A legnagyobb szakszervezet kihagyja az egészségügyisek tüntetését

Fotó: MTI/MTVA / Sóki Tamás

-

Egészségügyi szervezetek keddre demonstrációt hirdettek az egészségügy jövőjének és az egészségügyi szakdolgozók megbecsülésének érdekében. A Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (MSZ EDDSZ) azonban nem támogatja a tüntetéseket – ezt a szervezet elnöke, Cser Ágnes nyilatkozta az mno.hu-nak.


Több egészségügyi szervezet is tüntet a héten, a Magyar Rezidens Szövetség pedig a demonstrációk előtt, hétfőre flashmobokat hirdetett öt városban. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara az ágazat jövőjéért, a szakdolgozók megbecsüléséért, a rezidensek az „élhető, fenntartható, hálapénzmentes egészségügyért” demonstrálnak kedden öt órától.


Cser Ágnes azt mondja, hogy a mostani tüntetésekig a magyar egészségügy rendszerváltás óta folyamatosan romló helyzete vezetett, szerinte 89 óta 1500 milliárd forintot vontak ki az ágazatból. Egyetlen kormány sem fizette be a privatizációs bevételekből a több mint 220 milliárd forintnyi járuléktartozást az egészségbiztosításnak, és a folyamatos forráskivonást jelzi, hogy ma a bruttó hazai termék öt százalékát sem költi az állam egészségügyre, ezzel az uniós országok között az utolsó helyen állunk – idézi az elnököt a lap.


Cser megjegyzi azt is, hogy az egészségügyieket képviselő szervezetek széthúzása is szerepet játszott abban, hogy továbbra sem rendezett az egészségügyi és szociális ágazatban dolgozók helyzete. „Korábban a szakszervezetünk küzdelmeihez egyetlen szervezet sem csatlakozott azok közül, amelyek most tiltakoznak” – állítja. Az elnök szerint 2004-ben, ha az akkor megfogalmazott sztrájkköveteléseikhez, amelyek még ma is aktuálisak, csatlakoznak a szervezetek, akkor sokkal keményebb tárgyalófél lehettek volna.


A követeléseiket még ma is fenntartják. Továbbra is követelik, hogy a fizetések a jogszabályban garantált ütemben és mértékben öt év alatt érjék el az európai uniós egészségügyi és szociális ágazati átlagbérek 75 százalékát.

„Emellett úgy látjuk, hogy szükség van egységes, ágazati kollektív szerződésre, amelyben garantálják a munkavállalók bérezését, hivatásuk gyakorlásának feltételeit és a foglalkoztatási szabályokat. A bérek esetében nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a tényleges infláció ellentételezése elengedhetetlen. Továbbá fontosnak tartjuk: mindkét ágazatban törvényi garancia legyen arra, hogy a költségvetésben a feladatokra jóváhagyott forrást más célra ne lehessen felhasználni” – jelentette ki.


Bár Cser tizenegy évvel ezelőtti széthúzásról beszél, most pont az elnökletével vezetett szakszervezet nem kívánja támogatni a héten zajló demonstrációkat. Azt mondja, hogy felesleges most demonstrációt szervezni, hiszen ezúttal is megkapták a sztrájktárgyalást kijelölő levelet. „Vagyis ha végre létrejött egy olyan kormány, amely felismeri a követeléseink létjogosultságát, akkor itt az ideje, hogy őszintén beszéljünk az egészségügyről, érdemben tárgyaljunk, majd megállapodjunk. Sztrájktárgyalás idején pedig nem demonstrálunk, mert nem veszélyeztethetjük a másik oldal jóindulatát.”


Cser Ágnes szerint a kormány partner a tárgyalásokkor. „Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár személyében garanciát látok az előrelépésre, mert orvosként, megyei kórház-főigazgatóként közvetlenül is megtapasztalta azokat az anomáliákat, amelyeket a finanszírozási rendszer okoz. Üdvözlöm a privát és a közfinanszírozott szolgáltatások szétválasztását, továbbá azt is, hogy az alapellátás és a prevenció kerül előtérbe. Most olyan együttműködés körvonalazódik, ahol ezekről a kérdésekről is lehet beszélni – míg a szociálliberális kormányok, de Szócska Miklós idején sem lehetett.


A kormány részéről a sztrájkköveteléseket illetően egyelőre nincs semmiféle ígéret.


Cser felajánlotta az érdekegyeztető értekezletre meghívott szervezeteknek, hogy csatlakozzanak a követeléseikhez, és mint elmondta: megállapodtak a szakdolgozói kamara elnökségével az együttműködésben.