A macedón káoszon át hatalmas menekülttömeg jöhet Magyarországra

Fotó: AFP / ROBERT ATANASOVSKI

-

A belső válsággal küzdő Macedónia úgy próbálta javítani nemzetközi megítélését, hogy múlt héten megkísérelte feltartóztatni az EU felé irányuló migrációs hullámot. A helyzet elfajult, a macedónok kemény fellépése miatt éhező menekültek tucatjai sérültek meg. A kísérlet arra volt jó, hogy rámutasson: az EU nélkül a menekültkérdést nem lehet megoldani.


Vasárnap menekültek ezrei indulhattak el a görög–macedón határról – Szerbián keresztül – Magyarország és ezzel az EU felé. Nagyon sokan már itt is vannak. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint csak aznap hétezer migráns lépte át a görög–macedón határt. Bratislav Grasic szerb védelmi miniszter vasárnap délután még csak ötezer menekültről beszélt, de hozzátette, ekkora tömegre számít hétfőn és talán még kedden is. Ők Szerbia után nagy valószínűséggel Magyarország felé veszik az irányt.

Mindez azért, mert a macedón kormány stratégiát váltott. A múlt héten a görög–macedón határon, a senki földjén várakozott több ezer menekült, hogy végre beengedjék őket az országba. A határon nagy volt a tülekedés, Macedónia ezért csütörtökön rendkívüli állapotot hirdetett ki, és teljesen lezárta a határt a menekültek előtt. Szkopje akkor azzal védekezett, hogy kétmilliós országuk nem tud ennyi bevándorlót kezelni. A CNN-nek egy szíriai menekült a helyzetükről így nyilatkozott:


Nézzen rá a lányomra. Szíriában egy hercegnő volt, most meg olyan, mint egy felmosórongy. Úgy bánnak velünk, mint az állatokkal.

A szír férfi azt is elmondta, hogy sose gondolta volna, hogy ilyen körülmények fogadják majd Európában.

A rendőrségi kordont a menekültek aztán többször áttörték, az időközben a határhoz rendelt katonaság sem tudta őket megállítani, még úgy sem, hogy villanógránátokat és könnygázt is bevetettek ellenük. Az éhező menekültek közül többtucatnyian megsérültek – köztük nők és gyerekek –, ráadásul pénteken nagyon sok eső esett, teljesen el is áztak.



Vasárnap azonban feladták a macedónok ezt a taktikájukat, feloldották a zárlatot, és inkább a migránsok minél gyorsabb áthaladását segítették elő. Déli határátkelőikhez buszokat és további vonatszerelvényeket csoportosítottak át, amelyekkel a szerb határhoz vitték a menekülteket. A többségében Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkezőknek Szerbiában a jogszabályok három nap szabad tartózkodást biztosítanak, így ennyi idejük van átérni a szerb–magyar határon.


Nem ez az egyetlen problémájuk

Macedónia egyébként nemcsak Európa egyik legszegényebb állama, de legújabb kori története is az egyik leghányatottabb – igaz, ehhez az ország politikai vezetői is hozzájárultak. Az ország 2005-ben kapta meg az EU-tagjelölti státuszt, de azóta gyakorlatilag semmi nem történt az uniós integrációban, és belátható időn belül nem is várható, hogy reális esély nyíljon Macedónia közeledésére.

A kétmilliós kis ország ráadásul minden szomszédjával feszült kapcsolatban van: Bulgária kvázi bolgárként tekint a macedónokra, emiatt nem szívesen ismeri el önálló népnek a macedónt, és a mindenkori bolgár kormányok nem túl lelkesek az önálló Macedónia megnyilvánulásai miatt. Görögországgal híresen rossz a viszony, Athén sem akar önálló Macedóniát, ezért nemzetközi szinten ott tesz keresztbe Szkopjének, ahol csak lehet.

Angyal Ágnes, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint azonban ezek a tényezők egyre inkább eltörpülni látszanak az országban élő 20-35 százalékos (megbízható statisztikák nincsenek) albán kisebbség okozta probléma mellett. 2001-ben polgárháborúba is torkollt a macedón–albán etnikai feszültség, és bár sikerült hamar lezárni a harcokat, az albánok egy része máig nem tett le arról, hogy az ország általuk lakott részét egyszer valamilyen „Nagy-Albánia” részévé tegyék.


Májusi tüntetés Szkopjében


Ehhez jön a februárban kirobbant lehallgatási botrány (ez már a második, egy már 2001-ben is volt), amikor az ellenzéki szociáldemokraták vezetője nyilvánosságra hozta: a titkosszolgálatok ellenzéki politikusokat, újságírókat, más közéleti személyiségeket hallgattak le. A kirobbant tüntetések többször erőszakba torkolltak, Angyal Ágnes szerint azóta is folyamatos a belpolitikai instabilitás, amin a menekültkrízis csak rontott.


Bizonyítani akartak?

Úgy tűnik, ebben a helyzetben a macedón kormány kapkodni kezdett, szeretett volna határozott intézkedéseket hozni, hogy belföldi renoméját egy kicsit javítsa, ennek jele lehetett a határ lezárásának ötlete. Macedónia azonban a legkisebb, a legszegényebb és a menekültek befogadására, ellátására semmilyen infrastruktúrával nem rendelkező ország abban a láncban, amely a török–szír határtól a magyar kerítésig tart.

Így borítékolni lehetett, hogy a macedón határzár nem fog működni, hiszen Törökországon és Bulgárián keresztül továbbra is szabadon jöhetett bárki. A macedón kormány lépése legfeljebb arra volt jó, hogy rámutasson: az EU nélkül ezt az ügyet nem lehet megoldani.

Ennek első jele lehet, hogy – legalábbis az Asylum Information Database szerint – Németország felfüggesztette magára nézve a menekültek visszatoloncolhatóságáról szóló Dublin III. nevű egyezményt. A kormányutasítás nyomán a Szíriából érkező menekültek kérelmeit helyben bírálják el, és biztosan nem küldik őket vissza abba az uniós tagállamba, ahol először léptek az EU területére.


Macedóniába napi kétezer menekült érkezik átlagosan, de múlt csütörtökön ez a szám váratlanul ötezerre ugrott, ez okozta a kormány reakcióját. Aztán persze ők is hamar belátták, hogy a helyzet kezelhetetlenné vált, így azóta ismét szabadon áramlanak át a menekültek az országon, sőt buszokkal, vonatokkal viszik őket Szerbiáig

– mondta a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, akivel Pandur József volt belgrádi nagykövet is egyetért. Szerinte a macedón kormány valószínűleg hamar rájött, hogy egyedül nem képes kezelni ekkora menekültáradatot, hiszen hiába próbálkoztak a határ lezárásával, ha Törökországból, Görögországból, Bulgáriából továbbra is szabadon áramlik az embertömeg. Így amilyen gyorsan meghozták ezt az intézkedést, olyan hirtelen meg is változtatták.


Mindenki az EU-ra vár

Pandur József szerint elképzelhető, hogy a közeljövőben Szerbia hozzáállása is változni fog: bár eddig Aleksandar Vucic kormányfő azt hangoztatta, hogy országa nyitott, és nem akadályozza senki mozgását, szolidárisak a menekültekkel szemben (Belgrád mellett egy nagy befogadóállomást is létesítettek), pártjában, a Szerb Haladó Pártban egyre több a kritikus hang, az is felmerült, hogy esetleg Szerbia is húzzon kerítést a macedón határra.

„Persze önmagában ennek sem lenne túl nagy jelentősége, legfeljebb új útvonalat keresnek majd a menekültek. Például Bosznián, Horvátországon, Szlovénián keresztül Ausztria, Olaszország lesz a cél. Bár ez persze hosszabb, és főleg télen a hegyek miatt sokkal nehezebb terep. De már most vannak hírek arról is, hogy Románia felé mennek többen. Amíg nincs valamilyen közös európai megoldás, addig nem változik meg a helyzet” – mondta Pandur József.

Ugyanezt hangsúlyozza a macedón kormány is. Adataik szerint az elmúlt két hónapban 42 ezer menekült lépte át a határukat. Szkopje azt mondja, nem tagja az Európai Uniónak, ezért nem is kap onnan segítséget, de amellett, hogy erre is szüksége lenne, egy átfogó, hosszú távú uniós stratégia kialakítását is szorgalmazza.