A Kúrián is elbukta a Hubertus-pert az állam

-

A Kúria megerősítette a Debreceni Ítélőtábla döntését, vagyis érvényes a német tulajdonban lévő Hubertus Bt. privatizációs szerződése. A szerződés megsemmisítéséért az állam képviseletében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) indított pert 2011-ben.


A Kúria azt közölte, hogy a "különösen bonyolult és terjedelmes ügyben" a Kúria lényegében elfogadta az ítélőtábla jogerős ítéletét, miszerint a hajdani privatizációs szerződés nem ütközik jogszabályba.

A perben minden érdemi kérdésben elutasították a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet keresetét, amelyben az kezdeményezte, hogy nyilvánítsák semmisnek a Balaton-nagybereki Állami Gazdaság privatizációjakor, 1992-ben a Hubertus Agráripari Bt.-vel kötött szerződést.

Az állami gazdaság jogutódjának számító, akkor még részben állami tulajdonú társaság 7725 hektárnyi területet hektáronként 10 forintos haszonbérleti díjért vehetett használatba 99 évre, 30 évvel meghosszabbíthatóan oly módon, ami a perkezdeményező szerint számos egykori jogszabályba, továbbá a jó erkölcsbe ütközik.

A németországi Hubertus Agrarindustrielle GmbH&Co.KG többségi tulajdonában lévő bt. álláspontja ezzel szemben az volt, hogy azért határozták meg egykor jelképes összegben a földbérleti díjat, mert az állami gazdaság jogutódjaként vállalták a szerződésben a Nagyberek térségének vízkormányzását is.

Bártfai Beatrixet, az állami oldal ügyvédjét a Kúria döntése után az MTI-nek nem sikerült elérnie.

Hubay Gyula, a Hubertus jogi képviselője a Kúria döntését úgy kommentálta: számára nem volt kétséges, hogy a pert előbb-utóbb megnyeri a társaság, ezért szerettek volna egyezségre jutni már korábban a felperessel. Tárgyaltak erről vezető kormányzati politikusokkal is, de nem jártak sikerrel.

A Hubertus több ajánlatot is tett már az egyezségért, egyebek közt régóta kész lenne piaci árat fizetni a földek használatáért, ha az állam más területekhez hasonlóan beszállna a bérelt területeinél nagyobb térség vízkormányzásának költségeibe.