A kormányzati poloskát békén hagyjuk. Ha odatették, annak oka van

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Lehetetlen helyzetbe hozta a magánnyomozókat az új infótörvény és a módosított Btk., Ptk. Ha törvényesen akarnak eljárni, meg kell kérdezni az érintettet, megfigyelhetik-e – mondja a VS.hu-nak Rohánszky Mihály, a Magyar Mesterdetektív Szövetség alapítója, elnökségi tagja.


Ha valaki egy magánnyomozó megbízását hozza szóba, a megcsalt férj/feleség esete biztos az elsők között ugrik be. Ma is ez a legjellemzőbb megbízásuk?

Ezek a magánjellegű megbízások valóban egyre gyakoribbak. Ugyanakkor a jelenlegi körülmények nem mindig teszik teljesíthetővé a megbízó elvárásait.

Többet szeretnének a megbízóik, mint amennyit a törvény enged?

Nem arról van szó, hogy többet szeretnének, hanem az új információs törvény, és a módosított Btk. valamint az új Ptk. teremtette helyzetről. Akiről az adatot gyűjtjük, a beleegyezése nélkül nem tehetjük meg. Pontosabban: adatot gyűjthetünk, de információt nem szolgáltathatunk róla, mert a magánnyomozót az infótörvény adatkezelőnek minősíti. Az adatokat csak abban az esetben adhatom tovább, ha a megbízóm adatkezelő.

Kijelenthetjük, hogy ezzel a klasszikus magánnyomozás meghalt. Például, ha egy feleség megbíz, nem készíthetek fényképet a férjéről, ahogy a barátnőjével találkozik, mert az személyiségi jogot sért. Ez már büntetőjogi kategória, de még polgári perben is jó esélye van kártérítésre. Ennek törvényesen csak azzal tudom elejét venni, hogy


odamegyek hozzá, és megkérem, hogy megfigyelhessem.

A bíróság figyelembe se veszi, ha netán mégis készített felvételt a tetten ért, hűtlen félről?

Polgári eljárásban a bíróság bármilyen bizonyítékot figyelembe vehet. Másik kérdés, hogy prezentálom vagy sem a bizonyítékot. És ha igen, a megfigyelt tesz-e feljelentést, indít-e kártérítési pert a magánnyomozó ellen.

Tud ilyen esetről?

Eddig eggyel se találkoztam. A magánnyomozók mostanában tartózkodnak az ilyen jellegű tevékenységtől. Nem zárom ki, hogy volt ilyen eljárás, de nem magánnyomozóval szemben.

Az ügyfelek tisztában vannak a jogaikkal?

Nem jellemző, hogy az ügyfeleink vagy akik megbízást adnak, olvassák az infótörvényt, vagy a Btk-t.

Más korlátozások is életbe léptek, ami lehetetlenné teszi a munkájukat?

Ez éppen elég. A begyűjtött információ harmadik személynek nem adható ki.


Azt meg tudom csinálni, hogy felhívom a megrendelőt: most ment be a felesége a Kukutyin utca 15-be, most tessék jönni, becsöngetni, és megkérdezni, anyukám, mit keresel itt?

Onnan kezdve rájuk tartoznak a továbbiak.

Mióta kerültek ebbe a helyzetbe?

Másfél, két éve, amióta az infótörvény hatályos, illetve a 2012-ben módosított Btk. és a 2013-ban módosított Ptk. hatályba lépése óta. A Btk. a személyes adattal való visszaélést bünteti. Különböző minőségben 1-3 évig terjedő börtönt lehet kapni.



Információszerzés vs. személyiségi jog

Akkor mit tudnak tenni?

Léteznek kibúvók. Például a megbízónak csak bizonyos szintű információkat adunk át. Azt mondom neki, ha bíróságra kerül az ügy, tanúként beidéztethet. Ott a magánnyomozó felmentést kaphat a titoktartási kötelezettsége alól, és elmondhatja, mit tapasztalt, milyen információkat gyűjtött. Ekkor még nem követem el az adat illetéktelennek való átadását.

Azt mondja a megbízónak, hogy van valami ütős bizonyítékom, de nem mondom el, viszont indítson pert, a bíróságon majd bemutatom?

Nem így. Valamennyit elmondok neki arról, milyen információt szereztem az illetőről. Elmondom, hogy mi van, de nem írom le.

Adatátadásnak az minősül, ha átad egy fényképet vagy lehallgatott telefonbeszélgetést?

Igen. Elmondom tehát, hogy van infó, csináltunk fényképet a csókolózó párról, de nem adhatom oda önnek.

De ez nem hárítja el azt az akadályt, hogy engedélyt kell kérnie a megfigyeltről.

Kevesen tudják, és még nem volt rá precedens, de létezik egy EU-s adatvédelmi irányelv a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában. Ez azt mondja ki,


előbbre való az a cél, amit az információszerzés jelent annál, amit a megfigyelt személy érdeke megtestesít.

Ezt még nem vette át a magyar állam, de hamarosan be fog kerülni az infótörvény módosításai közé.

Ez kifejezetten a magánnyomozóknak szól?

Nem csak. Például újságíróknak is fontos lesz az információszerzés során. Mert ez azt mondja, hogy a bűncselekmény leleplezése előbbre való érték az elkövető személyiségi jogánál.

Viszont egy házasságtörés nem bűncselekmény.

Ezt a bíróság dolga lesz eldönteni, melyik a fontosabb, a házasságtörésről készült bizonyíték beemelése vagy a házasságtörő személy érdeke.

Akkor végül is úgy tűnik, komoly sérelem nem érte a magánnyomozókat, maradtak kibúvók, a munkájukat végezhetik tovább.

Ez nem ennyire egyszerű képlet. Ezek csak a perifériák. Vannak összetettebb dolgok, gazdasági ügyek, amikor komoly érdeksérelmeket lehet okozni az adatgyűjtéssel. Például amikor meg kell tudni valaki jövedelmét, vagyonát. Megbízásaink többsége nem bírósági ügy előzményeként keletkezik. Jön hozzánk valaki, hogy az üzlettársáról szerezzünk információkat, mert szeretne tőle megszabadulni, de az nem akarja eladni a tulajdoni hányadát.

Tegyük fel, azt mondja, tud valami terhelőt róla, erről gyűjtsünk adatokat, és majd ezzel sarokba szorítja. No de nem az eredeti információ derül ki, hanem az, hogy van egy barátnője. Sebaj, mondja a megrendelő, ez is jó lesz, majd ezt használja fel, szól az illető feleségének és kész a családi botrány. Ebben az esetben nyert ügye lehet a megfigyeltnek, mert ez már Btk-s eset, üzletszerzés, haszonszerzés céljából gyűjtünk adatokat. Engedélybevonás és büntetés lesz a következménye. Egymillió forintért hurcolják meg, és húzza le a redőnyt a nyomozó? Nem éri meg. Volt rá példa, hogy több milliós megbízásra mondtunk nemet.


lehallgatás, megfigyelés, titkosszolgálat


Az állami poloska marad

A magánnyomozók lehallgathatnak?

Nem. Ez állami monopólium. Csak kormányzati hivatal, szakszolgálat végezheti. Igen kemény törvényi szabályozás vonatkozik erre. A lehallgatás felderítése viszont nem tilos, de szigorú feltételei vannak annak is. Magyarországon három cég rendelkezik poloskamentesítési engedéllyel, köztük mi is.

Azt ki adja ki?

Az engedélyezési hivatal. A jogszabály leírja milyen végzettséggel, szakmai gyakorlattal, műszerrel kell rendelkezni. Ugyanaz az elv, mint a fegyvertartási engedély igénylésénél.

Viszont a poloskamentesítéssel szembekerülhet az állam érdekével, ha olyan lehallgatókat ártalmatlanít, amit a kormány helyeztet ki.

Az állam hozzáállása egyfelől az, ha fel tudják deríteni azt a poloskát, amit kihelyeztünk, akkor azt meg is érdemeljük. Másfelől, mi azzal tisztában vagyunk, hogy az adott poloska állami szervtől származik vagy magánmegrendelésre került oda. A technikai berendezések színvonala világosan árulkodik arról, hogy interneten vásárolt eszköz, vagy a kormányzat által használt lehallgatóval van dolgunk. Utóbbinak más a technológiája is. Mi, ha állami lehallgatással találkozunk, arról nem teszünk említést a megrendelőnek.

Volt már ilyennel dolga?

Hogyne. Más az állami lehallgatás technikai mibenléte és más a polgárié. Egy egyszerű, az interneten vásárolt készüléket ide lehet tenni, oda lehet tenni. Az állami lehallgató eszközök nem így néznek ki, és rendszerbe építve nem így működnek, elhelyezésükben is más megoldásokat alkalmaznak.

Teljesítményben is eltérnek?

Abszolút. Egy polgári lehallgató készülék beszerelés után jeladóképes. Egy kormányzati eszköz nem ilyen. Más eljárás alapján működik. Akár helyi vagy reléállomásokon keresztül meghatározott adástechnikával kommunikál.

Dilemmát jelent önöknek, hogy szóljanak vagy ne szóljanak a kormányzati lehallgatásról?

Ha valaki rendőr volt korábban, aztán magánnyomozó lesz, egész életén át ezt a szakmát űzi, annak ez nem dilemma. Lojálisak vagyunk a céghez. Ha hivatalos eljárásban helyeznek ki lehallgató eszközt, annak oka van. Mondjuk egy bűnöző megbíz bennünket, derítsük fel a lehallgatását, mert ő tudja, hogy lehallgatják a tevékenysége miatt.

És ha nem tudják, hogy bűnöző?

Én a technikából tudom, hogy állami lehallgatás van folyamatban. Nekem nem kell ehhez tudnom, hogy ő bűnöző vagy sem.

Feltételezem, nem csak bűnözőket figyel meg az állam.

A bűnözőt idézőjelesen értettem, mondjuk úgy, eljárás alá vont. Az állam csak úgy magától nem figyel meg embereket. Ezt a célt szolgálja az állami, bírósági, ügyészségi felügyelet is.

A magánjellegű poloskákat érdemes begyűjteni a lehallgatás után?

Vagy ott kell hagyni. Néha az a célszerűbb. Ha ott hagyjuk, akkor kell a dezinformációs technikákat alkalmazni.

Kimenni az erkélyre és bekapcsolni egy magnót.

Többek között.


Rohánszki Mihály; interjú; magándetektív


Álcázott furgonokban szoktak adatokat gyűjteni, lehallgatni, ahogy a krimikben látjuk?

Az a mesefilmekben van. A polgári szférában előfordul, hogy a házon kívül vagy egy szomszéd helyiségben hallgatják az adást. A kormányzati lehallgatásnál ez ki van zárva.

Ezeket az átjátszó reléket fixen telepítik egy városban? Adott esetben behálózzák a települést?

Igen, fixen is telepítik. De ne menjünk ebbe bele. Ezek nem tartoznak a nyilvánosságra tartozó dolgok közé. Azt még elmondhatom, hogy más az adástechnika is: a polgári eszközöknél analóg, a kormányzatinál digitális. Nekünk egyedüliként van olyan felderítő készülékünk, amit a kormányhivatal is használ – elhárító technikából mi vagyunk a kormányzat beszállítója.

Használhatják is?

Persze, hiszen van rá engedélyünk. Az elhárító és felderítő készülékeket gyártók kifejezetten kormányzatoknak szállítanak, csak nekik forgalmazzák. Nekünk azért van ilyen készülékünk, mert ezzel tartunk bemutatót, tréningeket kormányhivatalok részére. Ezért mondtam azt önnek, hogy nem minden poloskát derítünk fel.


nsa, lehallgatási botrány

-


Dezinformálni érdemes

A Laborcz-ügyben eléggé kiéleződött a kérdés, felhasználták-e a titkosszolgálatokat, végeztek-e olyan megfigyeléseket, amelynek politikai motivációja lehetett.

Én most a hivatalos eljárásról beszélek. A technikából nem tudom megállapítani, hogy azt törvényesen vagy törvénytelenül telepítették. Ha ilyennel találkozom, akkor csak arra tudok következtetni, hogy annak oka van. Hogy azzal visszaélnek vagy sem, azt én nem tudom eldönteni. És nem is érdekel.


Rohánszki Mihály; interjú; magándetektív


A környezettanulmány törvényes tevékenység, például megnézni valakinek a szemetesét?

Ezt információszerzésnek hívjuk. A környezettanulmány az, amikor valakinek az életmódját vizsgáljuk, ilyenkor például becsengetünk a szomszédhoz és kikérdezzük valakiről. Ebből is van kétféle. Ha nyíltan csináljuk, akkor felfedjük a szándékainkat, megkérdezzük, tudja-e mit csinál napközben Kovács úr.


Ha titkosan végezzük, akkor előzőleg valamilyen legendát, mesét gyártunk, úgy kérdezünk. Ilyenkor nem derül ki, hogy kiről gyűjtünk információt.

Mind a kettőnek van létjogosultsága, az elsőnek lehet az, hogy beparáztassuk az illetőt – kezdjen azon őrlődni, miért kérdezősködnek róla. A megbízó dönti el, milyen információt szeretne, mi pedig eldöntjük, hogyan szerezzük be.

Bemennek munkahelyre is?

Adott esetben, egy legendával felszerelve igen, megtörténhet.

Levelet is felnyitnak? Az még vállalható?

Ha a megbízó prezentálja, minden vállalható, a hangsúly a dokumentáláson van. Amit az elején mondtam: mit adok át a megbízónak, és adott esetben a bíróságnak.

De előfordulhat, hogy belenyúl valaki postaládájába és kiemeli a levelét.

A pakliban ez is benne van.


De én nem fogom bevallani, hogy felnyitottam egy levelet, lemásoltam, visszaragasztottam, visszahelyeztem.

Ugyanez vonatkozik az email feltörésére?

Pontosan. De nem kell magánnyomozónak lenni, hogy valaki kémprogramot telepítsen valakinek az eszközére. Például a barátnőmnek adok egy új, csodálatos mobiltelefont. De előzőleg rátettem egy olyan kémprogramot, ami jelzi, ha őt hívják, én is hallom, mit beszélnek, vagy ha fölhív valakit, olvashatom az SMS-eit. Ilyen kémprogramot ön is vehet bárhol, ráteheti egy telefonra. Nemcsak a feleségéére, a gyerekéére is, hogy megelőzzön valamilyen bajt.

Ugyanígy, a diktafont használhatja nyilvánosan, engedélyt kérve tőlem, hogy rögzítse, vagy nem szól nekem a felvételről. Utóbbi esetben már titkos információgyűjtést valósít meg, mert tudtom és beleegyezésem nélkül teszi. Ez már titkosszolgálati módszer. Nem mindig a technika határozza meg az adatszerzés minőségét, hanem annak a felhasználása.


Rohánszki Mihály; interjú; magándetektív


Nincs kitől tanulni

Jellemzően még mindig volt rendőrök lesznek magánnyomozók?

A régi jó szakemberek, leszerelt rendőrök, magánnyomozók már innen is kiöregednek. Sajnos az újabb generációk sem szakmai tudásban, sem képzésben nem rendelkeznek annyi ismerettel, mint elődeik. A rendszerváltozás előtt a rendőrtiszti főiskolára csak olyan jelentkezhetett, akinek volt valamilyen szakmai múltja, képzettsége és a testülettől valaki beajánlotta. Ma ez már felhígult, érettségivel is lehet jelentkezni. Kérdem én, aki így kerül be a főiskolára, az milyen szakmai múlttal rendelkezik?

Majd megszerzi a testületnél.

De honnan? Kitől szerzi meg a tapasztalatot? Attól, aki tanítóképzőn végzett és felvették vizsgálónak, de szintén nincs rendőri végzettsége, szakképesítése?


A rendőrség tele van tanítónőkkel, szociális végzettségű vizsgálókkal. Nem volt kitől és nincs mit elsajátítani a fiatalabb generációnak.

Ön nyomozó volt a rendőrségnél?

Sok minden voltam. Több beosztásban dolgoztam, a különleges szolgálatnál, a rendőrtiszti főiskola tanáraként, az elhárításban – a nemzetbiztonsági hivatalban is szolgáltam.

Magánnyomozói praxishoz milyen végzettség szükséges?

Elég egy három hónapos OKJ-j képzés. Mármint a licenchez. De hogy dolgozni tudni nem fog, az biztos. Mert nincs szakmai háttere. Van azért kedvező változás is, úgy néz ki, szeptembertől a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen felsőfokú kétéves magánnyomozói képzés indul és diploma kell hozzá. Ez már azért komolyabb.


Rohánszki Mihály; interjú; magándetektív


Ritkán buknak le

Az évtized elején 10 ezer forintba került egy órányi megfigyelés. Ma is hasonló a díjazásuk?

Nagyságrendileg igen. De amikor egy megbízást elvállalok, komplex feladatvégzést vállalok. Nem azt mondom, hogy most két órán át fogom figyelni, hanem megnézzük, mikor mit érdemes csinálni. Ha ön azt mondja nekem, hogy a feleségét délután 4-től 8-ig figyeljük, akkor azt tesszük. Ha azt mondja, hogy egész nap figyeljük, aminek az óradíja 15 ezer forint, és önnek megéri 150 ezer forintot kifizetni egy nap, megtesszük. Ilyen értelemben drága. De ha arról van szó, hogy 4-6-ig figyeljük, elmegy-e a nagymamához vagy máshova megy, és ehhez még információt is szerzünk egyéb módon, nos, akkor én azt mondom, ez a csomag 50 ezer forintba fog kerülni. Nem óradíjban gondolkozunk elsősorban.

Előfordult, hogy lebukott megfigyelés közben?

Ha az ember lebukik, megérdemli. Figyelés-követést nem egy ember végez, hanem egy csapat, váltogatva egymást. Ha a delikvens nem tudja vagy nem sejti, hogy követik, akkor nem lehet lebukni. Ha a megfigyelt személyben megszólal a gyanú, lehet, hogy a férjem figyeltet, akkor már ösztönösen körbenéz. Ekkor nagyobb az esély, hogy beugrik az az arc, akit már a második villamoson látok. Ezért említettem, hogy szakosodnak a kollégák, van olyan, aki csak figyeléssel foglalkozik. Nem tudunk mindent felvállalni.

A kilencvenes évek elejéről azt olvastam, a magánnyomozó egyik napról a másikra él, érdemes más tevékenységet is csinálnia, mert ebből nem tud megélni, leginkább őrzést-védést. Ma is így van?

Ezzel az erővel, aki magánnyomozó és nincs munkája, az elmehet újságkihordónak is.


Az úgy nem megy, hogy egyik nap vagyonőr vagyok, másik nap magánnyomozó.

Általában úgy szokott lenni, hogy akinek két igazolványa van, az magánnyomozóként csinál magának egy vagyonvédelmi céget is, és vesz fel vagyonőröket. Ilyenkor a vagyonőrzés szokott a fő tevékenység lenni, és ha beesik egy magánnyomozói munka, akkor azt megcsinálja. A magánnyomozók zöme mára szakosodott. Van, aki ügyvéd mellett dolgozik és csak házasságtöréssel foglalkozik vagy gyerekelhelyezéssel, családjogi ügyekkel. Ehhez adnak ők adalékokat. A mi cégünknél jellemzőbbek a gazdasági jellegű ügyek, és a poloskamentesítés.

Melyik ügyére a legbüszkébb?

Minden ügy egy kihívás. Azért, mert ön elmondja nekem, hogy mit szeretne, nekem pedig ki kell találnom, hogy valójában hogy kellene, mert ahogy ön szeretné, az rendszerint nem kivitelezhető. A poloskafelderítés mindig kihívás, az ember soha nem tudja, mibe ütközik bele.