A külügy már készül rá, hogy balhés félév jöhet az EU-val

Fotó: AFP / MARTIN BUREAU

-

Közös külpolitika, menekültpolitika és Oroszország-stratégia kell – egy lapunk birtokába jutott külügyminisztériumi feljegyzés szerint erre lehet számítani 2016 első felében a holland uniós elnökség alatt. A holland külügyminiszter már többször beszólt Orbán Viktornak, a kritikája most politikává válhat.


Januártól Hollandia veszi át az Európai Unió elnöki tisztét Luxemburgtól. Az első jelek arra utalnak, hogy ezzel több ügyben is kiéleződhet a viszony a magyar kormány és EU között. Az elnökséget adó tagállamok ugyanis saját politikai napirenddel készülnek, a holland napirendről pedig készült egy feljegyzés a magyar külügyminisztériumban is.


Bert Koenders

amikor odajutsz, borul minden

Hollandia értelemszerűen meg akarja majd valósítani, amit tervez, kérdés, sikerül-e neki. A diplomatakörökben idézett poén szerint ugyanis ez úgy megy, hogy „dolgozol több évet azért, hogy legyen egy féléves programod, majd amikor odajutsz, hogy megvalósítsd, egy hét múlva történik valami váratlan, ami miatt borul az egész”. Ilyen volt például az ukrán helyzetre koncentrálni próbáló lett elnökség esetében a januári terrortámadás a Charlie Hebdo ellen.

A VS.hu birtokába jutott dokumentum Bert Koenders külügyminiszter egy holland diplomatáknak tartott zártkörű tájékoztatóján alapul.

A még november végén lezajlott találkozó kezdetén Koenders arról beszélt, hogy a terrorizmus ellen csak közösen küzdhetnek az EU tagállamai, majd konkrét országok említése nélkül bírálta azokat, akik kerítéseket építenek. Igaz, közben arról is beszélt, hogy fontos a külső határok hatékony védelme.

Koenders azt is mondta, kormánya érti, és jogosnak is tartja az EU-val szemben jelenleg széles körben élő kritikákat, ezért ők a jobb európai jogalkotásra, a transzparenciára és a nemzeti parlamentek szerepének erősítésére koncentrálnak majd.

Ennek szellemében a hollandok például kifejezetten előnyösnek tartják, hogy a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság idén csak 23 uniós jogalkotási javaslatot terjesztett elő – szemben a 2012-es 129-cel.

szoros együttműködés kell

Ez akár rímelhetne az EU-t hasonló alapon bíráló magyar és brit kormányfő gondolataira: Orbán Viktor és David Cameron is úgy szeretne „hatékonyabb, és erősebb” EU-t, hogy közben jogköröket vonna el Brüsszeltől, és utalna vissza nemzeti hatáskörbe.

Csakhogy a hollandok éppen ellenkező módon gondolkodnak: Koenders a feljegyzés szerint arról beszélt, „több Európára van szükség”, hiszen az emberek azért elégedetlenek, mert nincsenek hatékony közös politikák. A hollandok szerint – és elnökségük alatt erre fognak koncentrálni – sem a terrorizmust, sem a közel-keleti helyzetet, sem a migrációt, sem a gazdasági bajokat, sem az éghajlatváltozást, sem az Oroszország jelentette európai kihívásokat nem tudja egyik tagállam sem önmaga kezelni, így ezekben szoros együttműködés, közös politika kell.


határvédelem, menekültügy

A hollandok a hatékonyabb külső védelmet például az Európai Határőrizeti Ügynökség (Frontex) megerősítésével, valamint a befogadott menekültek igazságos elosztásával képzelik el.

Ami a Frontex erősítését illeti, a szervezet vezetője éppen nemrég panaszkodott arra, hogy egy sor tagállamtól nem kapnak elég támogatást, amibe minden bizonnyal azt a magyar kormányt is beleértette, amely összesen négy embert küldött a megnövekedett feladataik ellátására.

A menekültek kapcsán pedig a holland gondolatot teljes értékben elutasítja a magyar kormány. Hogy a nyugat-európai államok bekeményíthetnek az ügyben, azt a német külügyminiszter szombati nyilatkozata is jelzi: Frank-Walter Steinmeier gyakorlatilag azt mondta: a letelepítési kvótát ellenző kelet-európai tagállamok választhatnak: vagy kiveszik a részüket a letelepítésből, vagy vége a nyitott határok Európájának.


Jöhet a közös uniós Oroszország-stratégia


mi lesz putyinnal?

Koenders arról is beszélt, hogy a holland elnökség alatt globális uniós külső stratégiát fognak kidolgozni az Európai Bizottságban, és a jövőben ennek kell majd meghatároznia az EU egységes külpolitikáját. Ez szintén belezavarhat például a magyar-orosz kapcsolatokba, amiket a magyar külügy kiemelten kezel, miközben európai uniós szinten nem ilyen barátságos a hangulat.

Holland várakozások szerint – bár összességében az EU kilábalni látszik a válságból – a gazdasági krízis az eurózónát fogja elsősorban megerősíteni, miután elnökségük alatt az EU Bizottsága várhatóan javaslatot tesz a bank- és tőkepiaci unió kiszélesítésére. Ez tovább mélyítheti ugyanakkor a szakadékot az eurót nem használó országokkal szemben.

A holland elnökség ugyanakkor az „EU-val szembeni bizalom megerősítését” többek között úgy képzeli el, hogy minden tagállam esetében a korábbinál sokkal komolyabban figyelnének az uniós alapértékek betartására. Már áprilisban megírtuk, hogy Koenders egy groningeni egyetemi fórumon többször is nyíltan bírálta Orbán Viktort és a magyar kormányt emiatt, és Hollandia bukaresti nagykövetségén külön munkatárs foglakozik a magyar és a román demokrácia állapotának monitorozásával.


Egy emlékezetes kongresszus

Diplomáciai forrásból úgy értesültünk, a holland kormányhoz eljutottak Orbán Viktor Fidesz-kongresszuson elmondott, Európára nem túl hízelgő szavai is. „Ilyeneket magát európainak tartó vezetőtől még nem hallottunk” – mondta erről egy forrásunk, aki döbbenetesnek nevezte a kormányfő által elmondottakat.

Úgy tudjuk, a kongresszusra a Külgazdasági és Külügyminisztérium külön is meghívott minden nagykövetet a rendezvényre, és sokan el is mentek – hogy aztán meghallgathassák, ahogy Szijjártó Péter arról beszél, „minden külső támadással szemben” megvédik az országot, ő maga pedig annyi nagykövetet hívat majd be jövőre is a minisztériumba, amennyit szükségesnek tart a kritikák miatt. Információink szerint ezen sok diplomata annyira felháborodott, hogy a kongresszust követő fogadáson már csak négy misszióvezető maradt ott, a többiek távoztak.

Egy brüsszeli forrásunk szerint a holland elnökség azért is érdekes lehet, mert 2016 második felében Szlovákia lesz az EU soros elnöke, Robert Fico kormánya pedig vélhetően olyan programot állít majd össze, amiben az uniós alapértékek követése nem igazán szerepel majd, ezekről ugyanis Pozsonynak is rendszeres vitái vannak Brüsszellel és más tagállamokkal is. Így, ha valaki lépni akar ebben az ügyben, annak a holland elnökséget kellene kihasználnia.