A legnagyobb startup bukások és okaik

-

Jól menő vállalkozásként kezdték, több millió dollárt kalapoztak össze, aztán egyik napról a másikra a süllyesztőben végezték. A startupok élete bizony nem csak játék és mese, és ezt sokan a saját kárukon tanulták meg.


Steve Jobs minden beszédében azt hangsúlyozta, hogy egy sikeres vállalkozáshoz elkötelezettségre és alázatra van szükség. Mert ha valaki nem teljes szívből csinálja, az azonnal fel fogja adni, ha a dolgok rosszra fordulnak. Céget alapítani bárki tud: csak néhány óra és egy köteg kitöltött papír kell hozzá, de sikerre vinni egy vállalkozást, az már egészen más kérdés.


A bukás főbb okai

Senki nem lett multimilliomos az első héten. A legtöbb vállalkozás abba bukik bele, hogy az alapítók mindent azonnal akarnak, és emiatt nem koncentrálnak az igazán fontos dolgokra, nem tartják be azokat az alapvető szabályokat, amelyek nélkülözhetetlenek a hosszútávú sikerhez. Ahogy az élet számos területén, itt is érdemes példát venni azokról, akik már sikeresek, sokan azonban hiába vizsgálják meg alaposan az immár betonbiztos tőkével rendelkező vállalkozásokat, nem a megfelelő következtetéseket vonják le.

A befektetők egyik legnagyobb problémája, hogy a startupok már a korai szakaszban is elképesztő összegeket herdálnak el, pedig a termék még messze van attól, hogy piacra kerüljön. Ez egy darabig kivitelezhető, de abban a pillanatban, hogy a források elapadnak, azonnal komoly problémák léphetnek fel. Ez a hozzáállás azért is veszélyes, mert hamis képet közvetít a munkavállalók felé: egy, már sikeres, befutott cégről, miközben a kártyavár bármelyik nap összeomolhat.

Viszonylag ritkán fordul elő, hogy egy startup teljesen üres piacot próbál meghódítani, és még ha ő is az első az adott szegmensben, azonnal jönnek a trónkövetelők, akik megpróbálkoznak egy hasonló termékkel vagy szolgáltatással, ami jobb, olcsóbb, sokoldalúbb, mint a konkurenciáé. A vásárlókon persze senki nem akar osztozkodni, mindenki a lehető legnagyobb piaci részesedésre törekszik, és ha valaki jelentős lépéselőnyre tesz szert, az mindent be fog vetni annak érdekében, hogy elindítsa a lavinát és szép lassan feleméssze a konkurenciát. Ezt az utat járta be a Facebook, a Twitter és többé-kevésbé Spotify is, ez azonban nem kevés pénzbe kerül, főleg akkor, ha ennél sokkal “hétköznapibb” szolgáltatásban utazik egy vállalat, mint amilyen mondjuk az Uber.

A hazánkban is nagy port kavaró, magát taxizás jövőjeként aposztrofáló startup az indulása óta eltelt hét évben hatalmassá nőtte ki magát, de a terjeszkedésnek ára van. Csak 2016-ban már több, mint 1,2 milliárd dollárt veszített a cég. A befektetők azonban tisztában vannak vele, hogy az Uber továbbra is megállíthatatlanul terjeszkedik: az Egyesült Államokban közel 85%-os a piaci részesedésük, a fuvarokból pedig 5 milliárd dollár ömlött a kasszába az utolsó negyedévben (azt ezt megelőző három hónapban ez csak 3,7 milliárd volt). Ezekben az iparágakban a győztes mindent visz, és azok a cégek, akiket szép lassan megfojt az Uber, néhány év múlva egy ehhez hasonló cikkben szerepelnek majd, mint ígéretes, de végül bedőlt startupok. Mint például az alábbiak is:

Pay by Touch

Minden idők egyik legnagyobb bukása ez, pedig olyan szépen indult. A szolgáltatás lehetővé tette, hogy a felhasználók egy biometrikus azonosítást követően pénzt utaljanak, vagyis fizessenek különböző javakért és szolgáltatásokért. Mivel a 2000-es évek elején még nem volt minden okostelefonban ujjlenyomat-olvasó, komoly pénzügyi háttérre volt szükség, de a projekt olyan kiemelkedő volt, hogy a befektetők több mint 340 millió dollárt dobtak össze. A 800 embert foglalkoztató vállalatot egyetlen ember, a vezérigazgató John. P Rogers rántotta magával, akit szexuális zaklatással, kábítószerrel való visszaéléssel és a vállalat vagyonának elherdálásával gyanusítottak. Mivel a pletykák nem voltak alaptalanok, az eddigre már nehéz helyzetbe kerülő vállalatnak esélye sem volt a túlélésre.

Color for Facebook

A Color egy egyszerű, de annál izgalmasabb koncepcióra épült: az alkalmazással készített fotók GPS koordinátákkal kerülnek a szerverre, így a környezetünkben készülő képeket is meg tudjuk nézni. De amilyen gyorsan összedobtak a befektetők 41 millió dollárt, olyan gyorsan tűnt el az egész projekt a süllyesztőben. A használhatatlan kezelőfelület miatt a felhasználók hamar megunták az alkalmazást, amit néhány hónappal a tragikus rajt után teljesen átdolgoztak, de hiába. A Google a megjelenést követően 200 millió dollárt is kínált a vállalatért, de azt nem adták el. A cég végül 2012-ben jelentett csődöt.

Friendster

A Friendstert egy évvel a MySpace megjelenése előtt alapították, és akkora népszerűségnek örvendett, hogy a Google kínált is érte 30 millió dollárt. A készítők akkor még nem látták, hogy milyen korlátokba ütköznek majd, de a technikai problémáknak és a Facebook térhódításának köszönhetően 2006-ra az oldalnak gyakorlatilag egyetlen amerikai felhasználója sem maradt. Egy közösségi oldal sikeréhez nem elég, hogy sok felhasználója legyen: erős kapcsolódási pontokra és a felhasználókat összekötő véleményvezérekre van szükség. Ahogy ezek szép lassan eltüntek, úgy vesztette el minden vonzerejét a Friendster is. Az oldal egyébként nem tűnt el nyom nélkül, egy távol-keleti vállalat gaming oldallá alakította, így a mai napig népszerű a térségben.

Quirky

A Quirky egy közösségi platform, ami teret engedett a felhasználóknak, hogy megosszák az ötleteiket, amelyek megvalósításába aztán mások is besegíthettek. A felhasználók véleményezték az egyes ötleteket, és ha a Quirky csapata úgy látta, hogy lenne igény a termékre, akkor legyártották azt, ha pedig valaki besegített, annak részesedést kínáltak. A vállalat már a kezdetekben sem termelt elég profitot, mert nagyon alacsony árréssel dolgoztak, majd nagyobb fordulatszámra kapcsoltak és heti több eszközt is a piacra dobtak, mert ettől várták a fellendülést. Persze rövid idő alatt sem tisztességesen megtervezni, sem legyártani nem lehet értelmes dolgokat, így fordulhatott elő, hogy 400 ezer dollárt költöttek egy Bluetooth hangszóróra, amiből aztán 28 darabot sikerült eladni. Több évnyi bukdácsolás után a 185 millió dollárból indított cég tavaly csődöt jelentett, idén azonban új tulajdonossal ismét elindították a szolgáltatást.