A körúti robbantó matatott a detonátorral

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

-

Tűzszerész-, robbantástechnikai és elektronikai szakvéleményekre várnak a nyomozó ügyészek. Nemcsak a hátizsák maradványain, hanem a pokolgép alkatrészein is találtak DNS-nyomot. P. Lászlót a napokban elmeorvosi vizsgálatnak vetik alá.


Végleges szakértői véleményekre vár a Teréz körúti robbantás ügyében a vizsgálatot vezető Központi Nyomozó Főügyészség (KFNY). Hamarosan elkészülhet a tűzszerész-, a robbantástechnikai, valamint az elektronikai szakértői vélemény – tudta meg a Magyar Idők. Ezek a végleges szakértői vélemények fogják kimondani egyebek mellett, hogy a szeptember 24-én két rendőrt életveszélyesen, illetve súlyosan megsebesítő pokolgépben azt a robbanóanyagot használta-e az elkövető, amelyből a P. László által márciusban Homokkomárom szőlőhegyén vásárolt présház pincéjében találtak két kilogrammnyit.

Amennyiben a két robbanóanyag összetétele egyezik, az újabb, közvetett bizonyítékot jelent P. László bűnösségét illetően. Az elektronikai és robbantástechnikai szakértőknek pedig arra a kérdésre is választ kell adniuk, hogy a Teréz körúton használt pokolgépet összeszerelt állapotban vitte-e a tettes a helyszínre, vagy pedig ott tette azt üzemképessé.

A pokolgépről annyit lehet tudni, hogy nitrogénműtrágyából és egyéb anyagokból készült fekete lőport tartalmazott, az elegyet elektromos garázskapuk nyitásához használatos távirányítóval indított elektromos detonátorral robbantották fel. Amennyiben a gyanúsított a szerkezetet már Homokkomáromból összeszerelve szállította Budapestre, több száz ember életét veszélyeztette a sajátja mellett, hiszen a településeken áthaladva egy éppen használatban lévő távirányító beindíthatta volna a detonációt. Ilyen kockázatot nem vállalt volna a vélt robbantó, akiről azt sejtik a nyomozók, hogy a robbanótöltet nagyságát éppúgy kikísérletezte, mint az indításhoz számára szükséges védőtávolságot, így feltételezhető róla, hogy a pokolgép elektronikáját közvetlenül a detonáció előtt helyezte áram alá.

A helyszínre irányított térfigyelő kamera 18 perces videofelvételén látszik, hogy amikor az elkövető lerakta a hátizsákját a későbbi detonáció helyszínére, lehajolt és valamit csinált a hátizsákban. Nem zárható ki, hogy ekkor rakta be az elemeket a detonátort indító jelfogadó elektronikába. Úgy tudjuk, ennek a „matatásnak” köszönhető, hogy DNS-nyomok maradtak a pokolgép alkatrészein, így nemcsak a szétszakadt hátizsákról, hanem a robbanóeszköz maradványairól is sikerült értékelhető DNS-nyomokat rögzíteni.

Ezeket hivatalosan a napokban hasonlították össze a gyanúsítotti kihallgatásán P. Lászlótól vett DNS-mintával, azonosság esetén ez újabb bizonyítékot jelent a gyanúsított ellen. Lapértesülések szerint a hátizsákon talált DNS-nyomokat a P. László édesanyjától egy igazoltatás során „beszerzett” DNS-mintával még a gyanúsított elfogása előtt hasonlították össze, ami igazolta, hogy a zsákon talált DNS tulajdonosa rokona az igazoltatott asszonynak. Ezt az azonosítást azonban a hivatalos eljárásban nem lehet felhasználni, mivel nem a szabályoknak megfelelően jutott a hatóság az ellenmintához.

P. Lászlót várhatóan napokon belül elmeorvosi vizsgálatnak vetik alá a nyomozó ügyészek, hogy megállapítsák, büntethető-e, vagy sem. Azt továbbra sem lehet tudni, hogy mikor hallgatják ki folytatólagosan a gyanúsítottat, aki eddig megtagadta a vallomástételt.