A kormány kedvence miatt fájhat Varga Mihály feje

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

Visszanyesné Varga Mihály a készpénzállományt, amely azonban épp a kormány tranzakciós illetéke miatt duzzadt hatalmasra.


A svarc melegágya a kápé

A feketegazdaság visszaszorításához nem csak az áfa- és számlázási szabályokat kell szigorítani. A készpénzforgalmat is célszerű a lehető legkisebb szintre csökkenteni, hiszen a feketegazdaság jellemzően készpénzzel finanszírozódik. Vagyis ha kisebb a forgalomban lévő készpénz állománya, akkor szükségszerűen a feketegazdaság is szűkül.

Ezért Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kétnapos Nemzeti Adókonzultáció nevű konferencián csütörtökön azt mondta: a kormány feladata a készpénzes tranzakciók csökkentése. Ez nem szokatlan, a válság előtt több, a túl nagy összegű készpénzes tranzakciók alkalmazását kifejezetten tiltó szabályt is életbe léptetett az akkori kormány. Hogy mennyi értelme és eredménye volt, már nem derült ki, mert 2009-től egyfajta válságkezelő eszközként folyamatosan enyhült ez a szabály.

Ennek fényében Varga meglátása helytálló és logikus. Lenne. Ha nem épp az ő kormánya vezetett volna be olyan jogszabályt, amely minden erejével a készpénzmentes ügyletek ellen hat. A pénzügyi tranzakciós illeték – amelyet a bankadóval ellentétben eszében sincs a kormánynak megszüntetni – bevezetése óta folyamatosan emelkedik a készpénzállomány. Bár az illetéket a bankoknak kell megfizetniük, s azt nem háríthatják át az ügyfelekre, sikerült úgy átalakítani a számlavezetési szabályokat, hogy végeredményben mégis az ügyfél az, aki többet fizet.


Belefulladunk a kápéba

A kétszeri ingyenes készpénzfelvétellel pedig adva van a lehetőség, hogy az egész illetékesdit kihagyja a lakosság. S az adatok szerint ez meglehetősen látványosra sikeredett: 2012-ben és az azt megelőző pár évben rendre 2100-2300 milliárd forint körül alakult a lakosságnál lévő készpénz mennyisége. Hozzá kell tenni, hogy ez már akkor magas volt, de a betétállomány, vagyis a bankszámlákon lévő pénz jócskán meghaladta a 6000 milliárd forintot.

Ez az arány 2013-tól, vagyis a tranzakciós illeték bevezetésével megváltozott. Egyre emelkedett a készpénzállomány, s egyre csökkent a bankbetétek állománya. Utóbbi annak is köszönhető, hogy a nulla közelébe olvadt betéti kamatok egyre kevésbé sarkallták ilyen fajta megtakarításra a lakosságot. Ha hozzávesszük, hogy a csekélyke hozamot, amelyet a betétek után kaphatott a lakosság, lényegében el is vitte a tranzakciós illeték, még egyértelműbb, miért vált egyre népszerűtlenebbé a számlán tartott pénz.


Ez ingyen van


A készpénzállomány 2014 végére meghaladta a 3000 milliárd forintot, ugyanekkor a betétállomány 4700 milliárd forintra apadt. Az idén a második negyedév végére a készpénzállomány már 3800 milliárd forint fölé ugrott az MNB adatai szerint. A betétek közül a legnagyobb bukást az éven belüli lekötött betétek szenvedték el: a háztartások megtakarítási szokásait elemző jegybanki tanulmány szerint ennek mértéke éveken át magasan a készpénzállomány felett volt, a válságot követő években a gigantikusan magas alapkamatnak köszönhetően az 5000 milliárd forintot is meghaladta az állomány.

A tranzakciós illeték bevezetésével együtt azonban zuhanni kezdett az éven belüli lekötött betétek állománya. A fordulat 2014 második felében következett: ekkor a készpénzállomány már meghaladta az éven belüli lekötött betétek állományát. Az idei év első fél évének végén már alig volt 2000 milliárd forint felett. Ennek a drámai változásnak ugyanúgy része az illeték, mint a nevetségesen alacsony hozam. Mára gyakorlatilag eljött a negatív reálhozamok kora, hiszen ezek után a betétek után a számlatulajdonos nem kap már semmit az infláció és az illeték beszámítása mellett.


Olcsóbb, mégis drágább

Összességében az látszik, hogy a lakosság egyszerűen elment a könnyebb ellenállás irányába, vagyis irdatlan mennyiségű pénzt tart a párnacihában. Ezen legkönnyebben úgy lehetne változtatni, ha a számlapénz használata az ügyfeleknek kevesebbe kerülne, mint a készpénz. A rendszer fenntartását nézve a legdrágább egyébként is a készpénzes ügyletek kezelése, hiszen ott fizikailag mozgatni kell a bankjegyeket, ami biztonsági személyzetet is igényel. Ehhez képest a számlák közti tranzakciók lényegében nem kerülnek semmibe.

Vagyis akkor lehetne a legkönnyebben szűkíteni a készpénzállományt és ezzel visszavetni a feketegazdaságot, ha megszűnne a tranzakciós illeték, amely minden ügyletet 0,3 százalékkal, legfeljebb hatezer forinttal sarcol meg. Ebből az idén 201 milliárd forint bevételt vár a kormány.