A kormány népszavazást ír ki a betelepítési kvótáról

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

-

Váratlanul népszavazási kezdeményezést jelentett be a betelepítési kvótáról Orbán Viktor. A döntésről szerda reggel értesítették az uniós tagállamokat és a diplomáciai testületeket. Kérdés, hogy a népszavazás kire milyen kötelezettséget róna, az EU-nak biztos nem kell figyelembe vennie.


A kormány úgy döntött, hogy népszavazást ír ki a kötelező betelepítési kvótáról. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be szerdán, a kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján.

A miniszterelnök fel is olvasta a kérdést, amit majd népszavazásra bocsátanak. "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"

Azt mondta, hogy a kabinetfőnöke, Rogán Antal a kérdést már be is nyújtotta hitelesítésre a Nemzeti Választási Irodához.



A népszavazásra azért van szükség, hogy a kvótákról szóló döntést ne lehessen elvenni a magyar emberekről - mondta. “Aki nemmel szavaz, az kiáll Magyarország függetlensége mellett” - fogalmazott. A népszavazás intézményét az európai politika részének nevezte, ezért másoknak is ajánlotta. Nem reagált érdemben arra a kérdésre, hogy lemond-e, ha a népszavazás nem a kormány által várt eredménnyel végződik. Szerinte erről még korai beszélni.

Nem egyértelmű, hogy a népszavazás kire és milyen kötelezettséget róna. A népszavazás általában a kormány vagy Országgyűlés számára ír elő vagy tilt meg valamit. A referendum ugyan az Európai Tanács egyik határozatáról szól, de az eredménye az EU-s intézményeket nem köti. Így valószínűleg inkább véleménynyilvánításról lehet szó.

Orbán szerint mérlegelték azt is, hogy az egész EU-ra nézve milyen következménye lesz a referendumnak. Ezt másodlagos kérdésnek nevezte. A lényeg az, hogy ne mások döntsenek abban, hogy a magyarok kikkel akarnak együtt élni, mondta.

A miniszterelnök szerint a betelepítési kvóta újrarajzolná Európa kulturális, vallási arculatát. Nehezményezte, hogy eddig az európai embereket eddig nem kérdezték meg erről. Szerinte a hatalommal való visszaélés lenne, ha az emberek véleményét nem kérnék ki a kérdésben. A kormány a közhangulatnak engedett, amikor a népszavazás kiírása mellett döntött, mondta.

A népszavazás bejelentése meglepetés volt, az elmúlt napokban nem lehetett erről szóló híreket hallani, a sajtótájékoztató előtti percekben azonban munkatársunkhoz is eljutott, hogy erre készül a kormány. Úgy tudjuk, a kormány szerda reggel jegyzékben értesítette a fővárosokat és a diplomáciai testületeket a döntésről.

A menekültkvótáról február 17-én egy magánszemély már benyújtott egy népszavazási kezdeményezést. Csabai József ezzel blokkolta volna a kormány tervét, most visszavonta, megnyitva így az utat a kormány előtt.


Méltatlan volt a választási irodás balhé

A miniszterelnök kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy kedden kopasz, nagydarab emberek nem engedték a szocialista Nyakó Istvánnak, hogy időben leadja a vasárnapi nyitva tartásról szóló népszavazási kezdeményezését. “Nem először fordul elő ilyen, ez méltatlan helyzet" - fogalmazott. Szerinte a “tolakodás szellemével ellentétes”, amit a kormány ilyen esetekben látni szeretne.

Arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi szabályok nem jók. Ezért kezdeményezi, hogy a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elemezze a népszavazások kezdeményezésénél kialakult helyzetet, és tegyen javaslatot a szabályok megváltoztatására.

Arról is beszélt, hogy a vasárnapi zárva tartásról nem terveznek népszavazást kiírni. “Életmódkérdésről nem teszünk fel népszavazási kérdéseket” - mondta. Ezt azzal magyarázta, nem akarják más kérdésekkel összevonni azt a témát, hogy kikből álljon a magyar nemzet.

A miniszterelnök az Országgyűlésben megtartott sajtótájékoztatójára Lázár Jánossal és Rogán Antallal érkezett. "Hoppá, mennyien vannak!" - mondta még a terem ajtajában a két politikus felé fordulva. A miniszterelnök pár perces tájékoztatója után csak a köztévé, a TV2 és az Origo tehetett fel kérdéseket.


Utoljára 2008-ban volt népszavazás

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanács tavaly szeptemberben arról határozott, hogy két év alatt 120 ezer embert kell áthelyezni Olaszországból és Görögországból. Ezt többek között a magyar kormány is megtámadta az Európai Bíróságon. A Politico korábban arról írt, hogy összesen 272 embert helyeztek így át eddig, vagyis egyik tagország sem teljesíti a vállalásait.

A törvény szerint a Nemzeti Választási Bizottság 30 napon belül dönt a kormány kérdésének hitelesítésről. Ezt a határozatot az NVB 8 napon belül közzéteszi a Magyar Közlönyben. Ettől számítva 15 napig van lehetőség megtámadni a határozatot a Kúrián, a legfőbb bírói testületnek pedig 90 napja van döntést hozni.

Ha a Kúria helybenhagyja a kérdést, akkor az NVB 5 napon belül tájékoztatja az Országgyűlést, az pedig 30 napon belül elrendeli a népszavazást, a köztársasági elnök pedig 15 napon belül kitűzi a referendum időpontját. Ez összesen 193 nap, vagyis több mint fél év, ha mindenki kihasznál minden határidőt.

Utoljára 2008. márciusában tartottak népszavazást, amelyben a kórházi napidíjról, a vizitdíjról és a tandíjról lehetett szavazni. A valamivel több mint nyolcmillió szavazásra jogosult közül négymillió hatvanegyezren voksoltak. A részvétel 50,51 százalék volt.

(A cikk elkészítésében közreműködött Kovács Áron és Gyükeri Mercédesz.)