A Kúria szerint még sincs szegregáció a Huszár-telepi iskolában

Fotó: MTI/MTVA / Balázs Attila

-

Jogerős az ítélet, amely szerint nem sérült az egyenlő elbánás elve a nyíregyházi Huszár-telep általános iskolájában. A mostani döntés épp az ellenkezőjéről szól, mint a korábban első és másodfokon hozott ítélet. Egy civil szervezet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) indította a pert a Hajdúdorogi Egyházmegye ellen. Utóbbi mellett határozottan kiállt Balog Zoltán miniszter, még tanúskodni is elment a tárgyalásra.


A Kúria teljes egészében elutasította szerdán a keresetet, amely annak kimondását kérte, hogy jogellenesen szegregálták a gyerekeket a nyíregyházi Huszár-telep általános iskolájában. Az ítélet jogerős.



Níregyháza, Huszár-telep

"Az oktatás történelmének fekete napja a mai"

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány közleménye szerint az oktatás történelmének egyik fekete napja a mai: a CFCF az Európai Bizottsághoz fordul a Kúria döntése miatt. A szervezet elnöke, Daróczi Gábor úgy nyilatkozott: „A bíróságokra példátlan nyomást helyezett a kormány, nagyon nehéz lehetett az ügyet objektívan szemlélni, amikor kormányzati és egyházi források egy olyan ügy mellett sorakoznak fel, amely egyértelműen nem eukonform. Az uniós jog ugyanis határozottan tiltja a faji megkülönböztetést, ez a tilalom az egyházakra is vonatkozik, az államok pedig kötelesek ezek ellen hatékony jogorvoslatot biztosítani”. Az ítéletnek köszönhetően több mint 20 újabb telepi kisgyermek kezdheti meg az első évet a cigány telepen lévő intézményben - emlékeztet az alapítvány.

A bírói indokolás szerint az ügyben nem volt megállapítható az egyenlő elbánás sérelme, az eljárást kezdeményező civil szervezet pedig sem a görög katolikus egyház által újranyitott egykori önkormányzati iskola oktatási színvonalát, sem a pedagógiai programját nem kifogásolta. Ugyanakkor a szülőknek módjuk nyílt arra, hogy más iskolába járassák gyereküket, mivel az önkormányzat bérlettámogatást adott a diákoknak, miután megszüntette az iskola buszjáratát. A Kúria álláspontja szerint így nem sérült a szabad iskolaválasztás elve. A szülők annak tudatában íratták gyerekeiket az intézménybe, hogy ott vallási nevelés folyik, az egyháznak pedig deklarált célja volt a roma pasztoráció, így logikus, hogy olyan térségben vette át az iskola működtetést, ahol jelentős arányban élnek romák. Az ítélethirdetéskor elhangzott: az egyház vállalta, hogy minden iskoláskorú gyereket felvesznek az iskolába, a halmozottan hátrányos helyzetűeket sem utasítják el, a helyi roma önkormányzat pedig egyetértett az intézmény újraindításával.

A CFCF a Facebookon is tiltakozik


A Nyíregyházi Törvényszék tavaly februárban minősítette jogellenesnek a cigány gyerekek elkülönítését a nyíregyházi Huszár-telepi általános iskolában az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány által indított polgári peres eljárásban. A bíróságot a tanúként megjelenő Balog Zoltán miniszter sem tudta meggyőzni arról, hogy nem szegregáció, ami az iskolában történik. A másodrendű alperes, az intézményt működtető Hajdúdorogi Egyházmegye már akkor jelezte, hogy fellebbez.


A Roma Versitas, a Cigány Hallgatói Hálózat és a Közép-európai Egyetem aktivistái, valamint civilek tüntettek Budapesten, a Kúria épülete előtt a nyíregyházi Huszár-telepi Sója Miklós görög katolikus iskola ügyében hozott ítélet és a szegregáció ellen


Az elsőfokú ítélet az egyházmegye által működtetett iskolát nem kötelezte ugyan bezárásra, de újabb elsős osztályok már nem indulhattak volna. A bíróság emellett kötelezte a Hajdúdorogi Egyházmegyét és a Sója Miklós Görög-katolikus Óvoda és Általános Iskolát a jogsértés abbahagyására, valamint eltiltotta az ilyen és hasonló jogsértésektől.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére hivatkozva a korábbi fenntartó, a nyíregyházi önkormányzat és a Sója Miklós iskolát jelenleg működtető egyházmegye között létrejött együttműködési megállapodás és támogatási szerződés érvénytelenségének megállapítása, valamint a roma gyerekek elkülönített módon történő oktatásának megszűnése érdekében indított pert. Az alapítvány azért hívta perbe az önkormányzatot és a Hajdúdorogi Egyházmegyét, mert álláspontja szerint az utóbbi a többségében romák által lakott Huszár-telepen lévő iskolában szegregált oktatást folytat, akadályozza az ott élő emberek integrációját és a társadalomba beilleszkedését.

Tavaly novemberben a Debreceni Ítélőtábla másodfokú ítéletében is kimondta, hogy az iskola jogellenesen szegregál. A döntéssel az egyház és az önkormányzat nem értett egyet, ezért fordultak végül a Kúriához.