A lengyel elnök azt modta: nem lesznek „második Magyarország"

Fotó: MTI/MTVA / Jacek Bednarczyk

-

Lengyelország Európa-párti politikát folytat és a legjobb kapcsolatra törekszik Németországgal - mondta egy csütörtöki német lapinterjúban a lengyel államfő.


Andrzej Duda a Der Spiegel című hírmagazinban közölt interjúban visszautasította az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz kijelentését, mely szerint államcsínyt idéző folyamatok zajlanak Lengyelországban. A baloldali német politikus megjegyezése „durva túlzás" és "sértés Lengyelország és a lengyel polgárok számára" - mondta.

Az idén lezajlott államfő- és kormányváltás sokaknak "nem tetszik", köztük leváltott politikusoknak és újságíróknak a „másik politikai táborból", akik ezért igyekeznek rossz fényben beállítani az új kormányt - mondta az elnök, kifejtve, hogy Martin Schulz kijelentését ebben az összefüggésben értelmezi, a "politikai verseny" részének tekinti.

Hangsúlyozta, hogy az új varsói vezetés határozott Európa-párti irányvonalat követ. A lengyelek kiállnak hazájuk uniós tagsága mellett, és tudják, milyen előnyöket jelent az országnak az EU - tette hozzá Andrzej Duda. A lengyel államfő érthetetlennek nevezte az Európa-ellenességről szóló vádakat, és kiemelte, hogy miközben „egyes nyugat-európai politikusok" korlátozni akarják a személyek szabad mozgását és ezzel támadást intéznek az EU egyik alapelve ellen, Varsó az együttműködés elmélyítését szorgalmazza számos területen, köztük az uniós külső határok védelmében.


„Élő a demokrácia"

A kormány tevékenysége ellen tiltakozó demonstrációkról azt mondta, a tüntetések éppen azt mutatják, „mennyire élő a demokrácia" Lengyelországban. A rendőrség nem avatkozott be, senkit nem fosztottak meg a véleménynyilvánítás jogától, és nemcsak az ellenzék, hanem a kormány támogatói is tartottak egy "nagy demonstrációt".

Az alkotmánybíróság körüli fejleményekről egyebek között elmondta, német és olasz példák is igazolják, hogy a kormány és az alkotmánybíróság közötti vita "teljesen normális" dolog. „Lengyelországban van egy politikai vita, de a demokrácia semmiképp sincs veszélyben" - szögezte le Andrzej Duda.


Tömegtüntetés Varsóban az új kormány ellen


A lengyel államfő nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy az állami médiában és az állami vállalatoknál végrehajtott személycserékre tekintettel előfordulhat-e, hogy „második Magyarország" lesz Lengyelország, és kifejtette, hogy az előző, az országot nyolc évig vezető liberális kormány "különösen kíméletlen" volt, az állami intézményeket "brutálisan kisajátította".

Hozzátette: „világos, hogy egy kormány a saját embereivel akarja betölteni a fontos pozíciókat" az állami vállalatoknál, hiszen a kormány felelős azért, hogy jól működtessék ezeket a cégeket. Az európai menekültválságról elmondta, hogy országa készen áll mindenkit befogadni, aki védelemre szorul, de eddig nemigen voltak olyan védelemre szoruló emberek, akik önként Lengyelországba mentek, ezért felmerül a kérdés, vajon miként lehetne teljesíteni a 160 ezer menekült uniós tagállamok közötti elosztását szabályozó eljárás keretében 7 ezer menekült befogadására az előző kormány által tett vállalást.


Erkölcsi kötelesség

Kiemelte, hogy a lengyel hatóságok senkit nem fognak akarata ellenére, zárt táborokban az országban tartani, de védelmet élvez, aki önként megy Lengyelországba és veszélyben van. Arra a kérdésre, hogy a jelentős pénzügyi támogatásban megmutatkozó uniós szolidaritásra tekintettel nem lenne-e erkölcsi kötelesség szolidaritást tanúsítani a menekültek befogadásában, a lengyel államfő úgy vélte, hogy országa ugyan sokat köszönhet az EU-nak, de nemcsak kapott, hanem adott is, hiszen számos nyugati cég profitált abból, hogy Lengyelország az EU tagja. Továbbá befogadott ukrán menekülteket, és az EU és Törökország megállapodása alapján támogatja majd a Törökországban és Libanonban élő menekülteket.

„De legyünk őszinték, a sok háborús menekült között olyanok is vannak jó néhányan, akik gazdasági okok miatt jönnek" - mondta a lengyel államfő, és hozzáfűzte: a fő gond az, hogy az EU egyáltalán nem készült fel a menekültek érkezésére. Valamennyi tagállamnak ki kellett volna dolgoznia egy "értelmes bevándorlási- és menekültpolitikát" - jelentette ki Andrzej Duda.

Az euró bevezetésének lehetőségéről azt mondta, hogy előbb tovább kell emelni az életszínvonalat, és az euró bevezetéséről "talán tíz év múlva lehet majd komolyan elgondolkodni". A lengyel-német viszony alakulásáról szólva újságírók kitalációjának nevezte, hogy a jelenlegi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) előző, 2005-2007 közötti kormányzásának idején romlottak a kétoldalú kapcsolatok, és hangsúlyozta, hogy második hivatalos útja Berlinbe vezetett, ahol "jó megbeszéléseket" folytatott. Németország "rendkívül fontos partner" Lengyelország számára, és a "legjobb kapcsolatok" kiépítésére törekszik vele - mondta.

Ugyanakkor nehezményezte az Északi Áramlat II - az orosz földgázt Lengyelország kikerülésével Németországba szállító - vezeték kiépítésére vonatkozó terveket. Azt mondta, hogy országa ebben az ügyben "több szolidaritást" remélt Németországtól, és a földgázvezeték nemcsak lengyel érdekeket sért, hanem növeli a függőséget Oroszországtól.

Az ukrán válság miatt Oroszország ellen bevezetett szankciókról szólva kiemelte, félő, hogy Németország és más államok vissza akarják vonni a büntetőintézkedéseket és újra üzletelni akarnak Oroszországgal. Hozzátette: egész Európa érdeke, hogy a szankciók addig érvényben maradjanak, amíg nem alakul ki tartós béke Ukrajnában.