A kvázi csődöt jelentő ukránok perre mennek az oroszokkal

Fotó: AFP / DIMITAR DILKOFF

-

Kijev bejelentette, hogy nem fizeti meg adósságát Moszkvának, így a gazdasági, politikai és a – nem teljesen nyílt – katonai viszály után most a bíróság előtt is egymásnak eshetnek az oroszok és az ukránok.


Új szintre kerül a Moszkva és Kijev között már így is éppen eléggé feszült viszony, miután Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő bejelentette: nem fizeti ki Oroszország felé fennálló, vasárnap esedékes adósságát Ukrajna. Az ország emiatt mellesleg technikai értelemben államcsődbe kerül, még akkor is, ha többi hitelezőjének amúgy fizetne. (Nem fizet.)

A 3,6 milliárd dolláros orosz tartozás kisebbik részét – 507 millió dollárt – két ukrán állami cég, az Ukravtodor útkezelő és a Pivdenne rakétatervezéssel foglalkozó iroda – vette fel orosz bankoktól. A hárommilliárd dolláros tételt pedig még az előző államfő, Viktor Janukovics akasztotta az ukránok nyakába, amikor 2013 végén egy kötvényvásárlási programról egyezett meg orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal.

A kölcsön politikai gesztus volt, hiszen a Kreml az akkor aláírt, 15 milliárdos hitelmegállapodással (is) igyekezett biztosítani az oroszbarát kijevi vezetők hűségét – Janukovics pedig azt, hogy működni tudjon a már akkor is a csőd szélén táncoló ukrán gazdaság.


Amikor még szent volt a béke: Viktor Janukovics és a bőkezű Vlagyimir Putyin


A problémák akkor kezdődtek, amikor Janukovicsot eltávolították a hatalomból, és megromlott a két ország viszonya. Innentől ugyanis nemcsak újabb részlet nem érkezett az üresedő kijevi államkasszába, de Moszkva elkezdte visszakövetelni a pénzt. De legalábbis semmilyen visszafizetési haladékot nem volt hajlandóak elfogadni, és abba az alkuba sem mentek bele, amelyet a kijevi pénzügyminisztérium a magánhitelezők jó részénél kiharcolt augusztus végén. Ennek a lényege az, hogy a meglévő kötvények névértékéhez képest 20 százalékkal kevesebbet kell visszafizetni, a rendkívüli kockázatok miatt az egekbe emelkedő kamatok helyett pedig fixen 7,75 százalékon rögzítették a hozamot, és 2019-ig felfüggesztették a maradék 15,5 milliárd dolláros tétel törlesztését.

Az oroszok már a leírás felvetését is elutasították, miközben az ukránok kötötték magukat ahhoz, hogy csak ezekkel a feltételekkel hajlandóak visszafizetni a hárommilliárdot. Novemberben Moszkva már egyezkedett volna a hitel átütemezéséről (2016–2018 között 1-1 milliárdos részletek kifizetését várták el), ám többek között azt kérték, Kijev ismerje el: itt nem magánadósságról van szó, hanem állami hitelről, vagyis rájuk nem vonatkozik a korábban a magyar államadósságot is jelentős mértékben finanszírozó Templeton alap vezetésével kidolgozott leírási konstrukció. (Ezt egyébként néhány héttel ezelőtt az Nemzetközi Valutaalap [IMF] is elismerte, ami komoly csapás volt Kijevnek – emlékeztet a Financial Times.)

Az egyezkedés helyett vívott nyilatkozatháború csúcsosodott ki most, a gond csak az, hogy technikai értelemben ezt már államcsődnek hívják. Moszkva legalábbis fizetésképtelennek nyilváníthatja Ukrajnát a vasárnapi határidő lejártával.



Az átalakított magánadósságot ez szerencsére nem érinti (vagyis nem kell azt azonnal visszafizetni), Kijev azonban vélhetően nem erre apellál, hanem a nyugati hitelezőkben bízik. Nem is alaptalanul, hiszen Gerry Rice, az IMF vezető szóvivője múlt kedden jelentette be: a Nemzetközi Valutaalap úgy döntött, módosítja hitelezési szabályait, és lehetővé teszi, hogy Ukrajna akkor is hozzájuthasson az IMF-től igényelt hitelhez, ha nem törleszti határidőre 3 milliárd dolláros tartozását Oroszországnak. A gond csak az, hogy a többi feltétel ügyében nem ilyen engedékenyek.

Pénteken – nagyjából Jacenyuk bejelentésével egy időben – David Lipton, a valutaalap helyettes vezetője arról beszélt a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott interjúban, hogy ha nem tükrözi a hitelmegállapodásban álló feltételeket a jövő évi költségvetés, be is fagyaszthatják a kölcsön folyósítását. Hasonló harcnak lehettünk a tanúi az elmúlt években Athén és az EU/IMF között is – és abból is a nemzetközi hitelezők kerültek ki győztesen. Kijevtől például a szociális kiadások visszafogását várják el, és egy átfogó adóreformot a 17,5 milliárdos hitel fejében.


Arszenyij Jacenyuk csütörtökön mutatta be a jövő évi költségvetés tervét a kijevi parlamentnek


Ukrajna esetében persze nem újdonság a csőd, idén már többször is elmulasztotta teljesíteni fizetési kötelezettségét. A piacon a világ egyik legkockázatosabb adósaként tartják számon, az államkötvények kockázati felára (CDS) megközelíti az 1900-at, ami 19 százalékos kockázati kamatot jelent. (Ez a kereskedésekben államcsőd bekövetkezte elleni biztosítás szintje. Magyarország esetében ez jelenleg 167 pont, vagyis 1,67 százalék, míg a németeknél 13 pont, tehát 0,13 százalék.)

A hitelminősítők sem bíznak keleti szomszédunkban. A Fitch és a Moody's csődközeli helyzetre utaló sávokban tartja az ukrán államadósságot, míg a Standard & Poor'snál a spekulatív sávban. Várható, hogy most ezen is tovább rontanak.


Putyin és Petro Porosenko jelenlegi ukrán államfő


Ami pedig a hárommilliárdot illeti, az amúgy gazdasági háborúban és katonai-politikai konfliktusban is álló felek most vélhetően bírósághoz fordulnak. Méghozzá – írja a Bloomberg – Nagy-Britanniában, mivel a kötvényt az angol törvények szerint bocsátották ki.

Az ukrán kormány azonban máshová is készül: december elején kártérítést követelve az Emberi Jogok Európai Bírósága elé citálta Oroszországot. Kérdés persze, ezzel mit ér el, mivel a moszkvai parlament december elején már elfogadott egy olyan törvényt, amelynek alapján nem kötelesek alkalmazni a nemzetközi bíróság döntéseit, ha azok ellentétben állnak az orosz alkotmánnyal. Ezt a törvényt Moszkva nem kimondottan azért hozta, mert számított a mostani ukrán döntésre, hanem azért, hogy ne kelljen megfizetnie a várhatóan megítélendő kártérítést a Jukosz kőolajipari vállalat egykori részvényeseinek – köztük Putyin egykori vetélytársának, Mihail Hodorkovszkijnak.