A magánemberek és a multik pénzére áhítozik a kormány

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

Számtalan fontos esemény történt a gazdaságban a héten: a kormány eladott 14 millió OTP-részvényt, volt vitánk az EU-val a különböző adókról, de kiderült az is, hogy a jövőben többet kell majd fizetnünk nemcsak a cigarettáért, hanem valószínűleg a kötelező felelősségbiztosításért is. Az élelmiszeriparban az okozott sokkot, hogy a WHO rákkeltőnek minősítette a vörös húsból feldolgozott termékeket. Heti gazdaság.


Talán a legfontosabb történés az volt a magyar piacon, hogy kiderült: az állami tulajdonban lévő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) 75 milliárd forintban értékesítette a tulajdonában lévő 14 millió OTP-részvényt. Miután az állami szándék napvilágra került, egy napra fel is függesztették az OTP-részvények kereskedését, ám ez sem akadályozta meg, hogy pénteken mínuszokban száguldozzanak a bankpapírok.

A kormány nem csak a fenti tranzakció segítségével jutna pénzhez, hanem rávenné az embereket arra is, hogy fektessék be a pénzüket állami cégekbe. De vajon érdemes-e rájuk bízni a megtakarításainkat, milyen hatása lesz ennek a gazdaságra, és egyáltalán van-e keresnivalója az államnak a tőzsdén? Erről Szécsényi Bálinttal, az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatójával, a Budapesti Értéktőzsde alelnökével beszélgettünk.

A pénztárcánkba nem csak így nyúlna a kormány, hiszen a héten kiderült egy adóemelésnek köszönhetően akár 8 százalékkal is drágulhatnának a cigaretták. A terv szerint az egészségre különösen káros dohánytípusokat szálanként négy forint adóteherrel sújtanák. Az adót 2016. január 1-jétől vezetnék be, ekkortól akár 1100 forintot is elkérhetnének a legnépszerűbb cigaretták dobozáért.

Nem csak a cigi drágulhat, hanem az autók kötelező felelősségbiztosítása is, hiszen az online alkuszok díjemeléssel számolnak. A november másodikán kezdődő kampányban akár 10-15 százalékkal is emelkedhetnek a díjak az előző kampány 12 500 forintos átlagdíjához képest. Mindenesetre érdemes böngészni az alkuszok és a biztosítók kalkulátorait, mert például sok esetben már azzal is lehet spórolni, ha ugyanannál a biztosítónál újrakötjük a biztosításunkat.

Olcsóbb lesz viszont telefonálni. 2017 júniusától ugyanis nem kell majd többet fizetnie annak, aki egy másik EU-s országból haza szeretne telefonálni, minden akadály elhárult ugyanis az elől, hogy megszűnjenek a roamingtarifák.


A Tesco és társai nem szabadulnak

A kormány EU-s nyomásra egyébként visszatáncolt egy a multiknak nagyos rosszul eső törvénytől, így mégse sarcolják meg annyira a legnagyobbakat az élelmiszer-felügyeleti díjjal, cserébe viszont a kicsiknek is fizetniük kell. Nem is keveset: elméletileg az év elejétől vezették be a sávos rendszert, az évi nettó árbevétel 300 milliárd forint feletti részére 6 százalékos díjat vetettek ki, ami a korábbi 0,1 százaléknak hatvanszorosa.

Egy másik változtatás is napvilágra került: egy készülő jogszabálytervezet szerint átlagosan a duplájára kell emelniük dolgozóik létszámát a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházaknak. A kiskereskedelemben egyre kritikusabb munkaerőhiány megoldását segítő piacszabályozó intézkedést azzal indokolják, hogy megfelelő létszám mellett javulna az áruházi szolgáltatások színvonala, egyúttal hatékonyabb lenne a boltok működése, a fogyasztók kiszolgálása.

Nem ezen múlt, de Magyarország több mint tíz helyet javított a Világbank versenyképességi rangsorában. Igaz, más lett a módszertan, egy másik rangsor szerint pedig rontottunk.


A legnagyobb adós és az ideális főnök

A héten az is kiderült, hogy kínai állampolgár, Zhou Tejiao Magyarország legnagyobb adósa, ő vezeti az adóhivatal legfrissebb, a legnagyobb adótartozókat felsoroló listáját 13,5 milliárd forinttal. A lista csaknem 250 elemet tartalmaz, vannak rajta cégek és magánszemélyek egyaránt. A NAV összesen 3597 magánszemélyt vagy egyéni vállalkozót tart számon, aki több mint 10 millió forinttal tartozik folyamatosan az elmúlt 180 napban.

Az adótartozók valószínűleg nem a legideálisabb főnökök, a VS.hu viszont kiderítette, hogy milyen is az: szeret futni, kopasz, magas, mély a hangja és lányokat nevel – legalábbis, ha összevetjük az elmúlt években született, erről szóló kutatásokat.


Füllentő magyarok, rákkeltő, de húsosabb virsli

A héten kiderült az is, hogy a magyarok szeretnek füllenteni a téli gumijukról: bár tízből kilenc magyar autós azt állítja, hogy van téli gumi az autóján, ezzel szemben a piaci adatok szerint a autósok alig több mint fele (55-60 százalék) szerelteti fel azt.

Azt is megtudtuk a héten, hogy ha elfogadják az Élelmiszerkönyvet módosító, minap megjelent szabályokat, úgy jóval több hús kerülhet a párizsiba, a virslibe és a sült kolbászba. A módosítások lényege, hogy az eddiginél nagyobb hústartalmat ír elő a különböző termékekre. Egyelőre csak javaslatról van csak szó, azaz még egyeztetés alatt állnak a szabályok, és nem tekinthetőek a kormány és az agrárminiszter véleményének.

Mostantól egyébként azért is tarthat számot különleges érdeklődésre bármi, ami a párizsival, a virslivel és a kolbásszal történik, mert az Egészségégügyi Világszervezet, a WHO épp a héten dobta le az atombombát a vörös húsokból készült termékekre. Kutatói megállapításai nyomán ugyanis kimondta, hogy ezek rákkeltők. Világszerte nagy vita támadt, a magyar szakemberek nem győzik magyarázni, hogy most akkor szabad-e enni ezeket, Fazekas Sándor agrárminiszter mindenesetre megvédte a szalonnát. Mi pedig megmutattuk, hogy tényleg érdemes mindent mértékkel fogyasztani, ha nem akarunk lemondani az idehaza legnépszerűbb ételeinkről.