A kormány nem engedte megjelenni az áfacsalásról szóló tanulmányt

Fotó: EPA / PONGMANAT TASIRI

-


Lesújtó képet fest az Agrárgazdasági Kutató Intézet 2014 júniusára elkészült és titkosított tanulmánya a magyarországi élelmiszer-termelésről, írja a Népszabadság.

A szövegben többek között évi ezermilliárd forintot meghaladó adóelkerülésről, szürke- és feketefoglalkoztatásról, feketén értékesített állatokról és termésekről lehet olvasni. A kutatók a tanulmányukat másfél éve nyilvános szakmai vitára akarták bocsátani, ám a dokumentumot azóta sem publikálták.

A vitára szóló meghívó jelenleg is elérhető a neten, a tanulmány azonban nem. A kutatóintézet szerint a közlését „megtiltotta” a minisztérium. Ennek okát nem tudják. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet egyike a tervek szerint hamarosan megszűnő több mint hetven kormányzati háttérintézménynek, a tervek szerint a Földművelésügyi Minisztériumba olvasztanák be.

A lap szerint a szakemberek semmi olyat nem tettek vizsgálódásaik során, amire az államnak ne lenne módja. Összeolvasták a különböző nyilvántartásokat, és elgondolkodtak: ha valaki ezer disznót szállít Ausztriába, miként lehet az, hogy csak nyolcszáz érkezik meg. Valószínű, hogy az eltűnt kétszáz állat hazai vágóhídon lett áfamentes feketevágás áldozata.

Csakhogy évente annyi disznó tűnik el, amennyit a kutatók szerint képtelenség házi körülmények között feldolgozni. A nagy vágóhidak azonban állítják, náluk technológiailag kizárt, hogy bárki fusiban sertések tucatjait dolgozza fel éjjelenként.

A kutatók összehasonlították a magyar és a dán sertéseket, és azt találták, hogy a dán disznó 2,68 kiló takarmánytól hízik egy kilót, a magyarnak ehhez három kiló kell. Bár ezt okozhatják eltérő tartási körülmények is, szerintük gyanús, hogy egy dán koca évi 33 malacával szemben a magyar csak 23-at fial. Tehát megint eltűnik jó néhány disznó.

A tanulmány készítői arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar sertéstermelők a szaporulat egy részét eltitkolják, felnevelik és feketén levágják. Becsléseik szerint a feketegazdaság mértéke megyétől függően 32,5 és 49,9 százalék között mozog.

A rejtett gazdaság mértéke 2012-ben 650 és 1200 milliárd forint között lehetett ebben az ágazatban, ideértve az elcsalt áfát is.

A tanulmány készítői is elismerték, hogy tavaly a szaktárca és a kormány számos olyan lépést tett az élelmiszer-termelés és az agrárium kifehérítésére, amelyet ők is javasolnak, így például elkezdték az élelmiszerek áfacsökkentését. Ennek ellenére továbbra is maradtak problémák, írja a lap.

“Amennyiben a Népszabadság újságírója nem csak a támadásokon gondolkodna, hanem végezne egy kis kutatómunkát, teljesen tisztán látná, hogy a Földművelésügyi Minisztérium semmilyen tanulmányt nem titkolt el. A tanulmányról már akkor jelent meg írás a sajtóban is, de láthatóan ez elkerülte a Népszabadság figyelmét” - írta péntek délutáni közleményében a tárca.