már jóval kevesebb a biztos pont, világszerte sok fiatal nem talál állást. Őket kell meggyőzni arról, hogy a saját álmaikért küzdjenek, a munkanélküliből önfoglalkoztatók legyenek, majd kis tanulással akár foglalkoztatók is. Ez utóbbi azért is fontos, mert minden statisztika szerint a fiatalok sokkal nagyobb számban alkalmazzák kortársaikat, mint az idősebbek által vezetett cégek” – magyarázta Kovács.


Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége

Fiatal vállalkozók Hete

Idén november 16-20. között tartják meg több vidéki nagyvárosban és Budapesten a Fiatal Vállalkozók Hetét. Az immár nyolcadik alkalommal tartott program ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Az eseményre főképp olyan 18-40 év közötti fiatalokat és vállalkozókat várnak, akik a közeljövőben kívánják beindítani vállalkozásukat, vagy a már meglévő vállalkozásukkal szeretnének terjeszkedni, netán jövedelmezőbbé tenni. Ők konkrét, gyakorlati tippeket kaphatnak, olyan üzletemberektől, akik befutott, gyümölcsöző nagyvállalataikat nyereségesen működtetik.

Persze a vállalkozóvá válás nem megy egyik napról a másikra, a legtöbben az egyetemről kikerülve szembesülnek azzal, hogy az elmélet és a gyakorlat között milyen nagy a különbség. Ugyanakkor Kovács szerint nem feltétlenül az egyetemi képzésekkel van a baj, hanem azzal, hogy ők maguk sem tudják, mihez szeretnének kezdeni.

„Amikor megkérdezünk egy magyar fiatalt, hogy ő mivel foglalkozik, szinte mindenki azt mondja, amiből a diplomája van. Márpedig általában nagy különbség van aközött, hogy valaki mit tanult, illetve hogy ő mit szeretne csinálni, miben tudna sikeres lenni. Egy vállalkozást arra kell felépíteni, amit az ember szeret, mert azért tud igazán küzdeni. Kiváló példa erre a Chocome.hu. A kezdeményezőnek élete álma volt, hogy táblás csokoládét gyártó céget indítson. Hiába mondták a barátai, hogy a már meglévő, ismert márkák mellett nincs esélye, ő nem hagyta magát, mára pedig már számtalan nemzetközi díjat tudhat magáénak” – adott egy gyakorlati példát a Fivosz vezetője, aki cáfolta azt a régi hiedelmet, miszerint a magyar felsőoktatási rendszer sokkal inkább alkalmazottakat nevel, mintsem vállalkozókat.


Nincsen bevált recept

„Nincsen bevált oktatási recept, ez leginkább személyiségfüggő: nem egy példa van a Fivosz-tagságban arra, hogy valaki már egyetemi évei alatt megalapította a saját cégét és mire a diploma a kezébe került, több embernek is fizetést tudott adni. De akad olyan is, aki először inkább alkalmazottként gyűjt tapasztalatot és utána ezzel a tudással alapít céget. A gond inkább az önismerettel van: sokan nincsenek tisztában a saját igényeikkel, nem tudják, hogy merre induljanak, vállalkozók akarnak-e lenni, vagy alkalmazottak” – vélte Kovács, aki szerint persze vannak olyan példák, amelyeket akár át is vehetnének a hazai felsőoktatási intézmények. Latin-Amerikában például van egy egyetem, ahol abból áll a képzés java része, hogy a hallgatók közösen alapítanak egy céget és azt ápolgatják 2-4 évig. Ezt kell sikerre vinni, ehhez kapnak támogatást is, így pedig olyan gyakorlati információkhoz jutnak, amit elmélettel nem lehet megtanulni.

Ez a gyakorlati tudás itthon jobbára hiányzik, sokan a cégalapítás után szembesülnek az alapvető kérdésekkel: ki csinálja a könyvelést, milyen üzleti döntéseket hozzak, kit vegyek fel a cégemhez? Állandó probléma a delegálás kérdése is: amikor egy fiatal nekilát felépíteni a saját cégét, mindent ő akar egymaga csinálni, mivel a csapatmunkát egyelőre nemigen tanítják az oktatásban - számolt be a kezdő vállalkozások tipikus problémáiról Kovács.


Az alábbiak közül mi az, ami a legnagyobb segítséget jelentené Önnek a vállalkozás működtetésével kapcsolatban?

  • A beruházáshoz vissza nem térítendő támogatáshoz, vagy kedvezményes hitelhez juthatnék. 56%
  • Segítséget kapnék a vállalkozás elindításában (adó-, könyvelési, jogi tanácsok). 46%
  • Egyszerű, a kezdeti időszakban kitermelhető adó- és járulékfizetési kötelezettségem lenne. 46%
  • Belelátni egy vállalkozás működésébe még a saját vállalkozás megalapítása előtt. 25%
  • Részt vehetnék egy olyan képzésen, ahol vállalkozói ismereteket oktatnak. 24%
  • A vállalkozás beindítását követően kérdéseimmel egy tapasztalt vállalkozóhoz fordulhatnék. 17%
  • Egyénre szabott mentori és tanácsadási szolgáltatások igénybevétele. 15%

Forrás: Fivosz kutatás, 2014


A következő szint, amikor előjönnek a problémák, a bizonyos üvegplafon áttörésénél jön. „Amikor például 10 főhöz ér a szervezet, akkor már muszáj kialakítani egy állandó struktúrát, a formális rendszereket, az információáramlást. Van, aki egymillió eurós árbevételnél küzd meg azzal, hogy lassan vállalattá kellene válni a vállalkozásból. Márpedig ez egy teljesen más szemléletmódot, más menedzsmenteszközöket igényel.” Vannak, akik képtelenek ezt a szintet meglépni, ami veszélyes, hiszen általában ha egy cég megreked a növekedésben, akkor idővel szinte biztosan elindul a lejtőn.

Nem szabad ezt ugyanakkor összekeverni azzal, amikor valaki tudatosan hoz egy döntést, amely szerint megelégszik azzal, ha a cége x millió árbevételt termel. Neki ez a komfortos méret, itt érzi jól magát. Talán ez a strukturáltabb gondolkodás, hiszen itt van egy cél, egy pont, amit el akarunk érni, míg sokan eközben azt sem tudják mit akarnak pontosan – mondta Kovács.

Mindezen nehézségek ellenére Kovács állítja: vállalkozni jó, hiszen olyan szabadságot adhat az embernek, amire alkalmazottként gondolni sem mer, ráadásul a sikerélmény is sokkal intenzívebb, hiszen azt saját erőnkből értük el. További ösztönző lehet, hogy az ember olyan dolgokkal foglalkozhat, amit valóban szeret. Ez Kovács szerint meg is látszik a fiatalok által alapított cégeket: miközben manapság is sok olyan céget látni, amely bár régóta van a piacon, nincs saját arculata, az új cégek erre jóval több figyelmet szentelnek, sokkal inkább minőségben, értékteremtésben gondolkodnak.

Ugyanakkor egy problémára felhívta a figyelmet: ha azt mondjuk egy fiatalnak, hogy csinálj egy startupot, akkor örül, hiszen az trendinek hangzik. Amennyiben viszont azt hallja, hogy csinálj egy vállalkozást, akkor az már elbizonytalanodik, pedig gyakorlatilag ugyanarról beszélünk – mondta Kovács, aki szerint ez a fajta különbség egyéb területeken is megmutatkozik.

Ilyen az, hogy egy „normál” vállalkozásnak sokkal nehezebb finanszírozást találni, mint egy startupnak, mivel miközben ez utóbbinak teljesen kiépített ökoszisztémája van, addig előbbinél már nem egyértelmű a finanszírozási rendszer. Márpedig a fiatalok számára vonzóvá kell tenni az úgymond sima vállalkozói létet, hiszen a következő évek nagy kérdése a generációváltás lesz, azaz, hogy a szülők át tudják-e adni az általuk felépített céget a gyermekeiknek. Amennyiben nem, úgy félő, hogy a közeljövőben akár a kis és középvállalkozások harmadát is elveszíti Magyarország, aminek beláthatatlan következményei lehetnek – vélte Kovács Patrik.