A kormány megint nehezítene egyet a nagy médiatulajok életén

Fotó: MTI/MTVA / Máthé Zoltán

-

A kormány egy olyan új törvényt tervez, amely megtiltaná, hogy egy médiacég és más médiacégek reklámjait értékesítő cég egy tulajdonos kezében legyen. Ez különösen az RTL Magyarországot, az Indexet kiadó CEMP-et és a Centrál Médiacsoportot érintené súlyosan.


Nagyjából év eleje óta kering az érintettek körében, hogy a kormány a reklámadó után megint belenyúlna a média működésébe. A Népszabadság most biztosan állítja, hogy a terv már tényleg létezik, és egy, az ügyet ismerő forrásunk is elmondta, hogy látott egy törvénytervezetet.

Korábban az RTL Magyarország nem kívánta kommentálni az értesülésünket, és az ügyben hiába kerestük hetekkel ezelőtt a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát. A tárca munkatársa telefonon azt jelezte, hogy valótlanok az erre vonatkozó információk, ilyen tervezet nem készül. Kértük, hogy írásban is erősítse meg, de ez máig nem történt meg.

De miről szól ez az egész?

  • A tervénytervezet szerint nem lehetne egy kézben egy médiacég és egy a reklámokat értékesítő, úgynevezett kereskedőház (sales house).
  • Most az RTL és a piac második legnagyobb kereskedőháza egy kézben van.
  • A TV2-nél nem ez a helyzet, ott a reklámidő értékesítését kiszervezték az Atmediának.
  • Az Atmedia tulajdonosa papíron már egy holland cég, igazi tulajdonosa nem ismert.


Az RTL a célpontban

Magyarországon jelenleg az RTL tulajdonában lévő R-Time kereskedőház a piac második legnagyobb sales house-a. Ez az RTL Magyarországhoz tartozó csatornák (RTL Klub, RTL II, RTL+, Cool, Film+, Film+2, Sorozat+) reklámidején kívül másik tizenegy, az RTL-től független csatorna reklámidejét is értékesíti. A cég 2014-es árbevétele 7 milliárd forint volt, adózott eredménye pedig 608 millió forintos nyereség.

Az RTL és az R-Time árazási gyakorlatát a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már 2015 eleje óta vizsgálta. Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója, az R-Time korábbi ügyvezetője a Kreatívnak decemberben azt nyilatkozta, hogy a vizsgálatot a TV2 kezdeményezte ellenük.

Ekkor még az RTL vezérigazgatója az a Dirk Gerkens volt, aki ma már a TV2 – a céges papírokban semmilyen jogkörrel nem bíró – vezetője. A GVH-vizsgálat 2015 novemberében került nyilvánosságra, akkor, amikor a GVH már áldását adta arra, hogy Andrew G. Vajna megvásárolhatja a TV2-t. A Népszabadság szerint pedig a törvény hivatkozási alapja is az R-Time lesz.

A Népszabadság nem írja, hogy a törvénytervezet kinek a fejéből pattant ki, a VS.hu információi szerint viszont Dirk Gerkens már tavaly november közepe-vége óta ezzel „kampányol”. A törvény beterjesztésének végső dátuma volt már „karácsony előtt”, illetve „január közepe” is, de leírt dokumentumot az általunk akkor megkérdezettek nem láttak. A TV2-nek feltettük Gerkensnek címezve azt a kérdést, hogy volt-e szerepe a törvénytervezetben, de Gerkens az Egyesült Államokban tartózkodik, a sajtóosztály hivatalos válasza pedig az volt, hogy „ahogy eddig sem, úgy most sem szeretne a TV2 Csoport ilyen jellegű piaci pletykákra reagálni”.

Volt olyan forrásunk is, amelyik szerint az RTL már tárgyalt a kormánnyal, Rogán Antalnál próbálták elérni, hogy a tervezetből ne legyen semmi. Ezek szerint sikertelenül.


Miért lenne jó a TV2-nek?

A TV2 Csoport tavaly november elején jelentette be, hogy idén január 1-jétől az Atmedia értékesíti majd a csatorna portfóliójának reklámidejét. Vagyis a törvénytervezet a TV2 Csoportot nem érintené. Ahogy az Atmediát sem.

Az Atmedia tulajdonosa egy lengyel és egy holland céges áttételen keresztül 2014 szeptemberéig az amerikai AMC Networks volt, majd azóta – szintén egy holland céges csavarral – az Align Matters nevű offshore holdinghoz került. Ez holland újságíróforrásunk szerint „tipikus fiktív cég”, amelynek egyik szolgáltatása az, hogy a cégek igazi tulajdonosát elfedje.

Az Align Matters egyébként egy Amaco nevű cég jogutódjának tartja magát saját honlapján. Az Amaco a New York Times 2004-es cikke szerint annak idején érintett volt a Parmalat-botrányban. Az igazi tulajdonos kilétének eltakarása, titokban tartása számos országban illegális, de Hollandiában nem. De ettől még az Atmedia igazi tulajdonosait jelenleg nem ismerjük.

Az Atmedia azonban nem csupán a TV2 Csoport reklámidejét értékesíti idén január 1-jétől, hanem a köztévék reklámidejét is.


Kit érintene még?

A törvénytervezet azonban nemcsak az RTL–R-Time viszonyát érintené, hanem a hazai piacon számos más céget is. Így a jelenleg ismert elképzelések szerint az Indexet kiadó CEMP sales house-át, valamint azt a CM Salest, amely a Centrál Médiacsoport online portfólióját – benne a 24.hu-t – értékesíti. Ez a CM Sales adja el egyébként a VS.hu-t és a Köpönyeget is.

Ezeken kívül a Fonyó Károly-féle Megapolis Media tulajdonába tartozó rádiós kereskedőházat, a Class FM-et, a Music FM-et és számos vidéki rádiót értékesítő Sonitus Mediát is érintheti, ugyanis a Megapolis Media egyben médiatulajdonos is, többek közt a Metropol, a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió tartozik a tulajdonába.

Nem mellékes, hogy a vidéki rádiók reklámidő-értékesítésére a Csetényi Csaba–Krskó Tibor-féle Hamu és Gyémánt Kiadó is létrehozott egy céget, a KOD Médiát, amelynek idén január 1-jétől már csak a HGY Invest a tulajdonosa, amelyből Csetényi tavaly októberben kiszállt. De ettől még a KOD Média és a Hamu és Gyémánt Kiadó a jelenlegi cégadatok szerint egy tulajdonban van.

A törvénytervezet értelmében a Centrál Médiacsoportnak el kellene adnia a CM Salest, a CEMP-nek a CEMP Salest, a Megapolisnak pedig a Sonitust.


Miért most?

A Népszabadság azt írja, hogy a javaslatot azért nem terjesztették be még a parlament elé, mert mérlegelik, milyen reakciót váltana ki az RTL német tulajdonosából, a Bertelsmannból. Az annak idején kifejezetten az RTL-re szabott reklámadó ügyében a Bertelsmann 2015. január végén ismerte el, hogy a legmagasabb szinten tárgyalnak a kormánnyal a reklámadó mérsékléséről. A tárgyalásokba a német diplomácia is beszállt. Annak eredménye az volt, hogy végül a reklámadó terheit az egész piacon terítették szét, az RTL pedig jóval kisebb mértékben részesült a teherből, mint azt az eredeti törvény előírta.


A Népszabadság információi szerint a tervezetre már rábólintott Rogán Antal és Habony Árpád is, és a lap azt írja, hogy ha Orbán Viktor miniszterelnök úgy látja, hogy megnyerhető a médiaháború újabb csatája, akkor forrásaik szerint azonnal benyújtják a tervezetet.

Márpedig a Bertelsmannt támogató és a cégnek minden diplomáciai támogatást megadó Angela Merkel német kancellár és pártja, a Kereszténydemokrata Unió a legutóbbi tartományi választások egyik nagy vesztese volt. Elképzelhető tehát, hogy a kormány ebben az ügyben is csak Merkel németországi és nemzetközi pozícióinak további gyengülésére vár.


De van-e értelme?

A koncepcióról rendelkezésünkre álló jelenlegi információk alapján úgy tűnik, hogy nagyon könnyű lenne kijátszani. Ugyanis a reklámértékesítést bármikor ki lehet szervezni akár egy offshore-cégbe, akár egy stróman által tulajdonolt cégbe, jogilag ez nem probléma. Az offshore-t választotta az Atmedia is.


Talán a Bertelsmann-nál mint tőzsdei cégnél lehetne problémásabb egy offshore- vagy strómankonstrukciót létrehozni. Mindenesetre a jelenlegi tervezet inkább arra lesz alkalmas, hogy csökkentse az átláthatóságot a magyar médiapiacon.


UPDATE 15:33:


A Kormányzati Tájékoztatási Központ délután közleményben reagált a Népszabadság cikkére, amelyben azt írják: "reklámfelületeket értékesítő kereskedőházakról szóló törvényjavaslatot sem a közigazgatási államtitkári értekezlet, sem a kormány nem készített elő és nem tárgyalt."