A közösségi finanszírozás, és ami mögötte van

-

Az elmúlt évek legnagyobb sikersztorijai nagyrészt a közösségi finanszírozásnak köszönhetően robbantak be. Itt csak egy innovatív ötletre van szükség, és már ömlik is a pénz. A legtöbben legalábbis ezt gondolják. Általában ők azok, akik sikertelenül zárják a kampányt.


A közösségi finanszírozásban rejlő lehetőségekre hamar ráéreztek a startupok: egymás rekordjait döntögetik a crowdfunding kampányok, amelyek az eredetileg kitűzött összeg sokszorosát gyűjtötték össze. Az Oculus Rift forradalmat indító technológiájától kezdve a dollármilliókat kaszáló társasjátékokon át egészen napjaink egyik legnépszerűbb Kickstarter projektjéig, a Fidget Cube-ig, amely a cikk megírásának pillanatában már több mint 5,5 millió dollárt kalapozott össze a szükséges 15 ezer helyett. A hazai vállalkozások, mint a Brewie vagy a Feel Flux általában nemzetközi szinten értek el sikereket, de a matematikai oktatást forradalmasító Mathterminds is sikerrel kampányolt, noha a magyar kormányzati vezetés egyenesen visszautasította.

Persze nem minden projekt ilyen szerencsés, és sajnos a hazai feltalálók közt is bőven akadtak olyanok, akik vagy már a finanszírozási fázisban elhasaltak, vagy később voltak kénytelenek bedobni a törölközőt. Az egyik ilyen a telefonról vezérelhető robot, a Codie esete, ahol idő előtt fogyott el a pénz, így végül az alkalmazás befejezése nélkül augusztusban csődöt jelentettek. Szintén megfeneklett a DESKA Board is, amelyről gyakorlatilag évek óta nem hallottunk, a támogatók pedig azóta is hiába várják a saját példányukat. A MiniBrake alkotói azután kezdtek közösségi kalapozásba, hogy 40 milliós kockázati tőkéhez jutottak, a sikertelen kampány pedig rá is nyomta a bélyegét a projektre.


A pénz nem minden

Ugyan elsősorban a pénzszerzés a cél, fontos kiemelni: nem csak támogatókat, hanem rendkívül értékes piaci információkat is nyerhetünk ez úton. A crowdfunding platformok kiválóan alkalmasak arra, hogy - még mielőtt komoly összegeket ölnénk a fejlesztésbe - validáljuk az ötletünket; már a sorozatgyártás előtt megtudhatjuk, van-e egyáltalán igény a termékünkre. Amennyiben igen, az oldalon keresztül a támogatók közvetlenül leadhatják az előrendelést is, így még erre sem kell külön felületet létrehoznunk.

Rendkívül értékes információkat nyerhetünk a célcsoportunkról és a termékfejlesztési irányokról is: a közösség észrevételeiből építkezve már a tervezési fázisban átdolgozhatjuk a terméket vagy szolgáltatást. További előny, hogy pár száz dollárral beszálló magánszemélyek általában megbocsátóbbak is, mint a dollármilliókat kockáztató befektetők, így akkor sincs katasztrófa, ha mondjuk gyártási nehézségek miatt a termék csak néhány hónap csúszással jut el a vásárlókhoz.


Persze kockázatok is vannak

A közösségi finanszírozás tehát hatalmas lehetőségeket magában egy startup számára, ám megvannak a maga kockázatai is. Elképzelhető, hogy az ötletünk ugyan jó, csak maga a kampány nem sikerült elég figyelemfelkeltőre, és így nem jön össze elegendő pénz. Egy befuccsolt kampány után pedig értelemszerűen jóval nehezebb lesz meggyőzni a tőkéseket, hogy megéri befektetni a vállalkozásunkba.

Már a célösszeg megállapítása sem egyszerű feladat, hiszen ha túl magasra tesszük a lécet, az sokakat elriaszthat, míg ha túl alacsonyra, akkor lehet, hogy összejön a pénz, de az mégsem elég. Márpedig nincs annál kellemetlenebb, mint amikor egy sikeres kampány után kell tájékoztatni a támogatókat, hogy a pénz ugyan elfogyott, de a termékből mégsem lesz semmi. Érdemes arra is odafigyelni, hogy szellemi termékünk megfelelően védve legyen, hiszen ha az egész világ tudtára adjuk a létezését, illetve tájékozódni a közösségi finanszírozás utáni adózással kapcsolatban is - ez ugyanis egy kifejezetten ingoványos terep, amit a legtöbben egyszerűen figyelmen kívül hagynak.