A kormány még nem ismerné be, hogy csökkenteni kell a nyugdíjakat

Fotó: MTI / Krizsán Csaba

-

Továbbra is fontos a nyugdípénztár szerepe az állami nyugdíjrendszer mellett az NGM államtitkára szerint.


Bevallották

Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak a bevezetésük óta kiemelt szerepet töltenek be az öngondoskodás területén, a kormány számára továbbra is fontos, hogy az állami mellett a kiegészítő pillér továbbra is fennmaradjon - mondta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten.

Az önkéntes pénztárak, nyugdíjbiztosítások vagy a foglalkoztatói nyugdíjintézmények szerepe az, hogy kiegészítsék az állami nyugdíjat, nem pedig az, hogy átvegyék a szerepét. Az állami nyugdíjrendszer hosszú távon is stabil, az elmúlt évek változásai a társadalombiztosításban garantálják a jövő nyugdíjasainak teljes és kiszámítható állami nyugdíját.

Ennél eltérőbb véleményen volt korábbi nyilatkozatai alapján Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már tavaly ősszel pedzette, hogy a nyugdíjkassza hosszú távon nem lesz képest ugyanazt a színvonalat nyújtani, ha a befizetések értéke nem nő, de egyre több lesz a nyugdíjas. Márpedig ez lesz a helyzet. A kormány által a nyugdíjrendszerben végrehajtott szigorítás következtében időlegesen egyensúlyba került ugyan a nyugdíjkassza, vagyis a járulékokból, szociális hozzájárulási adóból befolyó bevétel fedezni tudja a kiadásokat, mivel a nyugdíjasok száma jelentősen csökkent a szigorítás után.


Ő már megmondta


Nincs sok esély a javulásra

Ez az egyensúly ugyanakkor meglehetősen ingatag, a számítások, többek között a kormány hosszú távú előrejelzései szerint már középtávon megkezdődik a lassú egyensúlyromlás. Vagyis egyre több nyugdíjas járandóságát egyre kevesebb számú aktív keresőnek kell előállítania. S ha a bevételek nem emelkednek drasztikusan, akkor a nyugdíjak összegét kell lejjebb szállítani. Elvileg segítene a demográfiai helyzet változása - több gyerek, több majdani járulékfizető - és a foglakoztatás bővülése - több bevétel.

Ezen ráadásul sem a demográfiai adat, sem a foglalkoztatás bővülése sem segít. A statisztikák szerint nem születik érdemben több gyerek sem a családi adókedvezmény sem más intézkedés, gyed extra, családi otthonteremtési program dacára. Az adatok szerint 2006-ban még több mint 96 ezer gyerek született, majd ez a szám 90 ezer alá esett, s onnan nem tudott csak minimálisan 92 ezer fölé emelkedni, ám az emelkedés nem trendszerű, a növekedést rendre visszaesés követi. Vagyis a kormány eddig nem tudott érdemben javítani a demográfiai helyzeten.

A foglalkoztatottságot illetően bár a mutatók rendkívül impozánsak, a nyugdíjkassza számára ennek nagy hozadéka nincs. A munkanélküliségi ráta ugyanis úgy került öt százalék alá, hogy abba beleszámítanak a közmunkások és a külföldön munkát vállalók is. Előbbiek meglehetősen kevés járulékot fizetnek gyér bérük után, utóbbiak pedig nem is a hazai kasszának adóznak. Azon kör, amely érdemi befizetést teljesít, nem bővült jelentős mértékben.


A rendszer is ingatag


A féllábúnak kéne futóversenyt nyerni

Az államtitkár mindazonáltal azt is elmondta, hogy a kormány számára is fontos, hogy az állami pillér mellett a kiegészítő pillér továbbra is fennmaradjon, és fontos szerepet töltsön be a jövőben is. Ehhez képest az állam 2017-től hátrányosan különbözteti meg a nyugdíjkasszákat, hiszen a cafetériaszabályozásban a pénztári befizetés után magasabb lesz az adó, mint az Erzsébet-utalvány vagy a Szép-kártyára utalás után. Az azonnal elkölthető juttatások így is jóval nagyobb népszerűségnek örvendtek, hiszen nem kell éveket várni az összeg elköltésére, jövőre azonban eleve hátrányból indulnak a pénztárak.

Az önkéntes pénztárak taglétszáma az elmúlt években nem változott érdemben – stagnált, illetve kis mértékben csökkent –, a befizetések azonban emelkedtek. Ezen belül is a munkáltatói befizetések értéke folyamatosan csökken, a egyéni befizetéseké viszont emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a tagok körében egyre nagyobb az öngondoskodás jelentősége. Gondot jelent azonban, hogy a taglétszám mindössze egymillió fős. Ez azt jelenti ugyanis, hogy a munkavállalók negyede számíthat a nyugdíja mellé kiegészítésre, a többiek be kell érjék a most már beígért csökkenő mértékű nyugdíjjal. A többi öngondoskodási célú megtakarítás együtt sem fed le akkora kört, mint az önkéntes pénztárak, a nyugdíjbiztosításokban nagyságrendileg 100 ezren érdekeltek, nyugdíj-előtakarékossági számlája pedig 30 ezer magánszemélynek van.


Jobban támogatják, mint az öngondoskodást